Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Honti Szilvia: Rézkori temetkezés Balatonbogláron

30 HONTI SZILVIA ték el, de az „A" csontváz esetében nem lehet kizárni az utólagos rátemetkezést sem, és így azt sem, hogy az 1. sz. tál és a 13. sz. korsó és a 14. sz. tál töredéke a többi edénynél később került a sírba, illetve a sír földjébe. Ezekkel együtt is a kerámia egésze jellegzetes és jól körülhatárolható leletcsoporthoz kapcsolódik. TÁLAK A kerámia fele tál, négy kiegészített és kettőnek töredéke, melyeket szintén a sír leletei közé sorolhatunk. (Itt tárgyaljuk a 6. sz. csészét is, mivel csak méretében különbözik a totóktól.) Közülük öt (a 4., a 6., a 7. sz. tál, a 14. és a 15. sz. töredékek) a bolerázi csoportban gyakori, de még a klasszikus badeni kultúra idősebb szakaszában is előforduló, tölcséres szájú tálak közé tartozik, míg a hatodik (1. sz. tál: II. t./1.) ezeknek egy mélyebb, a bolerázi csoport végső szakaszában kialakult, kettős csonkakúpos változata.

5 Az öt előbb említett tál is (I. t. 5., II. t./1., 4-5., III. t/1., 3.) egyértelműen elválasztható a bolerázi csoport korábbi időszakának laposabb, erősen kihojló nyakú, éles profilú tálaitól: csonkakúpos aljuk mélyebb, tölcséres nyakuk is meredekebb, hasvonaluk azokénál lekerekítettebb, az idősebb klasszikus badeni kultúrában viszont a tölcséres szájú tálak nagy formai változatosságot mutatnak, gyakran S profilúak, s egészen új formák — mint a kétrészes tálak — is megjelennek. Formája alapján is jellegzetes a 7. sz. tál, de díszítésében szinte mintája lehetne a korszak tálainak, hasonlóan az egyik, vele szinte azonos fonyódi tálhoz:

6 nyakukat belül farkasfogszerűen elrendezett kannelúr$i borítja, hasonlóan a 4., 14., 15. sz. tálakhoz. (I. t./6-7., II. t./4-5-6. kép.) Ez a díszítés a bolerázi csoportban és az idősebb klasszikus badeni kultúrában is gyakori.

7 Jellegzetesebb és szűkebb időszakra korlátozódik a díszített nyak és alatta ékalakban összefutó kannelúradísz kombinációja: elsősorban a boglárihoz hasonló korú leletegyüttesekben jelentkezik: Magyarországon Fonyódról (a 7. sír említett tálja és egy töre5. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 47. 6. BANNER J.: Die Péceler Kultur. AHung. 35. (1956) XII. t./10. (A továbbiiaíkbari: Banner, 1956.) 7. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 29. (1981) 2-5. kép: tipológiai tábla. 8. Bonner, 1956. XI. t./2., XII. t./IO. 9. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 67. kép/17. 10. Uo.: 58. kép/1. 11. PITTIONI, R. : Urgeschichte des österreiches Raumes. Wien 1954. 125. kép/4., 126. kép/14,6. 12. MRT 4. (Bp. 1972) 3. kép/7. 13. MRT 5. (Bp. 1975) 6. kép/8., 7. kép/ó. 14. Banner, 1956. ХИН. t./14. 15. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 6. kép/ 14, = 26. k./9., 31. kép/6., 10. kép/1. 16. Uo.: 9. kép/2. = 39. kép/9. 17. TORMA I.: Die Boleráz Gruppe in Ungarn, in: Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badék a 2. sírból),

8 Szlovákiában pl. Maié Kosihyból

9 Tekovsky Hrádokról,

10 Alsó-Ausztriából a Neusiedl am See-i I. leletből

11 említhetek hasonlót, de fiatalabb leletegyüttesekben, a klasszikus badeni kultúra lelőhelyein is előfordul, például Külsővaton

12 és Esztergom—Duna-dűlőben,

13 Pilismarót—Basaharcon

14 és Nevidzanyban

16 és Cerveny Hrádokon

15 Szlovákiában, s idősebb leletekben is megjelenik már, például a pilismarót—basaharci temető 362. sírjának egyik tálján,

17 bár ezektől eléggé eltérő formában. Ilyen jellegű díszítést figyelhetünk meg a 15. sz. tál töredékén is, de itt függőleges kainnelúra-kötegékkel kombinálva, s ezt a díszítést besimított függőleges pontsor kíséri. (I. t./6.) A pontsor kiképzése — hasonló belső díszítéssel még nem találkoztam — a 7. sz. tál külső oldalának díszítésével megegyezően, eltér a klasszikus badeni leletek pontdíszítésétől, így például az egyik Cerveny hrádoki tál külső oldalán lefutó pontsorétól,

18 ezért ez a leiletet még nem keltezi fiatalabb időszakra. Mint Torma I. is megállapította, a fonyódi típusú tálak külső olda'a mindig díszített.

19 Az összes boglári tálon egy — illetve az 1. sz. tálon két — sor bebökdösés figyelhető meg, a 7. sz. tál besimított mintája egyedülállónak látszik. (III. t./1.) A hasonló korú pari telepen is az egysoros minta a jellemző,

20 hasonlóan Fonyódon is,

21 s Szlovákiában is az idősebb leletek között,

22 de már a fonyódi korszakihoz tartozó leletekben is feltűnik a kétsoros díszítés,

23 mint az 1. sz. tálhoz hasonló pari töredéken,

Vi s egy hasonló korú mágocsi töredéken is.

25 Fiatalabbak azok a leletek, ahol a háromsoros díszítés már előfordul,

26 a klasszikus badeni kultúra idősebb szakaszában együtt fordul elő mind a három, a kísérő díszítés (így a karcolt minta) erőteljes lecsökkenésével,

27 s ebben a korszakban jelenik meg az edények hasán lefutó függőleges, benyomott pontsor.

28 A fonyódi típusú tálak igen jellemző díszítése a bekarcolt, függőlegesen lefutó zeg-zug minta. Ez a díszítés korábban főleg fazekak és amforák díszítéseként jelentkezett, de előfordult már a bolerázi csoport klasszikus fázisához tartozó vrbovéi leletben is dener Kultur. (Bratislava, 1973) 2. kép/4., 487. (A tovább iáik ban: Torma, 1973.) 18. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 7. kép/8. 19. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1975-76) 45. 20. Uo.: 2. kép/3., 5., 4. kép/Hl., 7. kép/2-4. 21. Banner, 1956. XI. t./8., 12., 15.; XII. t./8., 10., 18., 20. 22. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. (1974) 51. kép/5: Gbelce, 54. kép/15^-18: Malá nad Hronom, 58. kép/1 — 2., 59. kép/1.: Tekovsky Hrádok, 64. kép/3-4: BeŝeIÍOV, 66—67. kép: Maié Kosihy. 23. Uo.: 54. kép/21., 59. kép/1.: Malá nad Hronom és Tekovsky Hrádok. 24. TORMA I.: BÁMÉ 6-7. (1977) 5. kép/10. 25. TORMA I.: VMMK 8. (1969) 2. kép/18. 26. NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: SA 22. 67. kép/2-3., 69. kép/6-7. 27. Uo.: 71. kép/8., 11., 6. kép/5., 9., 14., 7. kép/6., 8. 28. Uo.: 7. kép/8.