Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Takács Éva: Tábori levelek az első világháborúból.
248 TAKÁCS ËVA amiért meg léptek. . ," 45 - írta Poth Ádámné mintegy óvatosságra és türelmes kitartásra intve a fiát. Poth Károly meg is maradt a lázadás szelídebb formáinál: kérvényezett, kilincselt és fizetett azért, hogy legalább szabadságra hazaengedjék — eredménytelenül. Aztán a leveleiben szitkozódott és fenyegetőzött: „...én nem a legjobban érzem magam mert nagyon fáj a fejem a nagy gondba . . . ma regei jötün'k el Demecserből tiz órára értünk ide az elátkozott hejre Rétközre . . . itt egy istálóba akarnak teni benün'ket az oldala szalmából van lovak vanak bene meg oroszok és nem akarják hogy a faluba lakjunk ... ha nem lakhatunk a faluba akor megyek haza .. ." /l6 „...nyugodjon bele kedves jó anyám maj lesz még máskéb is..." 47 „...tegnap Ungváron voltam szabadságot kérni ászt mondják hogy nincs szabadság mester emberek vagyunk enyit nyertem a kőmüvességel a jó isten haza segél a háború elmúlik ha Budapest összedől akorse fojtatom a mesterségemet anyira meggyülöltem . . ." 48 Az otthonról érkező szelíd szó és a barátoktól kapott riasztó híreik 49 visszatartották a tapasztalatlan fiút attól, hogy elhamarkodott és kockázatos lépésre szánja el magát, de elkeseredett dühét semmi sem tarthatta vissza: „.. .kedves jó anyám! Tudatom hogy hol.no p megyünk Zomborba ha ot is igy kel éhezni mind it akor nem tudom hogy mi történik az ebéd minden nap tőik leves legaláb kenyér volna hozá akora kenyeret adnak két napra hogy egy evésre könyen meg eszem . . . ha lehet küldjön egy kis kenyeret ma is egy fél kiló megyét vetem az is két korona mást nem lehet kapni."' 0 Az édesanya pedig küldte a csomagokat, amilyen gyakran asak tehette. 1916 augusztus első felében végre haza mehetett szabadságra. Természetesen fájó szívvel hagyta ott szeretteit, de a visszaérkezése után írt levelekből kitűnik, hogy megnyugodott, lecsillapodott. Most már ő vigasztalta az otthoniakat: „. . . kedves anyám nem mertem odahaza mondani a nagy fájdalmamat hogy ojan hamar letelt az a kis szabadság csak anyi volt mind egy fél éjszakai rövid áloim de nem tehetek róla a hogy fuják nekünk ugy kel tánczolni igy elég sajnos az életünk nem hogy keveseb lene az elenség inkáb mindég tab nyugodjon bele kedves jó anyám . . ." 51 A jobb közérzetéhez bizonyára az is nagymértékben hozzájárult, hogy a munkabeosztása és az életkörülményei is pozitívan változtak. Az 1916. szeptember 19-i levele tükrözi ezt a változást, egyúttal azonban bepillantást enged abba a zavaros gazdasági helyzetbe is, amelyben a hátország élt: ,,. . . kedves jó anyám . . . most már nem vagyok fékező dolgozom a mesterségbe egy ungvári épi tő mesternél elkért négyönket a fő mérnöktől hejetünk fogadót gyerekeket fizet nekik három koronát nékünk meg öt koronát . . . idáig a város szélin laktunk tegnap kizavartak négyönket a telefon bódéból bementünk a városba egy kőmüvesíhez . . ,"° 2 1916 októberében megkezdődött a hadimunkára beosztott fiatalok katonai alakulatokká szervezése. „. . . kedves anyám még most se tudok czimet Írni mert belőlünk egy zászlóaljt akarnak alakítani még tisztjeink sincsenek, csak önkéntesek tanítanak bennünket nagyon jó tanításba részesülünk ezután kapunk fölszerelést ha az meg lesz megyünk falukra ot lesz biztos cimem . . ." ji (Itt kell megjegyeznünk, hogy 1916 őszétől - talán az otthon eltöltött szabadság idejétől — kezdődően szembetűnő változás figyelhető meg Poth Károly leveleinek a hangnemében és stílusában. A szókimondó, őszinte felháborodást, néhol fenyegetőzőnek mondható hangnemet viccelődően elkeseredett, ironikus stílus váltotta fel. A változás anynyira szembetűnő és olyan hirtelen következett be, hogy feltételezhetően barátai, idősebb katonabajtársai figyelmeztették a leveleik íróját az őszinte beszéd veszélyességére.) Poth Károly, ismerősei tanácsára, 54 vadászzászlóa'ljba kérte magát, bizonyára olyan meg45. Poth Ádámné levele Poth Károlynak. 1916. június 29. A levélben említett két felsőmocsoládi jóbarát, Fehér Pál és Lucz Imre Poth Károllyal együtt került hadimumkára Demecserbe. Csak néhány hónapig do'lgoztak együtt, mert Poth Károlyt közben Ungvárra rendelték. A fiúk rendszeresen leveleztek egymással. Fehér Pál már az 1916. május 14-én keltezett levelében arról tudósította a barátját, hogy egyik közös ismerősük szökéssel próbálkozott. ,,A Bencsiket is visza hozták 13án éjei egy csendőr és be va>n sorozva a 69esekhez 3án volt sorozatra 29én be is rukol most fogval vam de hogy mílesz vele azt nem tudom mert még nem volt kihallgatáson majd megírom." (SMMI. T. 82.426.81.) Ö azonban láthatóan nem tanult ebből az esetből, hiszen maga is sikertelen szökési kísérletet tett. 46. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. június 9. SMMI. T. 82.425.14. 47. PotH Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. május 4. SMMI. T. 82.4125.16. 48. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. július 26. SMMI. T. 82.425.19. 49. A következő sorokat 1916. május 25-én sógorától, Bertalan Sándortól kapta, aki népfellkelőként szolgált о 19/VIII. gyalogzászlóaljban. „Szeretet kedves öcsém . . . tudatom veled hogy most másik harcztére menünk körülbelül az olasz frontra egyelőre Bosznia Brotba de nem bánom akar mere menünkis csak ebőla ronda hejböll ki menünk mert it éhen kelet volna el veszni . . ." SMMI. T. 82.426.80. „A gyerekek othon 10én mének sorozatra. Édes Anyád is egészséges és a testvéreid már nagyon szeretnének látni csak vigasztald őket." — írta Fehér Pál egyhetes — a szülőfalujában eltöltött — szabadságáról visszaérkezve. SMMI. T. 82.426.75'. 50. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. június 30. SMMI. T. 82.4,25.20. 51. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. augusztus 30. SMMI. T. 82.426.23. 52. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1916. szeptember 19. SMMI. T. 82.425.28. 53. Poth Károly levele Poth Ádámnénaik. 1916. október 11. SMMI. T. 82.425.24. 54. ,,. . . mos'anabon sokat gondolkodom hogy nem e ot is lesz sorozat akor te is be találsz válni ha ugy tolál történi arol sem tehetünk de arra kérlek kéretöz a vadászokhol ugy közeleb kerülsz hozónk vagy Budapestre. . ." — írta édesanyja az 1916. július 29-i levelében. SMMI. T. 82.430.1.