Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Honti Szilvia: Rézkori temetkezés Balatonbogláron

32 НОШ SZILVIA típusú korsók — amilyenek a bogiáriak is — fejlődése a klasszikus badeni kultúra idején szétválik. Egy magas, ívelt nyakú, lapított gömbös testű változat,

60 és egy hasas, csonkakúpos vagy erősen ívelt nyakú, profilált korsóféle lesz gyakori.

61 Az edény súlypontja az alsó harmadba kerül. A még a fonyódi típusú edényekre is jellemző finom kannelúrázás helyett határozottabban, sokszor mélyebben behúzott, sűrű, függőleges kannelúra díszíti az edényeket. BÖGRÉK A boglári, sírból származó három kis bögre (2. sz: I. t/1., 3. sz.: I. t/2., 9. sz.: I. t/3.) méretében és formájában is szinte teljesen azonos: alacsony, rövid nyakú, nyomott hasú példányok, perem fölé emelkedő szalagfüle a 9. számúnak hiányzik. A háromból kettőn halvány kannelúrázást figyelhetünk meg. Ezekhez igen hasonlóak a póri bögrék,

62 ahol előfordul a perem fölé emelkedő szalagfül,

63 s a kannelúra is megszokott.

64 Az ebbe a típusba tartozó bögréket Torma I. gyűjtötte össze.

65 Bogláron — szemben Parival — még nem találjuk meg a hosszabb nyakú profilait, nyomott gömbös testű bögréket, melyek az idősebb klasszikus badeni kultúrában lesznek jellemzőek.

66 FAZÉK A Balaton bogi áron talált kis fazék (10. sz. : II. t./3.) durva, elnagyolt kiképzésével elüt a sír többi kerámia mellékletétől. A forma maga különösebb elemzésre nem alkalmas, a bolerázi csoporttól a klasszikus badeni kultúra végéig jellemző. A perem alatt megfigyelhető kétsoros belböködött dísz elsősorban a fonyódi típusú leletekre jellemző,

67 az inkább korábban szokásos 2-3 soros, ujj benyomással tagolt borda helyett.

68 EGYÉB LELETEK A sír többi lelete — réz-, csiga- és kőgyöngyök (11 — 12. lelet: 4. kép) — jellegzetes mellékletei a badeni kultúra bog'lárinál fiatalabb csontvázas temetőinek: hasonló gyöngysorokkal találkozunk a Cerveny hrádoki teleppel egyidős vörsi sírban (csontgyöngyök),

69 az ezeknél valamivel fiatalabb budakalászi temető60. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 50. kép/1., 3., 27. kép/4. Banner, 1956. XXX. t./2. PITTIONI, R.: Urgeschichte... 128. kép/4. 61. Bamner, 1956. LXXXVII/1. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 46. kép/18., 19., 38. kép/7., 72. kép/10-12. 62. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 2. kép/1., 3. kép/12., 4. kép/1-2. 63. Uo.: 4. kép/1., 8. kép/4. 64. Uo.: 2. kép/1., 4. kép/1-2. 65. U©.: 52. 49-67. j. 66. Uo.: 81-84. j. bői Banner J. „fehér és vörös kőgyöngyöket" említ.

70 A vörösekről nem tudjuk, hogy a bogiáriakhoz hasonlóan, meglepő módon az igen kemény anyagú tűzkőből csiszolták-e? Ugyanebben a temetőben előfordulnak rézlemezből csavart, henger alakú gyöngyök is,

71 de a bogiáriakhoz hasonló réz spirálcsövek (11. e-g, lelet: 4. kép/3-5.) sem itt, sem másutt nem ismertek. Hasonlóan nem ismert sírból ez a folyóvizekben és a Balatoniban igazán nem ritka csigaféle, amit a 11. c-d. gyöngysorra fűztek fel. (4. kép/2.) A boglári sír kerámiája formai és kronológiai kapcsolatainak elemzése alapján a sír a Fonyód—Pari— Tekovsky Hrádok leleteivel jellemezhető időszakba sorolható. A boglári edények szinte minden darabjának megtaláiljuk pontos hasonmását a fonyódi temetőben: tölcséres szájú tálak gazdag beilső és külső díszítéssel, hengeres nyakú, csonkakúpos aljú, kannelúradíszes zömök korsók, kis, rövid nyakú, nyomott gömbös testű bögrék. Fiatalabb jellegű az 1. sz. tál kettős csonkakúpos alakjával, a 13. sz. korsótöredék, hosszabb hengeres nyakával, de ezek is előfordulnak a hasonló korú pari telepen.

72 A díszítésben újdonság a 14. sz. töredék belső oldalának besimított pontdíszítése, s fiatalabb elemnek tűnik a 7. sz. tál benyomkodásokkal díszített pereme. (Bár lehetséges, hogy a fonyódi 7. sír tálja is ilyen díszítésű )

73 Ezek közüJ az 1. sz. tál, a 14. sz. és a 13. sz. töredékek (különösen az utóbbi) esetében felmerülhet, hogy később kerültek a sír környezetébe. Ebben az esetben ezek már a sír többi leletanyagánál fiatalabb időszakot képviselnek. Viszont a fonyódi típusnál valóban fiatalabb elemek, mint a Cerveny Hrádokon már megtalálható gömbös hasú, magas nyakú korsók és bögrék, lekerekített oldalú tálak, a háilóminía és a vonalkázott háromszöges díszítés stb. hiányzik Boglárról. Szintén hiányoznak a bolerázi csoportra jellemző csonkakúpos nyakú, gömbölyű aljú korsók, és a profilált peremű, gömbszelet alakú táilak. A badeni kultúra korai időszakának tagolásával legutóbb V. Némejcová-Pavúková foglalkozott, összegyűjtve a bolerázi csoportra és az általa idősebb klasszikus badeni kultúrának nevezett időszakra jellemző edénytípusokat.

74 A badeni kultúrát tipológiai alapon négy szakaszra osztja. Baden I. alatt a boilerázi csoport Nitriansky Hrádokkal záródó szakaszát értve, a Baden II —III. az idősebb klasszikus badeni kultúra név alatt a fonyó67. Uo.: 49., 2. kép/13., 15., 6. kép/3., 9. kép/4-6. 68. Uo.: 49. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 290. 69. Banner, 1956. LXXXVII. t/6. 70. Uo.: LXXXIII. t./3., XCI. t./7., XCIV. t/12., Cl. t/5., Cili. t/8-9., 12-17. 71. Banner, 1956. LXXXIX. t/4-9., XCM. t./4-б., XCV. t/18., Cl. t/5., CIN. t/8-9., 12-17. 72. Ld.: 5., 58. j. 73. Ld.: 6. j. (A fényképen nem látszik a perem esetleges díszítése.) 74. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 29. (1981) 261-262. 1—5. kép: tipológiai táblák.