Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Honti Szilvia: Rézkori temetkezés Balatonbogláron

RÉZKORI TEMETKEZÉS BALATONBOGLÁRON 33 7. kép. 4. sz. tál külső oldata ditól a nevidzany-vissi leletekig terjedő időszakot foglalja egybe, a Baden IV. a fiatalabb klasszikus badeni kultúrát jelenti. Ezt a tipológiai félosztást kiegészíti, illetve átértelmezi akkor, amikor jelzi, hogy történeti alapon a badeni kultúra két fő szakaszra tagolódik: a Baden I—II. (idősebb Baden) időszakra az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Délkelet-Európához kapcsolódó, egységes fejlődés jellemző, addig a Baden III. időszakától a délkeleti kapcsolatok meglazulnak, s a Kárpát-medencén belüli és kívüli fejlődés szétválik (fiatalabb Baden).

7j Jogosabbnak iartom az utóbbi, történeti jellegű felosztást, hiszen az utóbbi évek szlovákiai és magyarországi hiteles leletei (Nitriansky Hrádok—Vysoky breh,

7li telep; Pilismarót—Basaharc, temető;

77 Pari,

78 Szegha'om-Dióér,

79 Cerveny Hrádok,

80 Nevidzany

81

, 75. Uo.: 261-262. 76. TOCIK, A.: SAUSAV 11. (1963) 1. kép. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, V.: SA 12. (1964) 163-268. Uő.: SA 16. (1968) 14. kép. 77. TORMA I.: 1973. 488-495. A leletek leírása alapján feltételezhető, hogy a fonyódi temető a pilismarót! leletanyaghoz közvetlenül kapcsolódik. 78. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 29-59. telepek) bebizonyították a badeni kultúra első felének töretlen fejlődését a különböző szakaszokon át, így tipológiai érvek nem indokolják a „bolerázi csoport", illetve az „idősebb klasszikus badeni kultúra" V. Némejcová-Pavúková felosztása szerinti különválasztását. Ebbe a folyamatos fejlődésbe bei Illeszthető a boglári temetkezés kerámiája is: egyidős vagy közvetlenül követi a fonyódi temetőt. Ez a kerámia kiegészíti az e korszakhoz tartozó, viszonylag kevés hiteles ásatásból ismert Ieletanyagot és megerősíti a folyamatos fejlődésen belüli kronológiai jellegű eltéréseket, ami a fonyódi—pari típusú anyagot elválasztja egyrészt a bolerázi csoporttól, másrészt a Cerveny Hrádak-i telep anyagától. A sír közelében talált település leletanyaga ennél fiatalabb időszakot képvisel, az innen esetleg egyetlen objektumból származó anyag a Nevidzany-i teleppel lehet egyidős: lekerekített oldalú, tölcséres szájú tálak, melyeket hasvonalukon egy-két pontsor díszít, alatta bekarcolt vonalkázott háromszögekkel, ugyanilyen díszítésű félgöimib alafcú tálaik, vállukon bütyök- és vonaldíszes amfora- és peremükön egy-két sor ujjbenyomásos bordával ellátott fazéktöredékek, magas nyakú, kannelurazott hasú bögrék.

82 A temetkezés és a telep viszonyát majd egy hitelesítő ásatás döntheti el. A BOGLÁRI TEMETKEZÉSI MÓD — A sír csontvázas, hiányos temetkezés és hamvasztás nyomai is megfigyelhetők. — Többes temetkezés. A halottakat rendszertelenül tették a sírba, egyidőben (az ,,A" csontváz kivételével, esetleg). — A sírt, közvetlenül a halottak fölött, kőborítás takarta. A kerámia alapján a fonyódi típusú lelőhelyek közé sorolható balatonbogiári sír esetében bizonyos fokig meglepő a csontvázas rítus alkalmazása: a Fonyód— bézsenypusztai temetőben 1935-ben feltárt 10 sír urnás-hamvasztásos rítusú volt.

83 Maga a lelőhely mindössze 15 km-re van Balaton boglártól. Tehát a területi közelség és a leletanyag szoros tipológiai kapcsolatai ellenére a két temetkezés rítusa alapvetően különbözik. A korábbi — bolerázi — időszakban a csoport teljes területén Fonyódhoz hasonlóan csak hamvasztásos temetőket és sírokat ismerünk. Pilismarót— Basaharcon 100-nál több szórthamvasztásos és urnás jellegű sírt tárt fel Torma I.,

84 a morvaországi Ohrozim-típusban halmok alá tett urnás sírokat figyeltek 79. ECSEDY I.: BMMK 2. (1973) 17-18. XIII-XV. t. 80. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, V.: SA 22. (1974) 241-248., 16-37. kép. 81. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVA, V.: SA 22. (1974) 248-254., 38-50. kép. 82. Közületien a kaposvári múzeumban. 83. Banner, 1956. 28-30. 84. TORMA I.: 1973. 484-488.