Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken.

ZICHY ANTAL AZ ORSZÁGGYŰLÉSEKEN 201 alábbiakat jegyezte fel magának (mint határozott állításokat): — a tulajdon szentsége, — a kormány alkotmányos erejének és hatékonyságának megőrzése, — a birtok mérséklő befolyása, — nemzetiség, — alkotmányos és közigazgatási önállásunk és a közbirodalmi összeköttetésünk, — békés reformok, — kész törvényjavaslatok. Első pillanatban látszik, hogy nem különösebben egyedi nézetek ezek. Érdekességük leginkább az, hogy árnyalatokban gondolkodik. Merít a konzervatívoktól és az ellenzékiektől egyaránt, s azt törekszik összhangba hozni a liberális gondolkodással. Eötvös József és Kemény Zsigmond programjának vegyítését szeretné, hogy mindenképpen a fokonkénti haladás kerüljön előtérbe, az alkotmány sáncainak szélesítése. Ebbe belefér Zichy szerint a harmadik rend megalakítása, a szabad sajtó, de ezeknél már alig több. Mert feljegyzései azt is regisztrálták, hogy a forradalmat megelőző években nálunk már jelentkezett a „communizmus és más efféle eszmék". Azt elismeri, hogy ezek Franciaországot erőteljesebben foglalkoztathatják, de az ,,nagy ugrás" lenne, ha nálunk valaki a proletariátusról kezdene beszélni. Maradjunk csak - mondja - az alkotmányos szabadságnáll Csügghetünk hévvel az ideákon, de soha nem szabad elfelejteni, hogy azok nem a földön vannak. S ha az élet értelmét a tökéletesedésben fixáljuk, akkor a hazának egyedüli üdve a fokonkénti haladás és az alkotmányos szabadság.

5 A szélsőségeket a politikában kiskorúnak minősíti. Zichy szerint a generális feladat az, hogy a fennálló régit az új követelmények szellemében javítsák. Ebben ismételten összegzett magának egy tervezetet, a polgári átalakulás lényegére nézve. 1. Meg kell határozni a fejedelemnek és a nemzetnek a jogait egymás irányában, úgyszintén a nemzet tagjainak is kölcsönös viszonyaikat egymás közt, - a törvényhozás és a végrehajtás körét szorosan és világosan meghatározni, hogy minden balmagyarázat, és önkény kizárva legyen. (Megjegyzi, hogy még akkor sem szabad valamit elhallgatni, ha az magától értetődő.) 2. Garanciát kell találni arra, hogy a megalkotott „polgári szerkezet" nem marad írott malaszt. Úgy gondolta, hogy garanciát nyújtanak a felelősség és a nyilvánosság (municipalitás), valamint a szabad sajtó. Ha a kormány ezektől fél, az annak a jele, hogy az alkotmánynak nem barátja. 3. Az út ne legyen elzárva az alkotmány további fejlesztése, javítása elől. Hogy ez megtörténhessen ismét csak a szabad sajtóra hivatkozik, amelyik felhívja a figyelmet a változtatásra. S van még egy lényeges dolog : a népnevelés és az iskolák. Ezek önmagukban biztosítják az előbbre lépést. ( Évtizedek múltán is harcosa lesz ezeknek.) Mindezek nyomán (s a tanulmányozott angol és német szerzők műveit alapul véve) nyolc feltételét látta az alkotmánynak: — a személyes szabadság, — a törvény előtti egyenlőség, — egyenlő esély a hivatal-képességben, — egyenlő adók, — egyenlőség minden közteher viselésében, — vallásszabadság (zsidókat sem zárva ki), — kármentesítése azoknak, akik tulajdonukban vagy jogukban sérültek, — szólás- és sajtószabadság (legalább határozott sajtótörvények). Egyszerű összevetésből látszik, hogy azonosságok és jelentős eltérések vannak a 48-as tizenkét ponthoz viszonyítva. Ez többek között abból következett, hogy Zichy Antal elsősorban angol nyelvű munkákban nézett utána az alkotmány kérdéseinek. Jordan, Sir Robert Peel, Baco, Tacqueville neve kerül elő hivatkozásként. Sőt Sir Robert Peel neves tory vezérnek még 1829. március 5-én tartott beszédére is utal (a katolikusok emancipációjáról volt szó). Ez viszont már átvezet az alkotmányosság kulcspontjához, a választójoghoz.

6 (Erre nézve summázatot készített magának arról, hogy milyen választói feltételek vannak az Egyesült Államokban.) 5. Évszám nélküli feljegyzés. Valószínű, hogy az eleje és •a vége az irománynak e'lkallládott. Egyik részében így érvelt: „Nem arról van szó, hogy egy újonnan felfödözött szigetre telepített népnek — mely emlékeit és históriai jogait az anyaföldön hagyta — alkotmányt adjunk. — Arról van szó, hogy a fennálló régit javítsuk." 6. Summája a választói feltételnek az Egyesült-Statusokban címmel az alábbiakat gyűjtötte ki: „Minden Status megadja a választó jogokat 21 esztendőseknek. Minden Statusban bizonyos ideig kellett lakni a kerületet, hol valaki szavazni akar. Ezen idő három hónaptól két évig különböző. Mi a Ceusust iNeti: Massachusetti Status 3 fontos jövedelem v. 60 foint tőke. Rhode Island 133 dollárnyi értékű földbirtok. Connecticut 17 dollár jövedelmű jószág v. egy évi szolgálat a katonaságnál. Űj-Jersey 50 fontot érő jószág. Dél-Carolina és Maryland 50 hoild föld. Tenessee akármiféle birtok. Missisipi, Ohio, Georgia, Virginia, Pensylvánia, Delaware és Új-York Statusokban elég, ha adót fizet; e Statusok nagyobb részében a katonai szolgálat felér az adófizetéssel. Maine és Üj-Hampshire elég, ha a szegények lajstromába írva nincsen. Végre Missouri, Alobama, lllionis, Louisiane, Indiana, Kentucky és Vermont Statusokban semmi olyan feltétel, mely a választónak értékét illetné, nem kívántatik. Úgy gondolom, csupán Éjsz-Carolina szab a tamács választóira nézve más feltételeket, mintsem a képviselőház;! váilasztóira nézve. Az előbbinek 50 hold föld. A képviselő választott elég, ha adót fizet."