Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)

Laczkó András: Aranykoszorús drámaíró – Adalékok Földes Imre pályaképéhez.

ARANYKOSZORÚS DRÁMAÍRÓ 135 hogy a katona nem a magyar király, hanem az oszt­rák császár vitéze volt . . . Földes Imre végül is Beöthy Lászlóhoz vitte el A császár katonáit. Hogyan jutott el a darab a bemu­tatóhoz? Erről a premier napján, 1908. február 1-én a következőket nyilatkozta a szerző: ,,Körülbelül három éve annak, hogy »A császár ka­tonái«-t megírtam és néhány hét múlva lesz három esztendeje, hogy Beöthy László elfogadta előadásra. Amíg Beöthyhez került, de azóta is, sok viszontagsá­gon ment keresztül. Annak idején nem a Magyar Színháznak szántam a darabot, mert hiszen ott akkor még operettet ad­tak. Egyik legelőkelőbb színházunk igazgatójához vit­tem fel először. Néhány nap múlva visszaadta. Kere­ken kijelentette, hogy nem meri előadni. Kétségbe­estem. »No, most bátran tűzbe dobhatom a darabo­mat« - így gondolkoztam. Két drámai színházunk volt akkor még mindössze. »Tűzbe kell dobnom - morfon­díroztam —, mert ha egy magánszínház sem meri elő­adni, akkor a Nemzeti Színháznál, mint állami szín­háznál hiába kopogtatok.« Elmentem tanácsért Beöthy Lászlóhoz, akinek ak­kor még csak egy színháza volt, a Király Színház. - Mit hoz, Földes? Ezzel fogadott. - Egy drámát - feleltem. Szemembe kacagott. - Mi az Isten csodáját csináljak én a Király-szín­házban egy drámával? - Semmit. El fogja olvasni, ennyi az egész! - vá­laszoltam. — Eszem ágában sincs, hogy ön elfogad­hatná és előadhatná. Én csak tanácsért jöttem. Mondja meg, mit csináljak ezzel a darabbal? És ott hagytam nála. »A császár katonái«-t. Másnap az »Otthon«-ban találkoztunk. Nem szólt egy szót se, csak vitt magával a Király-színházba és elém tett egy szerződést. A szerződés aláírása után pedig így szólt: - Hogy hol fogom előadni ezt a darabot, nem tu­dom. Hogy micsoda színészekkel és mikor adom elő, azt sem tudom. De hogy előadom, az bizonyos! És íme Beöthy László beváltja az ígéretét, amit annál is könnyebben megtehet, mert drámai szín­házzá avatta a Magyar Színházat és oly lelkes nagy­tehetségű fiatal művészgárdát toborzott maga köré, hogy már most is bátran nézhet farkasszemet a má­sik két drámai színházzal. . . . Három éve annak, hogy ezt a darabot megír­tam, Édes Istenem! Milyen más idők voltak azok, mint a maiak. Akkor tűz futott végig az országon. Áttüze­sedett a tollam a levegő forróságától és könnyezve írtam meg a darab főjeleneteit. Azóta nagyot fordult a világ. Megváltoztak a viszo­nyok, de az emberek nem. Azok csak őszintébbek let­tek. Levetették magukról az oroszlánbőrt, mert na­gyon melegük lett, amikor felsütött a napjuk. Minden megváltozott e három év alatt. És hogy e nagy fenekestől való fölfordulásban az én darabom talpra ugrik-e, vagy elvágódik: erre a kérdésre bi­zonyos félelemmel várom a feleletet." 0 A Magyar Színpad színházi és zenei napilap ha­sábjain közzétett szavak a premierhez vezető utat vá­zolták fel. Tudjuk viszont, hogy Ady Edre a bemutató előtt elolvasta A császár katonáit, s két nappal ko­rábban a Budapesti Naplóban így írt róla: ,,Egy hirhedt lázadó rövid írásban ezennel bocsá­natot kér az Akadémiától. E hirhedt lázadó én vol­nék, szegény fejem, aki az Akadémiánál egy idő óta csak a színház-intézményt tartja kevesebbre. S ezen­nel dicsérem az Akadémiát, s egy dráma révén bó­kolok a talentumnak. Az Akadémia fedezte föl s ko­szorúzta meg nem is egyszer Földes Imrét. Sokadma­gammal már az első akadémiai koszorú után örökre elintéztük a fiatal írót. És Földes Imre megírta A csá­szár katonáit, melyet véletlenül kéziratban elolvas­hattam. S ha nem privát bűnbánatom, de már az új­ságíró kötelessége is, megíratná velem e pár sort, A császár katonáiért nem lesz hálás Kossuth Ferenc. Azt írja meg Föildes Imre, amit Kossuth "kikapcsolt": a mi speciális, szomorú magyar katonai problémán­kat. Két-három év előtt utcai zavargásokat csinálha­tott volna e darab. És most a Magyar Színházba kel­lett szorulnia. Ez szomorúbb még a dráma meséjénél is, mivel egy idő óta a legbiztosabb sikert meg tudja fojtani Beöthy László keze. Magyar dráma, bravúros színpadi munka a Földes Imréé. Az Akadémia kissé megrökönyödve fog nézni az ő többszörösen megko­szorúzottja felé. íme egy ember, akiről nem sejtette, hogy milyen veszedelmes talentum. Szombaton lesz a bemutatója a darabnak, s mi csak azt sajnáljuk, hogy nem a Nemzeti Színházban vagy a Vígszínház­ban láthatja és tapsolhatja a publikum az új Földes Imrét." 0 Föildes Artúr emlékezete szerint ő vitte el a dara­bot Adyhoz és olvasta fel neki. Szavai szerint a költő törzshelyén, a Három hollóban búcsújárás kezdődött a cikk megjelenése után, sok fiatal drámaíró kérte Adyt, olvasná el a darabjaikat. De ő nem állt kötél­nek többé, hiszen A császár katonáit is csak azért hallgatta meg, mert - Földes Artúr szerint - Léda asszony akarta így. 7 A siker ettől kezdve egyértelmű. Nyilván azért, mert - miként Ady kiemelte - megírta a speciális magyar katonai problémákat, s a polgári radikalizmus elvei­nek megfelelően vállalta annak kimondását, hogy a monarchia militarista drillje embertelen. A Magyar Színház telt házas premierjén ott volt többek között Jászai Mari is. A Nemzeti Színház nagy művésznőjé­nek annyira tetszett a premier játéka, hogy másnap 5. Idézi: MSZ, 1931. március 18-19. 6, ADY ENDRE: Egy magyar dráma. Budapesti Napló, 1903. január 29. Lásd /még: ADY ENDRE: Az iroda­lomról Bp. 1961. 431. 7. „A császár katonáit is csak azért hallgatta meg, mert Léda asszony akarta így." - írta FÖLDES ARTÚR: i. m. 167.

Next

/
Thumbnails
Contents