Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól

16 MAGYAR zött Begebe látogatott haza. Közéjük tartozhatott a latin Vilmos apát, aki Salamon király idejében állt a hercegi (szekszárdi) monostor élén. 37 Talán ide lehet sorolni a Szent István idejében élt „francia Bonipert" pécsi püspököt. 38 Valószínű tehát, hogy ez a lotharingiai eredetű, vallon—francia klerikus réteg 1046 után költözik Ma­gyarországra. Béla udvarában és ikerében is ők sze­repelhettek, mint a királyné honfitársai. 1048-ban Verdunből huszonnégy kanonok költözött Magyaror­szágra. Több közülük püspök lett. 39 (2. ábra) A magyar állam viszont тот előbb, így Szent István idejében is, kapcsolatban állt a franciákká I, s a fran­cia egyházzal. Az 1018-ban megnyitott jeruzsálemi szárazföldi z-aróndoikúton érkezhetett 1026-ban Vilmos, Angouleme grófja, valamint a burgundi házzal rokon Fuilko Nera anjoui gróf is. 1035-ben pedig Szent Gel­lért barátija, Richard verd uni apát, akinek az előbbi a műveit is elküldte/' 0 A források szerint maga Gel­lért is járt Franciaországban/' 1 Sőt a Csanádi egyház­megye megszervezésekor szerepet játszottak már olyan vallon (Gallici) plébánosok, akiket Gellért püspök a Dunántúlról hívott át/' 2 Szent István király fogadta Limoges püspökét, Hil­duint és Fleury apátját, a Capet Gauzilint. Bonipert, az említett pécsi püspöik Fulbert ohartresi püspöktől a szintén francia Hilduínus révén — Priscianus gram­ma tikájánaik az elküldését kérte/' 3 Maga Szent István király Odilóval, Cluny apátjával levelezett. Sőtér szerint Odiló küldi a királyhoz kö­vetségbe bizalmi emberét, a már említett Richard ver­duni apátot/' 4 A lotharingiai származású György kalocsai érsek Franciaországba, Burgundiába és Lotharingiába kí­sérte IX. Leo pápát, aki békét teremtett III. Henrik császár és vazallusaik: Lotharingiai Gottfrid és Fland­riai Balduin között. Ekkor György érsek felkereste Clunyben Od Mot is/' 5 Hugo, a későbbi Cluny apát 1051-ben — éppen Leo pápa megbízásából - I. And­rásnál jár a német—magyar béke ügyében/' 0 A lothairingiai egyháznagyok sora nem szakadt meg 1066 után sem. Franco (Frank) előbb veszprémi, majd lengyel püspök — más ilotharingiai mellett — Magyar­ország és Lengyelország történetében játszott az 1070-1080-as években jelentős szerepet/ 17 1071-ben Salamon király tanácsadója, majd 1075-ben I. Géza király méltóságviselői 'között szerepel. A lengyel-szilé­37. GÁBRIEL 1944., 16. Géza feleségéhez hasonlóan tou­louse-i lehetett. 38. SÖTÉR 1940., 8. 39. BÁRCZI 1938., 3-4., 24-30., GYÖRFFY GY., Budapest története az Árpád-ikörban. Budapest története 1. Bp. 1975., 240. 40. GYÖRFFY Gy., István király emlékkiállítás Székesfe­hérvár 1970. 8., SÖTÉR 1940., 8-10. 4L SÖTÉR 1946., 18. 42. Uo. 10. szerint Gellért marosvári akadémiáján franciák is tanultak. 43. SŐTÉR 1946., 19. 44. Uo. 10. 45. SŐTÉR 1946., 18-19. KÁLMÁN ziai krónika - 1081 úton - mint lengyel fejedelmi ta­nácsadót emlegeti. 1080-1081-ben a liege-i egyház­megyében jár, így az Ardennek-beli Saint Hubert apátságban. Franco ekkor I. Henrik liége-i püspököt kísérte az új oltár felavatására, majd a kripta fel­szentelésére. Lengyelországi „eredményes" egyházi szerepére utol, hogy 1080 táján Lublinban liége-i ben­cések telepednek meg. 48 (2. ábra) A nálunk veszprémi püspökként 1070-80 között (?) szereplő Franko személye több szempontból is fon­tos. A veszprémi, majd episcopus poloniensis 1085­ben javasolta Wiadyslaw Hermám fejedelemnek a ..kapcsolat felvételét a dél-franciaországi Saint-Gilles egyházával." Vagyis egy olyan kapcsolatnak a létre­hozását szorgalmazta, amelyet hat év múltán László magyar király — a somogyvári Szent Egyed apátság megalapításával — Saint-Gtllesből jött francia szer­zetesekkel teremtett meg/ i9 (1. ábra) Nemesek és az ún. latinusok^ 0 Az Árpád-fkor kezdetén, a XI. században az eddig Ismert francia-vallon bevándorlók közül három püs­pöki, egy érseki és egy apáti széket töltött be. Boni­pert kivételével mindegyik lotharingiai származású és egyben az országos politikában is aktívabb, jelentő­sebb szerepet vállalt. Fügedi szerint 51 viszont a XII—XIII. században az idegenek, így a németek közül alig-alig volt, aki ki­emelkedő politikai szerepet játszott. Az is fontos így, hogy Róbert érsek (1226-1239) a II. András és IV. Béla alatt szereplő nagy prelátus (aki al<arátát a köz­ponti hatalommal szemben is érvényesíteni tudta) XI. századi társaihoz hasonlóan - szintén lotharingiai, liége-i származású volt. 52 (2. ábra) A francia-va Ilon eredetű főpapok mellett azonban csupán kevés francia-vallon származású előkelő ne­mesről, lovagról tudunk, akiknek a (leszármazói az or­szágos méltóságviselők sorába emelkedtek. 53 Fügedi osa к a Smaragd nemzetségét, míg Gábriel Asztrik a Rátot-ot is francia, azaz normán eredetűnek tartja. 5/l Az utóbbi a két testvértől, az 1097 táján a szicíliai normán Buzillával bevándorolt Olivier és Ratold-tól származott volna. Gábriel Asztrik a velük betelepült lovagokat lis emlegeti, bár Arduinon, a későbbi győri püspökön kívül, név szerint másokat nem nevez meg. 55 Viszont biztosan állítani nem tudjuk, csak valószínű, 46. Uo. 47. GYÖRFFY 1972., 39., Székely 1972., 56-58. 48. SZÉKELY 1972., 57. 49. BAUMGARTEN 1906., 389-411. 50. A latinik-ről részletesen Id. következő fejezetet 51. FÜGEDI 1981., 407-409. 52. Uo. 408., 530. 51. J. A kunok megtérítésére francia domoikosokat küldenek az Al-Dunához. Róbert mel­lett francia születésű Bertalan veszprémi, a másik Bertalan pécsi és Raynald erdélyi püspök. (Sőtér 1946., 12.) 53. FÜGEDI 1981. 408., 531., 52. j. 54. GÁBRIEL 1944., 18. 55. Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents