Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Király István Szabolcs: Agrártörténeti emlékeink nyomában

162 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS 3. sz. kép Ebben az időszakban írja Csorba József is Somogy megyét ismertetve: „ . . . a szántó és vető, a soros ekék, boronák, hengereik, a rét-tisztító, szénagyűjtő, szecskometsző, arató, cséplő, kukaricamorzsoló gépek naponként ismeretesebbek lesznek . . .

13 Jóllehet az 1848-as törvények, a jobbágyok felszabadításával, a robot eltörlésével megteremtették a tőkés fejlődés alapját, a mezőgazdaság technikai fejlődésének előbb vázolt eredményei még hosszú ideig nem váltok általánossá. A hi tel szervez etek kiépülése, a szállítás korszerűsítése, a mezőgazdasági gépgyártás, a nagykereskedelem térnyerése igazán csak az 1870-80-as évektől érezteti hatását a mezőgazdasági termelésben. A 19. századi magyar mezőgazdaságot - kevés kivételtől eltekintve — a külterjes gabonatermesztés és az állattenyésztés jellemezte. A meg-megújuló agrárválságok az évszázados termelési módszerek megváltoztatását sürgették. Az 1873-tól rendelkezésünkre álló statisztikai felmérések azt igazoljáik, hogy jelentősen nőtt a mezőgazdasági gépek száma, miiközben egyre modernebbé váltaik. Somogy miegyében 1873-ban a közel 30 ezer fogatos ekéből 11 ezer fagerendelyes volt (ún. félvas eke).

14 Az 1895-ös felmérésben a faekéket már nem jelzik — elenyésző számu'k miatt —, ugyanakkor 13 gőzeke dolgozik a megyében.

15 Dlnaimikusabb a fejlődés a cséplőgépek területén. 1873-ban 130 gőzerőre és 142 állati erőre készült cséplőszelkrényt (cséplőgépet) tartottak nyilván. 1895-re az előbbiek száma 337-re, az utóbbiaké 1890-re nőtt. Ebben az évben jelenik meg itt az első belsőégésű motor is. 1915-ben számuk (678), már meghaladja a gőzgépekét (544).

16 (Húsz év múlva, 1935-ben pedig megyénkben 522 traktort számláltak össze.)

17 A szántóföldi növénytermesztés korszerű gépei a tőkeerősebb közép- és nagygazdaságokban jelennek meg, de a kiegyezést követő évtizedeikben javul a parasztgazdaságok termelőeszköz-ellátottsága is. (5100 kh-ig; 3-58 ha-íg.) Az esziközök eloszlása azonban lényeges különbséget takar, mintegy számszerűen is bizonyítva a tőkés gazdaság jellegét. A Somogy megyei 45 144 db gazdaságból (1895. évi állapot) 22 532 volt az 1-5 kih4g (0,6-3 ha-ig) terjedő ún. törpe gazdaság. E nagyszámú gazdaságban, amelynek szántóterülete csupán 25 121 kh (14 500 ha) 102 járgányt, 87 cséplőgépet, 1 kaszálógépet, 2 sorbavetőgépet, 4612 fagerendeilyes s 347 va'sgerendelyes ekét találunk. (1 ekére 4,4 kh; 2,5 ha föld jutott.) Minden negyedik birtokon láthattunk csak szekeret, közöttük még fa tengelyest is. Az állattartáshoz szükséges kézi hajtású gépeket csupán a módosabb gazdák tudták megvásárolni. A statisztikai összeírásban szecskavágóból 538-at, répavágóból 94-et, kukoricamorzsolóból 26-ot, dairálóból 11-et találtunk. A birtokok számát tekintve a törpegazdaságokhoz hasonló, de szántóterületekben azt lényegesen meghaladó (220 972 kh, 12 770 ha) ún. kisgazdaságok felszerelése kedvezőbb volt. A két gazdaság közötti különbség főként a cséplőgépek és rosták, a vetőgépek és ekék, valamint az állattenyésztés gépeinek számában mutatkozik meg. (A jellemzőbb mezőgazdasági gépek számának változását 1873 és 1935 között az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze.)

18 A megmenthető és összegyűjtésre érdemes gépek jegyzékét a 19. és 20. sz. alatt jelzett mellékletek tartalmazzák, illetve a 2. sz. térkép szemlélteti.) A statisztikai összesítésből is kitűnik, hogy a gépek elterjedése csak az 1870-es éveiktől számottevő. A XIX. század első felében még az uradalmak is — a gazdasági inventáriumok szerint - gyengén voltak felszerélve munkaeszközökkel, a fejlett Festetics birtok is. A jobb munkaeszközöket, illetve gépeket inkább csak mutatóba rendelte meg egy-egy uradalom.

21 Ezt erősíti meg Pethe Ferenc: ,,A szántóföldek művelésében azokkal a különbféle ánglus és német találmányú szerszámokkal, melyek itt számosan találtatnak (a keszthelyi Georgikonban : megj. K. I.), hogy azokkal ki-ki megismerkedhessen, inkább csak próba gyanánt élünk, mert inkább csak nézésre, mint haszonra valók a mi Hazánkban."

22 Az 1840-es, 50-es években megjelennek a hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek is. A többnyire külföldet is megjárt iparosok angol, német, osztrák, morva, stb. gépeket másolnak, alakítanak hazai viszonyokra. Vidacs István pesti gépész a Gazdasági Lapokban teszi közzé: „Minek után most már tulajdon vasöntődével is bír. . . felkéri a gazda urakat kik angol gépek birtokában vannak, hogy ezeket utánzás végett átengedni szíveskedjenek."

23 13. CSORBA JÓZSEF: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857. 81. I. 14. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1874. III. évf. I. rész. Bp. 1875. 15. Magyar Statisztikai Közlemények, 24. kötet. Bp. 1900. 16. Magyar Statisztikai Közlemények, 66. kötet. Bp. 1924. 17. Magyar Statisztikai Közlemények, 100. kötet. Bp. 1937. 18. Az 1. sz. táblázat összeállításához a 14—17. sz-ig jelzett Statisztikákat, valamint GR. SZÉCHENYI IMRE: Somogy megye с munkáját használtuk fel. Bp. 1892. 13., 14. I. Az 1935-ös szántóterület adatait Somogy megye mai területére interpolálva közöljük. (Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. KSH Bp-én.) 21. T. MÉREY KLÁRA: Somogy megye mezőgazdasága 1790 -1848. Kaposvár, 1962. 17. I. 22. Nemzeti Gazda 1814. 13. I. 23. Gazdasági Lapok 1853. 203. I.