Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

272 MÚZEUMI KRÓNIKA A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény munkálatai Építés: elkészült a nagybajomi istálló zsúpolása, fa­lazása, a csökölyi kettős-kamra váza, zsúpolása, a csökölyi telek kerítése, kapuja, a csökölyi pajta kapuja, a csökölyi lakóház tüzelőberendezése,, ablaka, a nagykorpádi lakó­ház zsúpolása, a kopárpusztai harangláb felállítása, a zse­lickisfaludi présház alapozása. Épületvételek, bontások Megvásároltuk a csurgónagymartoni sertésólat, a bod­vicai istálló, a somogyszobi lakóházat. Lebontásra és át­szállításra került a zselickisfaludi pince, a csurgónagymar­toni sertésól, a szőlőskislaki harangláb. Előkészítettünk egy somogyszobi méhes, hidas és egy görgetegi istállós-pajta vételét. 2.2.3. Folklorisztikai gyűjtés Együd Árpád Kisbárapátiban, Toronyban, Böhönyén, Szántód-Somoson és Szennában végzett gyűjtőmunkát. Kisbárapátiban Tóth Imrénél korábbi gyűjtését egészítette ki (pásztornóták, betyárdalok, balladák). Toronyban Kiskó Jánosnétól szakrális anyagot gyűjtött. Böhönyén Kaszán Já­nostól balladákat, pásztordalökat, Szántód-Somoson Vári Istvánnál gyemekjátékokat rögzített magnóra. Szapu Viola Segesden és Szentjakabon végzett gyűjté­seket. Segesden a búcsú témakörében, Szentjakabon pedig cigánymesék után kutatott. Népnyelvi kutatás, gyűjtés Király Lajos főiskolai docens, külső munkatárs 1980-iban a nyelvatlasz adatgyűjtését tovább folytatta a megye terü­letén. A 280 pontból álló kérdőívet összesen 38 községben gyűjtötte fel. A gyűjtött anyagot nyelvatlasz-térképre írja, és minden kérdőpontnak (280) külön térképlapot fektet fel. 2.2.4, Gyüjteménykezelés, nyilvántartás Az RRM néprajzi részlegének gyűjteménykezelője 1980. december 15-ig dr. Knézy Judit volt, feladatát Kapitány Orsolya vette át. Csurgón ezt a feladatot Witt Lászlóné, Marcaliban pedig N. Kapcár Rozália látja el. A néprajz leltározási gondjai csak részben megoldottak. A raktár céljára bérelt épületek nem megfelelő páratartal­múak (Várda, Zselickisfalud). Csurgón a raktározási gondok egyelőre megoldódnak, ha az alsóki iskola helyiségét bepolcozzák. Marcaliban nagyon szűkös körülmények között vannak a tárgyak, ezért indokolt, hogy az eddig kellékesraktárként használt helyiséget néprajzi raktárnak alakítsuk át. (1981.) 1980-ban bekerült tárgyi anyag leltározását és karto­nozását folyamatosan végeztük. Az 1979. évi leltározáshoz a még hiányzó kartonokat pótoltuk. A megvásárolt tárgyi anyag közül 528 db-ot vettünk szakleltárba. A szenyéri és somodori tárgyakat csak gyara­podási naplóba jegyeztük be. Ez kb. 325 db tárgy. Nem vettük a múzeum törzsanyagába megfelelő szakértői véle­ményezés hiánya miatt a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum padlásáról előkerült szíjgyártó szerszámokat. 1980-ban az RRM-ben közel 600 db tárgyról készült leírókarton, ill. mu ta tó karton. A csurgói gyűjteményben a gyűjtött 119 db tárgy belel­tározott, de a leírókartonok és mutatókartonok készítése itt még nem indult meg. Marcaliban a gyűjtött 272 db tárgy szakleltárba lett vé­ve, kartonozása és mutatózása folyamatosan történik. A gyűjtőuta'k során készült fényképek leltározásához és kar­tonozásához szükséges adatok az adattárba kerültek, így folyamatosan készültek a fotókartonok is. A fényképek, földrajzi és tárgyi utalókartonjai is folyamatosan készülnek. A kiállításokban szereplő tárgyak (Zamárdi, Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény lakóházai, megnyitott épü­letei, Marcali kiállítás) jegyzékei elkészültek. Kiegészítet­tük és ellenőriztük a koraibban elkészült jegyzékeket. Kapitány Orsolya megkezdte a mozgási napló szerepét betöltő utalók készítését, amelyeket a leírókartonok mellé helyezünk el. Csikvár Gábor megkezdte a hangarchívum anyagának tartalmi mutatózását. 