Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

AGRÁRTÖRTÉNETI EMLÉKEINK NYOMÁBAN 171 21. sz. kép 23. sz. kép 22. sz. kép Kutatásaink során csupán egy- helyen (Újvárfalva) találtunk olyan gőzgépet, amely egykor mezőgazdasági célokat szolgált. A 10 le-völ (7,3 kw) és 5,4 atmval működő egyhengeres gépet a M. K. Államvasutak Gépgyára 1895-ben gyártotta. A-gépet még az 1970es években is használta a somogysárdi mezőgazdasági termelőszövetkezet fűrészüzeme. A gőzgépet a 24. sz. képen mutatjuk be. 58 A belsőégésű motorok térhódításában a szaksajtónak, a gazdasági egyesületek propagandamunkájának, a gyártó cégeknek, a József-Műegyetem Mezőgazdasági Geptani Tanszéke mellett működő, Lázár Pál vezette Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomásnak stb. kiemelkedő szerepe volt. OBERSCHALL ZOLTÁN: Újabb erőgépek és azok jelentősége a mezőgazdaságban című cikke (Köztelek, 1895. 1762-1763. old.) az első azok közül, amelyek kellő óvatosság mellett a belsőégésű motorok alkalmazása mellett foglal állást. RAPAICH RICHÁRD: A mezőgazdaságban alkalmazható motorok című tanulmányában (Köztelek, 1901. 797799. old.) összehasonlítható adatokat közöl a gőzlokomobil és a dízelmotor üzemköltségéről. Véleménye szerint a mintegy 4000 koronával drágább dízelmotor 2000 -3000 üzemóra mellett (1-2 év) gazdaságosabb üzemelest tesz lehetővé. Az egyszerűbb kiszolgálás - a köny24. sz. kép A gyűjtemény legértékesebb darabjai az 1910-es évekből származó belsőégésű motorok.

58 Az első mezőgazdasági célú motorok az 1890-es években kerülnek hazánkba. Az 1895-ös felmérés alapján számuk a mezőgazdaságban alkalmazott gőzgépekhez képest elenyésző, mindössze 1,06%, Somogyban csupán 0,28%.

59 Húsz év múlva országosan a cséplésre használt gépek (26 351 darab) 39,5%-a (7459 darab) már belsőégésű motor. Somogyban ez az arány ikedvezőbb, az 1222 nyebb vontatás - a gőzgépeknél kötelezően előírt gépkezelő mellőzése stb. mind-mind a belsőégésű motorok elterjedésének kedvezett. ORDÓDY JÁNOS: A gázmotorok gyakorlati kézikönyvében (Bp. 1912.) olvashatjuk: „A kis gázmotorok egyrészt szaporább és olcsóbb munkájuk, másrészt az igavonó állatok drágulása folytán elsősorban a járgányokat kezdték kedvező eredménnyel helyettesíteni, a takarmányelőkészítő gépék . . . hajtására. A kis benzinmotoros mezőgazdasági -lokomobilok a kisbirtok tipikus cséplőgépeivé lettek..." (pontosabban: cséplőgépet meghajtó gépei lettek - megj.: KI). Érdemes felfigyelni arra az adatra is, amely a gépkezelők képzéséről tájékoztat. „A budapesti felsőipariiskola gőzgépkezelői tanfolyamait (1911) mintegy 25 000-en hallgatták, a gázmotorokét 3000-en." (I. m.: Előszó.) 59. Magyar Statisztikai Közlemények XXIX. kötet. Bp. 1900.