Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
A SOMOGYI XIV-XV. SZÁZADI MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉRŐL 79 Ugyancsak útmenti település, az 1082-ben még prédium, majd 1229-ben villa Tur, Somogytur. (1. kép) A XV. századi Thur possessio, majd 1495-ben oppidum Tur az Árpád-korban a veszprémi és a fejérvári káptalan tulajdonában szerepelt. Később kisnemesi családok, majd a középnemes osztopáni Zöld család a birtokosa. A török korban a karádi náhiéban levő Tur mindig faluként szerepel. 92 A fentiekhez hasonló — a Marcali, Tapsony, Mesztegnyő és Szenyér mezővárosok körzetében levő Nagyszakácsi helyzete. (1. kép) Az 1394-ben még possessio Zakachy 1466-ban már oppidum. Az 14791480-ban possessio birtokosai a különböző kisnemesi családok, köztük a király szakácsainak a leszármczói. 93 A Kaposvár irányába tartó Köröshegy-AndocsIgal útvonal egyik települése Andocs. (1. kép) Onduch 1321-ben a pannonhalmi főapátság birtoka. Csonkival és Kanyarral egyetértésben — esetleges ferences kapcsolatai, telepe, kisebb XV. századi kolostora ellenére — sem tartjuk mezővárosnak. 971 Bonnyához, Túrhoz, Nagyszakácsihoz, Andocshoz hasonlóan nem bizonyítható a somogyi Valkó mezővárosi volta. Az 1460-ban Marcali István, majd a keményfalvi Török család kezében levő birtok, possessio 1495-ben már a Báthoriaké. 1467-ben possessioként és oppidumként egyaránt említik. Csonki Tarnócza, Barcs és Babócsa vidékére helyezi. 9 ' (1. kép) Az öt település közös jellemzői között az útmentiség és az egyedüli település, vagyis, hogy nem tartozik hozzá más falu, a jellemző. Talán Tur és Valkó kivételével, nem rendelkeznek jelentősebb főúri, de még birtoképítő közép- és kisnemes, vagy egyházi tulajdonossal, akik esetleg mezővárossá fejleszthették volna őket a XV. században. 2. A nem mezőváros birtokközpontok Az említett öt, faluszerű településtől egy fontos és pozitív kritérium határolja el Szobot, Berzencét, öreg(Lak)ot, vagyis, hogy a XIV-XV. században, de főleg a XV. században, egy több településből álló uradalom családi központjai. A központok tulajdonosai, így a Szobi, a Forster és a Laki Thuz család tagjai főrangúak, magnificik, egregiusok: bánok, ítélőmesterek, főispánok és országos tisztségviselők: ajtónállómesterek, kincstartók. 96 A Segesddel közvetlen határos és 1365 előtt a királynéi birtokhoz tartozó Szob falu (1. kép) a XIV. század végén szerveződött uradalmi központtá. 1390-től, de inkább 1400-tól lett hét birtokrészével Szob Zob-i 92. CSÁNKI II. 1894, 584., KANYAR 1967, 41., Somogy MVV, 463-464., FüGEDI 1981, 467. 99. 93. CSÁNKI il. 1894, 579-580., KANYAR 1967, 40., FÜGEDI 1981, 476. 99. 94. CSÁNKI II. 1894, 5)86., KANYAR 1967, 40-41., Somogy MVV, 463. 95. CSÁNKI N. 1894, 584., KANYAR nem tartja annak (1967, 40-41)., FüGEDI 1981, 467. 99. 96. BORSA 1í978, 84-86., Uő., 1979, 59-150., MAGYAR K., SLÉ 14/1983/1-60. 97. BORSA 1978, 57-86., Uő., 1979, 59-150. Bertalan mester, alországbíró, országbírói protonotárius birtokközpontja. Majd a Tapsonyi Anthimiek birtoképítő politikája révén a szobi birtokrészek Tapsonyhoz, majd a szenyéri uradalomhoz is kapcsolódtak. S csak több évtizedes per után szerezte vissza 1460 táján őket a jogban kiválóan jártas Szobi Mihály. 97 Lak, öreglak a Bő nemzetség egyik középkori családi központjaként lesz a Laki Thuzok több birtokrészből álló uradalmi központjává. Az 1460-as évektől az 1480-as évek elejéig (1482-83-ig) az ún. szenyéri uradalom — a tapsonyi, a szobi részekkel — is hozzájuk tartozik. A somogyvári út ÉNy-i szakasza mellett elhelyezkedő birtokközpont is fejlődésnek indul. (1. kép) 1480-83-ra itt épül fel a laki várkastély. 98 A jelentős birtokok élén birtokközponttá fejlődő Szob, sem Lak nem vált mezővárosi piachellyé. 99 Ugyancsak így kell értékelnünk Berzencét, a Berzencei család jelentős birtokközpontját, amely 1377ben is szerepel. A várral rendelkező uradalmi székhelyhez 1406-ban 34 település, falu tartozott. A Bélavár felől Csurgó, Zákány felé vezető út vámjáról is tudunk. (1. kép) A XV. század közepétől új nagybirtokos urai, a Szenterzsébeti Forsterek a szenterzsébeti birtokközpontjuk köré szervezik át a berzencei birtokokat. S valószínűleg ez a birtoképítő koncepció megállította, késleltette Berzence településének továbbfejlődését. A törökkorban, mint a berzencei náhié székhelyét, így 1571-ben városnak nevezik. 100 De éppen a birtokközpont jelleg, a várashely miatt tartja Barcsot mezővárosnak Ruzsás La/os. 101 A XIV. század végéig a segesdi királynéi uradalomhoz, majd a Marcali birtokokhoz tartozó Boorch 1389-ben possessio. 1460-ban már váras hely, Ruzsás szerint a Marcaliak, majd a Báthoriak birtokközpontja. S ilyen minőségében kiemelkedett az aprófalvas települések sorából és központtá, mezővárossá vált. (1. kép) Barcs annak ellenére, hogy útmenti, kikötővel rendelkező település (portus Bölcső) volt, de igazi, több birtokból álló központtá sohasem vált. A Marcaliak és a Báthoriak Dráva menti déli birtokközpontja Babócsa, Bélavár és Kálmáncsa. (3. kép) A törökkorban sem szerepelt másként, mint a görösgáli járás egyik faluja. 3. A vitatott mezővárosok Mint azt már jeleztük, a szakirodalomban erősen vitatott Mesztegnyő mezővárossá válása. Csánki, 98. BORSA 1979, 116., 252., Thuz Miklós... ott épült vá nkastélyá't einrlfai. 99. Szob és részeinek idegen íkézbe kerülése, más uradalmi iközpontokhoz való tartozása is szempont lehetett. A laki uradalom 1463-1483-as fejlődése idején 3 ímezővárossal, piachellyel: Szenyérrel, Tapsonnyal és Hetessel! is rendelkezett. 100. CSÁNKI II. 1894, 592., Somogy MVV, 464. 101. RUZSÁS L, Barcs a feudalizmus Ikoróban. Barcs múltja és jelene Barcs 1979, 4-ö.