Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

AGRÁRTÖRTÉNETI 6. sz. kép Ugyancsak fából készült az alábbi gyűrűs henger. (vö. : 7. sz. kép). A gyűrűket 4 ívdarabból állították össze s vasszeggel erősítették a 'henger palástjára. A tengely acél, amely vasperselyben forog. A gyűrűk közé - az eltömődés megakadályozására 1-1 faszeg nyúlik be a keretből. Az intenzív rögzúzás és tömörítés érdekében ez a gyűrűs-henger is terhelhető volt súlyokkal. Ezt a ma már nagyon ritkán látható munkagépet Csákány községben fedeztük fel. E településhez földrajzilag közel - de az időt tekintve több mint másfél évszázaddal előbb — a keszthelyi Georgikoinban mutattáik be e henger ősét, amelyet a 8. sz. másolaton mutatunk be.

49 A kutatás során több vetőgépet is találtunk, használható állapotban azonban csak kevés maradt meg belőlük. E kevesek közül való a Kühne gyártmányú, ún. korongos vetőélemű, melyet a 9. sz. képen láthatunk. Kutatásaink során összesen öt helyen találtunk járgányt, közülük egyet teljesen használható állapotban (vö.: 10. sz. kép). (A 0 1100 mm-es szíjkerék, s a 4 m-es kardántengely is előkerült, de ezek a képen nem láthatók.) 49. A gyűrűshengert Pethe Ferenc mutatta be a Nemzeti Gazda 1817. évfolyamában. 50. ABBOT PAYSON USHER: History of Mechanical Inventions. London, 1954. 170-171. I. NK NYOMÁBAN 167 A járgány - amelyet legtöbbször 1-4 lóval működtettek - elterjedése a cséplőgépek használatával kapcsolatos. Mint hajtóművet, már a 15. században alkalmazták a szárazmalmaikban.

50 Már a bevezetőben is említett stabil já'rgámyok mellett a 19. század 50-es éveiben jelenik meg a hordozható, vontatható járgány Magyarországon is, sőt vasöntödével bíró pesti gépészek (Vidacs és Farkas) angol minta alapján gyártják is. Somogyba is ekkor ikerül ún. Farkas-féle járgány cséplőgéppel együtt,

51 számuk a 19. század végéig fokozatosan nő s mlindvégig a kisebb teljesítményű cséplőgépek meghajtására vásárolják. (Természetesen más mezőgazdasági munkára, pl. daráló, szecskavágó működtetésére is alkailmas volt. Ilyen cséplőgépet mutatunk be a 11. sz. képen.

52

) A Kühne gyártmányú szeges cséplőgépet három szailmarázó'Iádával szerelték fel, a mag tisztázását külön kellett elvégezni. Ehhez hasonló gép részegységeit fedeztük fel Somogyjádoin. A cséplőszerkezetet a 12. és 13. sz. kép, a szalma rázó Iá dák mozgatását végző forgattyús tengelyt a 14. sz. kép ábrázolja. Ezekből, s a még megmaradt favázból rekonstruálható az eredeti cséplőgép is (vö.: 11. sz. kép). 51. Sm. L. A mernyei uradalom levéltára: Kormányzósági iratok 1858-1866. 52. BALASSA FRIGYES: A cséplőgépek szerkezete és azok kezelése. Bp. 1920. 219 I.