Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről

A SOMOGYI XIV-XV. SZÁZADI MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉRŐL 77 s az újonnan letelepülőket és az építkezőket adómentességben részesítette.

80 Garainé tehát végsősoron mezővárosi privilégiumot biztosított a szigeti uradalom birtokközpontjának mezővárosi polgársága számára. A szigeti uradalomhoz tartozó possessio Merenye a cum tributo pontis in f/uv/o Hódos volt ismert. A Hódos folyó hídvámja 1417-ben, már Szigetvár előtt megállította az erre jövő kereskedőket.

81 De ugyancsak a szigetvári fontos út, vagyis Szigetvár mellett szerepelt 1360-ban a possessio Patha. (3. kép) Majd tributum annuatim in Patha és a tributum fori ebdomadatim ... 1435-ben még mindig possessio és vámoshely. 1448-ban, 1470-ben 11 település központjaként már oppidum. Előbb a Patai, majd az Alsáni család, 1438-tól a Marcaliak, 1453-tól egy kis időre a Rozgonyiak a birtokosai. 1455-ben Marcali János a mezővárost — az uradalommal együtt — a toldi pálos kolostornak adja.

82 A XIV—XV. századi főképpen főúri, vagy középnemesi kézben levő uradalmi központok mezővárosai mellett Somogyban néhány egyházi kézben levő birtokközpont településének (így Csurgónak is!) a mezővárossá alakulását is nyomon követhetjük. A történeti szakirodalom egyértelműen XV. századi mezővárosnak tartja a Dráva menti, a Berzence, Csurgó, Zákány felé vezető útvonalnál levő Bélavárt. (3. kép) Az 1399-ben még csak Bélavár faluként említett település a fejérvári képtalané.

83 Az 1469-ben Marcali, majd az 1498-ban Báthori család kezén levő település már oppidum. Később Török Bálint, majd a Báthoriak és legvégül a Tahiak birtokközpontja.

84 Az egyik legjellegzetesebb XV. századi egyházi birtok somogyi mezővárosa Igal. (3. kép) 1272-ben még villa, majd 1337-ben már possessio. Az 1448-ban opp'idumiként szereplő Igal tókóit 1462-ben ci vi síként említik. Az 1272-től a török korig a Nyulak, azaz a Margit-szigeti apácák birtokközpontjának tartható Igal — ugyanebben az évben — Mátyás királytól országos vásártartási jogot is kap. Ugyanakkor — Bácskai Vera szerint — Igáiban 2, évenkénti országos tartására van adat.

85 S itt egy oklevél — 46 névszerint felsorolt lakos között — egy diáikot, egy szabót, három kovácsot említ.

86 Bácskai Vera 1390-1440 között 9 százalékos iparos rétegről tud.

87 Az egyházi birtok mezővárosként kialakult Igal 1573-74-ben városként szerepel. 30 háza mellett, ekkor 4 Varga, 4 Szabó, 3 Kovács és 3 Kalmár nevű ember szerepel. A nevek a régi mezőváros iparűző, kereskedő rétegére utalnak szerintünk. A középkor folyamán Tolnához tartozott a XV-XVI. századi Szil mezőváros. Az Igáitól DK-re pár km-re levő mezővárost a Hetes felé NyK-i irányba vezető út Tolnából átlépve előbb érte el. (3. kép) Bácskai Vera részletesen ismerteti ezt a — Somogyvárhoz hasonlóan — 1580-ra faluvá süllyedő mezővárost.

88 Valószínűleg egyházi birtokközpont mezővárosaként jöhet szóba a mai Zala megyéhez tartozó, (Nagy)Kanizsától ÉK-re levő Komár(város). (3. kép) 1331-ben még possessio 1356 óta az óbudai káptalan tulajdonában volt. 1449-ben már mezővárosi piaccal, forum opp/dí-vel említik, A török korban Komár náhiéban városként jegyzik fel.

89 III. A SOMOGYI XV. SZÁZADI MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉSRŐL Az előzőekben tárgyalt 12, javarészt uradalmi birtokközpont mezővárosa között tudatosan nem vizsgáltuk a vitatott, de biztosan mezővárosnak nem tartható Bonnyát, Somogy(Turt), Nagyszakácsit, Andocsot és Valkót. (1. kép) Ugyanígy kimaradt a mezővárossá fejlődés útjára lépő, de a falu és a mezőváros között megrekedt birtokközpontok: Szob, Berzence, Oreg(Lak) és Barcs. (1. kép) De ebben a fejezetben kívánjuk vizsgálni a civitas és oppidum szintről lehanyatló, XV. századi possessiot, Szentpált, valamint az általunk biztosan mezővárosnak tartott Mesztegnyőt, Hedrehelyt, s a XV. századi somogyi mezővárosi fejlődés jellegzetes termékeként lérejövő Hetest, Atádot, Szenyért és Tapsonyt. (1. kép, 3. kép) 1. A ,,nem mezővárosok" Csánki Dezső és Kanyar József

90 mezővárosnak vette a Somogyvár, illetőleg a Kaposvár felé vezető két út közelében levő Bonnyát. (1. kép) Buduna 1229ben villa és 1353-ban, a fejérvári prépostság tulajdonában is falu. Valószínűleg, mint fontos utak melletti településnek szerzett — talán éppen a fejérvári prépostság — országos vásártartási jogot. 1490-ben ezért szerepel a nundine de Bonnya. Fügedi Erikkel kell egyetértenünk,

91 mivel sem nem birtokközpont, de jelentősebb népesség-koncentrációja, iparűzője sincs. A török korban is faluként szerepel. 80. CSÁNKI II. 1894, 583., KANYAR 1967, 41., BORSA I. SLÉ 10/1979/92. 180. (továbbiokban: Borsa 1979)., privilégiumokra Id. FÜGEDI 1981, 350. 81. CSÁNKI II. 1894, 628. 82. CSÁNKI II. 1894, 580-581., KANYAR 1967, 40. 83. CSÁNKI II. 1894, 576., KANYAR 1967, 40., Somogy M'W, 464. 84. MAGYAR 1974, 11ИЙ. 85. CSÁNKI II. 1894, 578., KANYAR 1967, 40., BÁCSKAI 1965, 70., FÜGEDI 1981/33. szerint a somogyi Igoron (!) alapított a bosnyák rend tartomány a XV. század elején egyházat. 86. MÁLYUSZ 1953, 133. •87. BÁCSKAI 1965, 34., Somogy MW, 463. szerint 1554ben nem említiík városnak, de VELICS—

KAMMERER I. 1886, 328. város-Ígal 19 iházzal, imajd II. 1890, 475. szerint Város-lgal 30 házzal szerepel. 88. BÁCSKAI 1965, 26., 34„ 140., VELICS^KAMMERER I. 1886., 328. nem város. 89. CSÁNKI W. 1894, 578. .Somogy MW, 464. 90. CSÁNKI IL 1894, 577., KANYAR 1967, 40., Somogy MW, 463. 91. FÜGEDI 1981, 476. 99.