2.3.5. Tudományos kutatás, feldolgozás Knézy Judit (elkészült kéziratai) — A nagycsaládi rendszer felbomlása a belső-somogyi falvakban (1860^1930.). — Paraszti faművesség a Zselicben. — A dél-somogyi magyar és horvát nők szerepe a ha­gyományőrzésben. — A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény ismertetése (leadva Corvina kiadónak a Magyarországi Szabadtéri Múzeumok с kiadványba). — Mit ettek eleink с dolgozat, részlet a Somogy megye népi táplálkozása с kandidátusi disszertáció első fejeze­téből. Somogy (1980) 5. számában jelent meg. — Somogy Néprajza II. kötet szerkesztési, nyomdai kor­rektúra munkái. (Megjelent 1980. végén). — Részvétel a Somogyi Honismereti Híradó szerkesztési munkáiban. Együd Árpád — Kaposváron megverték a rézdobot (100 somogyi nép­dal). — Somogyi gyermekjátékok és sportszerű játékok (kéz­irat). — Bolygó zsidó mondája a somogyi néphagyományban (Zsidó Évkönyv 1979/80.). — Sárközy István a költő. — Sárközy István verseskötetének ismertetése (S. N.). — Megemlékezés Bálint Sándorról (S. N.). — Búcsúsok és históriások nyomában (gyűjtött anyag rendezése). Szapu Viola — A segesdi búcsú (Somogy 1980/5. számában jelent meg). Sasi János — A zselickisfaludi pince bontása és áttelepítése — So­mogyi Honismereti Híradónak leadva. Witt Lászlóné — Csurgónagymarton népviselete (1980/2. Somogyi Hon­ismereti Híradó). Csepinszky Mária — Karácsonyi szokások Szennában (1980/1. Somogyi Honismereti Híradó). N. Kapcár Rozália — Szőkedencs népélete (1980/1. Somogyi Honismereti Híradó). 2.3. Régészet 2.3.1. A szakág általános jellemzői Az SMMI-nek 1978 óta 3 régésze van. Szűkebb szakte­rületi elosztás szerint egy őskoros (Honti Szilvia), egy nép­vándarlás-koraközéplkoros (Bárdos Edith) és egy középko­ros (dr. Magyar Kálmán). Erőteljesen jelentkezik egy római­koros szakember hiánya — ez csak részben pótolja a me­gye területén dolgozó külső munkatárs (dr. Tóth Endre M NM). Az SMMI régészeti munkáira elsősorban a leletmentés jellegű feltárások jellemzőek. A 3 szakember képességeihez és energiáihoz viszonyítva többre is képes lenne — mindez azonban elsősorban az anyagi alap biztosításának függ­vénye. 1978-tól minden évben mindössze 200 000 Ft jutott régészeti feltárásokra a múzeum költségvetéséből. Szükség lenne egy bizonyos fokú csoportmunka — avagy ún. régé­szeti vezető általi összefogottság. Pillanatnyilag megyén belül is izoláltság jellemző az egyes kutatók munkájára. 198Э. év elején felmerült az osztályosítós kérdése, ami for­málisan részben meg is történt, gyakorlatilag azonban nem került jóváhagyásra, illetve megvalósításra. A régészeti csoporthoz tartoznak az ún. régészeti asz­szisztensek, a középkáderek. Gyakorlatilag jelenleg egy fő, Trunk Károly személyében, aki aktívan részt is vett mind a feltárásokon, mind egyéb belső múzeumi munkálatokban. Baják Sándorné gyes-en van, előreláthatólag 1981. év el­ső felében jön vissza dolgozni, — ami nagy előnyt jelente­ne a múzeumnak a rajzoltatási problémák megoldása szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents