Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Simonné Pallós Piroska: Adatok a kaposvári iparosság társas összejöveteleihez 1920-1940.

148 SIMONNE PALLÓS PIROSKA Az ellenforradalmi korszak első tíz évében megszűntök a nehézipari üzemek és csak az élelmiszeripari vállalkozások vészelték át helyi nyersanyaggá»! a válság éveit. A két világháború között tulajdonképpen csak a kézműves jellegű iparágakban mutatható ki fejlődés. A felszabadulásig az ipari foglalkoztatottak közöl 90 A kisiparosok életéről nehéz képet kapnunk. Ez az alacsony színvonalú technológiával dolgozó réteg csak szolgáltatásodat végezhetett. Helyzetüket (gazdasági, társadalmi) döntő módon befolyásolta a vállalkozás csökkent lehetősége. '"' Kaposvár, mint Somogy megye egyetlen városa utolsó munkalehetősége volt a környező falvak munkanélküli mezőgazdasági nincstelenjeinek. A háború konjunkturális munkalehetőséget teremtett, ami kétségkívül jelentős számú agrár proletárt vonzott a városba. 1918 őszétől pedig - sőt már korábban is nagy számban az úgynevezett erdélyi menekültek, főleg köztisztviselők, állami alkalmazottak telepedtek le a városban. 1919 elején a számuk csak tovább emelkedett.

8 így a nincstelenek száma tovább növekedett, csekély vásárlóerejük következtében nagyon nehezen tudtak munkát adni az egy-egy mesterséget nagy számban űző iparostömegnek. (Lásd a mellékelt III. és IV. táblázatot!) A helyi lapok sokat cikkeztek az Iparosok nehéz helyzetéről, kiszolgáltatottságáról, az elavult tanoncoktatásról, írtak az öldöklő versenyről, amely a gyáripar és a kisipar, illetve egy-egy szakmán belül különböző cégek, mesterek között folyt, s amelyeknek sokan estek áldozatul. Dr. Nádújfailusy József „Somogy megye szociális és gazdaságii helyzete" című, 1939-ben megjelent monográfiájában a következőket írta a megye gyár- és kisiparában dolgozók helyzetéről : ,,A nyolcórai munkaiidő, amely kivételes esetben tíz órára is emelhető, a J eg dereka sabb segítség a munkásoknak . . ., előnyeitől gyakran elesnek azok, . . ., ahol a munkavállalók tudomást sem vesznek ezekről a rendelkezésekről. A munkásaik viszont — miután nincs válogatási le6. ANDRÁSSY: 358. old. 7. 1920. évi népszámlálás, II. rész. 71. kötet, 32-33. old. 1930. évi népszámlálás, II. rész. 86. kötet, 118-119. old. Tört Stat. kötetek. Az 1941. évi népszámlálás. 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Bp. 1975. 8. ANDRÁSSY: 373. old. 9. vitéz NÁDÚJFALUSY JÓZSEF dr.: Somogy megye szociális és gazdasági helyzetképe. (A népesség, terület és %-a ebből a szektorból élt meg. A húsz főnél kevesebbet foglalkoztató kisüzemekről keveset tudunk. A legtöbb kisüzem nem részesült az ipari kedvezményekből. A néhány segéddel dolgozó mesterek is legtöbbször háztartási áramot és vizet fizettek.

6 A gazdasági válság néhány kisüzem gyors felszámolását vonta maga után. hetőség a munkában - inkább lemondanak jogaik érvényesítéséről. . . . Akisipari vállalkozás lehetőségei napról napra csökkennek a lakosság mérsékelt vásárlóereje miatt."

9 Az iparosság - mesterek, legények, inasok - életét, a legszűkebb családi eseményeket leszámítva, az Ipartestület és az Iparos Társaskör fogta össze. A kaposvári iparosok már 1874-ben - élve az 1872. évi VIII. te. adta lehetőséggel - megalakították Egyesült Ipairtársulatukat. Céljuk ,,a társulati tagok közös érdekeit előmozdítani, a társulati tagokat vagy hozzátartozóikat, elaggott vagy szerencsétlenség által munkaképtelenné vált tagokat, vagy azok özvegyeit segélyezni; a társulati tagokat munkahiányból eredő bajok ellen lehetőleg megvédeni, az ipar fejlődését előmozdítani és annak versenyképességét emelni."

10 Az Ipartársulatba való belépésre egy iparost sem kényszerítihettek. Ezzel a társulási lehetőséggel az Iparosság nem nagyon élt. Ugyanis a törvény áItal elgondolt (1872. VIII. te. 76-82. §) Ipartársulat semmi olyan hatáskörrel nem rendelkezett, amely akár ipari közigazgatási vagy rendészeti, de különösképpen gazdasági tekintetben előnyére válhatott volna. Inkább emberbaráti, kulturális célokat tartottak szem előtt. Hamarosan szükségessé is vált a törvény módosítása, így 1884-ben megalkották az Ipartestület intézményét. Az Ipartestület mindazon iparosok törvény által alkotott kényszertársulása volt, akik a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül képesítéshez, vagy képesítéshez és engedélyhez kötött ipart űztek. Az Ipartestületnek minden képesített iparos, iparának megkezdésével automatikusan tagjává lett.

11 Ahol helyben nem volt Ipartestület, ott a lakóhelyhez legközelebb eső testüiléthez kellett csatlakozni. életviszonyok módszeres vizsgálata.) Kaposvár, 1939. 160. old. 10. BERECZK SÁNDOR: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Bp. 1925. 129. old. (tovább: Bereczk) 11. MOÓR JENŐ: Közigazgatási ismeretek iparosok számára. Bp. 1937. 61. old. Év Ipari tévé- Ipari tevékenységet önálló 1-20 segéd- Segéd kenységet folytatók del dolgozók nélkül folytatók férfiak nők dolgozók összesen 1920. 4301 3415 886 1270 453 889 1930. 4893 3964 929 1212 565 751 1941. 3703 971