Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Simonné Pallós Piroska: Adatok a kaposvári iparosság társas összejöveteleihez 1920-1940.

150 SIMONNE PALLÓS PIROSKA A kaposvári Ipartestület első elnöke Maurer Ármin lakatosmester volt, őt követte Hudetz József kőfaragó mester, utána Papp Mihály lakatosmester, Hagelman Károly nyomdatulajdonos, majd Szilágyi Samu mészárosmester. 1913-tól Mayer Berci mészárosmester haláláig töltötte be ezt a tisztséget.

16 Az Ipartestület utolsó elnöke Harsányi Géza építési vállalkozó volt. A testület csak akkor szűnhetett meg, ha a testületi tagok létszáma ötvenre olvadt le. Az elmondottakba

1

! megállapíthatjuk, hogy müvei az 1872. évi VIII. te. áltad elgondolt Ipartársulat az alapszabályokban rögzített szakmaii, érdekképviseleti stb. célkitűzéseinek maradéktalanul nem tudott eleget tenni, az 1884-ben létrehozott Ipartestület vált az iparosság szakmai, jogi érdekképviseleti szervévé. Kötelező jellegénél fogva számos diszkriminációs intézkedést foganatosított és sók antidemokratikus vonást tartalmazott. Az Ipartársulat Intézménye nem szűnt meg, az Ipartestül ettél karöltve szervezte az iparosság munkaidőn kívüli életét, szakmai továbbképző tanfolyamokat, az általános műveltséget fejlesztő előadásokat rendezett és gondoskodott az iparosság szórakoztatása róil. Az ellenforradalmi korszak negyedszázada alatt az iparosság által tartott összejöveteleket vizsgálva Igen sokrétű, gazdag programot találunk, természetesen a kor igényének, világnézetének megfelelően. A helyi sajtó szinte naponta szállította a híreket az Ipartestület és az Iparos Társaskör életéről, összejöveteleiről. Az összejövetelek legnagyobb részének a színhelye az egyesületi székház volt. Az Egyesült Ipartársulat már 1885-ben elhatározta egy egyesületi székház felépítését.

17 A terv 1886-ban valóra is vált. A Teleki utcában megépített épületben az Ipartársulat olyan helyiséget nyert, ahol kulturális estélyeket, családi összejöveteleket, felöl vasa sóikat tarthattak. A ház hamarosan szűknek bizonyult. Ezért Szarka János, az Ipartársulat akkori elnöke az Ipartestülettel 'karöltve keresztülvitte egy Iparos otthonnak a felépítését olyanformán, hogy a Teleki utcai ház vételáráibál, az Ipartestületnek a várostól e célra (kapott Németh István utcai telkén, s hatalmas kölcsönök felvételével Mathiasko István tervei alapján az Építőipari RT. kivitelezésében 1926-ban elkészült az az emeletes ház, ahol mind az Ipartestület, mind az Ipartársulat elhelyezésit nyert.

18 Az Iparos Székház fenntartásáról az Ipartestület és a Társaskör gondoskodott. Erre külön alappal rendelkeztek, s biztos bevételi forrásként számolhattak a műkedvelő előadások s egyéb rendezvények belépődíjával. Időnként tombolákat bocsátottak ki, ezenkí16. BERECZK: 128. old. 17. Uo. 129. old. 18. BERECZK: 130. old. PEREGI TAMÁS: Kaposvár urbánus fejlődésének tényezői és a városrendezés. Kaposvár, Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1975. 611. old. SML.: Kaposvár város képviselő testületi jegyzőkönyve. 1926. dec. 30. 10. old. 19. A „Csodadoktor" az Iparos Székházban... U-S. 1938. vül elfogadtak adományokat is. Bérleti díj fejében a székházat gyakran kölcsönadták más egyesületeknek, hogy azok ott bonyolíthassák le rendezvényeiket.

19 Az Iparos Székház vagyoni hovatartozása a harmincas évek végén rendeződött. 1939. áprilisában az Iparos Társaskör 210 tagja - hogy adósságaitól megszabaduljon, közgyűlésen úgy határozott, hogy a Társaskör tulajdonát képező berendezéseket 2500 pengőért eladják a testületnek, az pedig díjtalanul a Társaskör rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a testület elveszítette volna autonómiáját, úgy a székház épületét a Társaskör vette volna vissza, de anyagi helyzetének javulásával bármikor visszavásárolhatta, írásba felktették, hogy az Iparos Társaskör minden vagyona 85 000 pengő, mely a székház épületébein fekszik, s ezt az összeget teljes egészében a Társaskör s z á m á ra b 1 z to s itatta к.

20 Az Iparos Székház külön könyvtárral is rendelkezett, s kulitúrdélután keretében szervezett előadásokon is felhívták a figyelmet az olvasás fontosságára.

21 Az Ipairos Székházban tartották meg az iparosok az évi rendes közgyűlésüket, melyet évenként, legkésőbb március végéiig meg kellett tartami.

22 Ezenkívül 'iparhatósági kívánságra, vagy a tagok 1/3 részének kérésére rendkívüli közgyűlést tartottak. A közgyűlés időpontjáról a tagságot meghívók és hírlap útján kellő időben, legalább 15 nappal, rendkívüli közgyűlés esetén 8 nappal előbb értesíteni kellett. Tájékoztattak a tárgyalásra kerülő kérdésekről is. Indítványt csak akkor tárgyalhattak, ha azt legalább tíz tag aláírásával nyolc nappal a közgyűlés napja előtt az elöljáróságnak benyújtottak. A közgyűlés csak akkor volt határozatképes, ha a tagok 1/3-a jelen volt. Nem megfelelő létszám esetén nyolc nappal később a közgyűlést újra összehívták. A közgyűlésen minden iparos, aki a testülethez tartozott, s a politikai jogoktól nem tiltották el - szavazhatott. A szavazás rendszerint felállással történt. Személyes kérdésnél, választásnál, vagy más ügyekben igény esetén — ha ezt húsz tag írásban jelezte - titkosan. Minden közgyűlésen pontos jegyzőkönyvet vezettek, melyet az elnök által kinevezett két tag hitelesített a közgyűlés előtt. A közgyűlés tág hatáskörrel rendelkezett. Megválasztották az Ipartestület elnökét, az elöljáróság tagjait. Megállapította az évi költségvetést, a tagsági díjat. Megvizsgálta a számadást, szövetkezetet, közhasznú Intézményt alapított. Rendezte az iparosok és a segédek közti viszonyt, a tanoncok ügyét. Határozatot hozott a testületi vagyon hovafordításáról. Megállapította, módosította a testület alapszabályát, s három évre megválasztotta az iparos és mestervizsgáló, valadec. 23. Hangverseny az Iparos Székházban . . . U-S. 1928. dec. 13. 3. old. 20. Háromórás viharos közgyűlésen választott tisztikart . .. U-S. 1939. ápr. 18. 2. old. Minden adósságától megszabadult az Iparos Társaskör. . . U-S. 1939. nov. 20. 4. old. 21. Jövő vasárnap lesz az első kultúrdélután . . . U-S. 1928. nov. 4. 4. old. 22. SML.: Kaposvári Ipartestület alapszabálya 1929.