Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízise

AVAR KORI BRONZTÁRGYAK 1. BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS A modern régészeti tudomány ma már nem nélkülözheti a technika sokoldalú segítségét a lelet pontosabb és teljesebb megismeréséhez. A természettudományok és a társadalomtudományok érintkezési felületén különböző határtudományok alakultak ki. Ezek közül a régészet és kémia kapcsolata a legrégibb és a legsokrétűbb.

1 Lehetséges, hogy a kémiai vizsgálatok „csupán" megerősítik a régészeti, történeti módszerekkel levont következtetéseket, feltételezéseket. Gyakran azonban új szempontokat vethetnek fel, pótolhatják a következtetések hiányzó láncszemeit, tévedésekre irányíthatják rá a figyelmet. A fizikai, kémiai tulajdonságok megismerésében elsődleges fontosságú az anyagi összetétel vizsgálata, az ún. régészeti kémia. Az összetétel fontos támpontot adhat a korabeli technológia megismeréséhez, a leletek eredetének, korának, összefüggéseinek feltárásához. A régész és a vegyész szempontjainak szintézise bizonyos esetekben egyedüli módja lehet a régészeti lelet helyes értékelésének. Munkám elvégzésében többszörös cél vezetett. Elsőként egy olyan analitikai módszer hazai régészeti célú megvalósítását kívántam elérni, amelyik rutinszerűen kivitelezhető, rövid elemzési időt igényel, és a leletek eredeti állapota az elemzések elvégzése során megőrizhető, a vizsgálatok nem veszélyeztetik a tárgyak állagát. Vizsgálatokat végeztem annak megállapítására, hogy a bevonattal ellátott bronz öntvények, -lemezek bevonására milyen fémet használtak? A vizsgálat során nyert elemi összetételeket megkísérlem egy temető belső csoportjainak megkeresésére felhasználni. Ezzel párhuzamosan vizsgálom az azonos stílusú avar kori bronzok összetételének öszszehasonlítása alapján különböző temetők időbeli összetartozásának lehetőségét is. Jelen munka gerincét a győri téglavető-dűlői avar temető bronzanyagán (424 tárgy) végzett mérések 1. A régészeti kémia kialakulásét részletes bibliográfiával Ismerteti E. R. CALEY 1967. 2. U. VANYEK 1967. 3. Az avar-, római-, ős- és (középkori anyagot együtt számítva összesen 983 db régészeti 'tárgyon 'közel 1500 mérést végeztünk el. (Egy daríabnak tekintettük a régészetileg biztosan összetartozó leleteket, pl. a veEMISSZIÓS ANALÍZISE alkotják. Abból kiindulva, hogy egy-egy műhely munkafogásai Hosszú időn keresztül hagyományozódhattak, alapanyag beszerzési forrása bizonyos időn belül azonos lehetett,

2 az adatok statisztikai elemzésével igyekszem utalásokat kapni esetleges műhelyek — vagy egy központi műhely (övveretek!) — létezésére, vagy éppen hiányára. Ennek érdekében összehasonlítást végeztem az avar birodalom egyéb területeiről származó 489 db kontroli-mintával. (1. ábra). Az övgarnitúrák vereteinek felerősítésére szolgáló szegecsek vizsgálatával az öv összeállításának egyidejű voltára, illetve több szakaszban történt felszerelésének lehetőségére keresem a választ. A győri temetőben található, és a Fejér megyei leletek közül megvizsgált római kori és bizánci eredetű bronztárgyak (fibulák, érmék, csatok, táltöredékek, ládikaveretek stb. - összesen 54 db) elemzési adatai pedig az itt talált római-kori bronzöntvények újrafelhasználására adhatnak felvilágosítást. Az őskori, egyéb középkori, törökkori minták összetételei pedig szélesebb körű összehasonlításra adhatnak alapot. A vizsgálatoknak a későbbiek során ez irányban történő kiterjesztésével az alapanyagok helyi eredetére, vagy a Kárpát-medencén kívüli származására deríthetünk fényt.

3 1.1. A régészeti tárgyak analitikai vizsgálati módszereiről általában A kémiai analitikai eljárások a XVIII. század végén nyertek alkalmazást a kultúrtörténeti leletek vizsgálata területén, éppen fémelemzés céljából/

1 Később is különösen az antik bronzokkal foglalkoztak a legtöbbet. Ezek közül legjelentősebb Göbel munkája, amely 54 elemzés alapján a baltikumi bronzok összetételét veti össze a prehisztorikus európai és görög—római bronzokkal,

5 példát mutatva arra, hogy a kémiai elemzés hogyan válhat a régészeti következtetés fontos elemévé. м Hazánkban az 1860-as évek végén indult meg a régészeti tárgyak vegyelemzése a klasszikus analitika módszereivel. Ezen a téren Lengyel Béla, Csiky Jóretet csüngőjével, a csattestet bújtatójával és csattüskéjével stb. Nem tekintettük viszont egy darabnak a vizsgálat elvégzése előtt bizonytalanul összetartozó töredékeket és pl. a nem együtt előkerült veretet és és csüng őt.) 4. CALEY 1949. 5. GÖBEL 1842.