Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

266 MÚZEUMI KRÓNIKA rűsítenek, esetenként maguk írnak ilyen népszerűsítő cikket, így jelent meg több cikk a Somogyi Néplapban Ma­gyar Károly tollából, vagy látott napvilágot részletesebb tudósítás. A régészet, a néprajz és a képzőművészet tárgyköréből Bárdos Edith a Kaposvári Műsorkalauzban 5 témát fej­tett ki (népszerű formában) Avarok Somogyban I. — álta­lános bevezető az avarokról; Avarok Somogyban II. — Ka­posvár 40-es őrház; Avarok Somogyban III. — pusztaberé­nyi avar temető; Pogány magyarok — keresztény magya­rok — Kaposvár 61-es úti temető; A haj a nő ékessége — középkori női hajviselet. Knézy Judit a néprajzi pályázók anyagából dolgozato­kat válogatott ki és szerkesztett a Somogyi Honismereti Híradó számára. Süli Ferenc népművelő muzeológus szerkesztésében havi múzeumi híradót adunk ki a legfontosabb múzeumi ren­dezvények ismertetése és propagálása céljából. A Somogyi Néplap nemcsak interjúk formájában, ha­nem híranyagként és elemző cikkekben rendszeresen fog­lalkozott a múzeumi tevékenységgel. Az évkönyv 3. számá­ról például részletes ismertetést írt. A Somogyi Képtár 9 kiállítása közül 5-höz katalógust adtunk ki. Az előadásos propagandát ez évben még kiterjedtebbé tettük. Különösen a múzeumi hónap időszakában hangzott el sóik előadás. 1979-ben összesen 216 előadást tartottunk a megyeszékhelyen (az SMBK-ban főleg budapesti vendég előadók felkérésével), a városokban, nagyobb települése­ken (iskolákban, közművelődési intézményekben, üzemek­ben). A hallgatók száma 10i 140. Az SMBK programjában több előadás foglalkozott az USA-ból visszakapott koro­naékszerek történetének tudományos elemzésével, de a régészet, a történelem és az irodalom tárgyköréből egyéb témák is szerepeitök. Ez a bevált forma nagy népszerűség­nek örvend, s most már 30—40 közötti állandó hallgatóság toborzódott (diákok, nyugdíjasok). Ismeretterjesztő előadásaink a kifejezetten szakmai (mu~ zeológiai) témákon kívül idén is kapcsolódtak az évfor­dulókhoz, az időszerű (aktuális) politikai, történeti rendez­vényekhez. Témaajánlásunlk alapján tartottunk előadást a párt 6 évtizedes tevékenységéről, a KGST 30 éves működé­séről, Leo Tolsztojról, Móricz Zsigmondról, Heming­wayről (akiről csak múzeumi szervezetünk tartott előadást 80 éves születési évfordulója kapcsán a megyében), a so­mogyi cselédsorsról stb. A gyermekév apropója kapcsán bővült tevékenységi, ta­lálkozási területünk a gyermekekkel, az ifjúsággal. Elismerésre méltó kísérlet történt az RRM régészeti—tör­ténelmi szakköreinek megszervezésére kaposvári általános iskolásokkal. A gyerekek nagy lelkesedéssel jártak a fog­lalkozásokra, amelynek értékét lerontotta, hogy Honti Szil­via nem minden tervezett foglalkozást tartott meg. Rendhagyó órák tartására elsősorban az RRM-et és a Latinca Emlékmúzeumot vették igénybe az iskolák. Az RRM-ben kéthetenként rendeztünk bábfoglalkozáso­kat óvodáskorú gyermekek számára, szakképzett óvónő ve­zetésével. A kaposvári óvodák részéről valóságos ,,tüleke­dés" indult meg, hogy minél gyakrabban vehessenek részt e rendezvényeken. A gyermekek részére rendezett kiállítások iránt igen nagy volt az érdeklődés. A népi gyermekjáték kiállítást Marcaliban 2300, Kaposváron 4800 látogató tekintette meg. Mindkét helyen játékkészítést is tanulhatták a gyermekek. A már említett ,,A gyermek világa" с kiállítást mérsékel­tebb érdeklődés kísérte, de a „Barátság Hídja" с fotó­kiállítás gyermektémájú képei élénk érdeklődést váltottak ki. Rendszeres segítséget adtunk — az újkortörténész révén — az iskolai honismereti szakköröknek. A pályázatok meg­írásához módszertani segítséget adtunk, időnként publi­kációs lehetőséget is biztosítottunk (például az 503-as szakmunkásképző szakköre által készített 1919-es pályá­zatot megjelentettük a Somogyi Honismereti Híradóban). A szakkör tagjai részére előadásokat tartottunk, kiállítá­sainkon tárlatvezetést biztosítottunk, szakköri foglalkozások tartását vállaltuk. Segítséget nyújtottunk az iskolai kiállí­tások rendezéséhez (például 1919-es fotóanyagból a mesz­iegnyői, a fonyódi és a balatonszemesi szakköröknek). Április 21-én rendeztük meg az immár hagyományossá váló megyei szakköri bemutatókat, a járásonként legjobb munkát végző szakkörök részvételével. Az idei találkozón a babócsai, a boglárleilei, a nagybajomi, a mesztegnyői és a SomogyudVarhely i szakkörök szerepeltek. Itt került sor egyúttal a múzeum tárgyi gyűjtőpályázat eredményhirde­tésére is. Az előző évben a gyermekjátékok, ebben az esztendőben a népszokások tárgyainak beküldésével gaz­dagították a múzeum gyűjteményét. A következő évre a felszabadulással kapcsolatos dokumentumok gyűjtésére hirdettük meg a tavaszi pályázatot. A szakkörvezetők ré­szére — együttműködve a Pedagógus Továbbképzési Inté­zettel — évközi továbbképzést szerveztünk a Latinca Emlék­múzeumban (a Tanácsköztársaság iskolaügye; a Tanács­köztársaság Somogyban; az üzemek államosítása Somogy­ban; az iskolák államosítása Somogyban; a sajtó szerepe a hazafias nevelésiben; az ifjúsági szervezetek szerepe a hazafias nevelésben c, témákból). A honismereti mozgalom tapasztalatainak megyehatáro­kon túli cseréjére kerülhetett sor 1979. június 28—30-án Csurgón, a Csokonai Gimnáziumban (Baranya, Somogy, Tolna, Zala). A Tolna megyei Kölesd község szakköre egy egész tantermet megtöltő kiállítással (történelmi dokumen­tumokkal, néprajzi tárgyakkal) szemléltette a náluk folyó szakköri munkát. A neves (országos és megyei) előadók át­fogó helytörténeti előadást tartottak Csurgó művelődés­történeti szerepéről, Nagyváthy Jánosról és Csokonairól. A csurgói helytörténeti gyűjtemény erre az alkalomra újí­totta fel állandó kiállítását. 1979 nyarán kétszer egyhetes honismereti tábort szer­veztünk az általános iskolások, illetve az ifjúsági korosz­tályba tartozó fiatalok számára. A korábbi tapasztalatok ugyanis arra engedtek következtetni, hogy a további ered­ményes munka érdekében helyes nemcsak a szakkörvezető felnőtteknek, hanem az ifjúságnak is továbbképzést tartani. Hat szakkör tagjai közül 70-en vettek részt a táborozáson (Darány, Mesztegnyő, Nagybajom, Sávoly, Somogysámson, SomogyudVarhely). A tábor feladata a paraszti életforma, életmód és a jelesnapi szokások megismertetése, a gyűjtési módszerek elsajátíttatása volt. Az előadások zömét a mú­zeum szakemberei tartottálk. Együd Árpád két alkalommal is beszélt a jelesnapi szokásokról, Knézy Judit a népi vi­seletekről tartott ismertetést, Kapcár Róza a paraszti la­kóház berendezését, a táplálkozás, a tisztálkodás módját ismertette, melyet a marcali múzeum anyagából összeállí­tott kis kiállításával tett szemléletessé. Jáger Márta újkor­történész a parasztság rétegeződéséről, az agrárproletárok (cselédek, sommások) életéről, szokásairól tartott előadást. Az élményszerűséget azzal is sikerült fokozni, hogy egy volt cselédasszony is tartott visszaemlékezést, végül som­más és aratódalokat tanultak meg az iskolások. Szabó Tünde építészmérnök a népi építészetről tartott diavetítéses előadást. A gyermekek a gyakorlati foglalko­zások során somogyi néptáncmotívumokat, gyermekjátéko­kat tanultak, és somogyi hímzésmintákat ismertek meg. Múzeumi szervezetünk — a korábbi évek gyakorlatától el­térően — a tudományos és közművelődési funkcióknak megfelelően átvette és ellátja (a Megyei Művelődési Köz­pont biztosította szervezeti keretek között) a megyei hon­ismereti mozgalom szakmai, módszertani irányítását. A gyermekek részére két alkalommal a kaposvári kép­tárban, két alkalommal a zamárdi tájházban adtunk báb­műsort. Munkás hallgatóságnak 23 előadást tartottunk (887 hall­gató jelenlétében üzemekben), A már felsorolt vándorkiál­lításokat az üzemekben nagyrészt munkások tekintették meg (például a KMP 60. évfordulója alkalmából rende­zett vándorkiállítást 1830-an). A többi vándorkiállítást is hasonló érdeklődés kísérte a munkások részéről, 1979-re érvényesítve 200 db időszaki díjtalan belépőt adtunk ki Kaposvár legnagyobb üzemei, vállalatai szocia­lista brigádjainak. Első ízben rendeztük meg a TKM somogyi aranyjelvénye-

Next

/
Thumbnails
Contents