Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

266 MÚZEUMI KRÓNIKA rűsítenek, esetenként maguk írnak ilyen népszerűsítő cikket, így jelent meg több cikk a Somogyi Néplapban Magyar Károly tollából, vagy látott napvilágot részletesebb tudósítás. A régészet, a néprajz és a képzőművészet tárgyköréből Bárdos Edith a Kaposvári Műsorkalauzban 5 témát fejtett ki (népszerű formában) Avarok Somogyban I. — általános bevezető az avarokról; Avarok Somogyban II. — Kaposvár 40-es őrház; Avarok Somogyban III. — pusztaberényi avar temető; Pogány magyarok — keresztény magyarok — Kaposvár 61-es úti temető; A haj a nő ékessége — középkori női hajviselet. Knézy Judit a néprajzi pályázók anyagából dolgozatokat válogatott ki és szerkesztett a Somogyi Honismereti Híradó számára. Süli Ferenc népművelő muzeológus szerkesztésében havi múzeumi híradót adunk ki a legfontosabb múzeumi rendezvények ismertetése és propagálása céljából. A Somogyi Néplap nemcsak interjúk formájában, hanem híranyagként és elemző cikkekben rendszeresen foglalkozott a múzeumi tevékenységgel. Az évkönyv 3. számáról például részletes ismertetést írt. A Somogyi Képtár 9 kiállítása közül 5-höz katalógust adtunk ki. Az előadásos propagandát ez évben még kiterjedtebbé tettük. Különösen a múzeumi hónap időszakában hangzott el sóik előadás. 1979-ben összesen 216 előadást tartottunk a megyeszékhelyen (az SMBK-ban főleg budapesti vendég előadók felkérésével), a városokban, nagyobb településeken (iskolákban, közművelődési intézményekben, üzemekben). A hallgatók száma 10i 140. Az SMBK programjában több előadás foglalkozott az USA-ból visszakapott koronaékszerek történetének tudományos elemzésével, de a régészet, a történelem és az irodalom tárgyköréből egyéb témák is szerepeitök. Ez a bevált forma nagy népszerűségnek örvend, s most már 30—40 közötti állandó hallgatóság toborzódott (diákok, nyugdíjasok). Ismeretterjesztő előadásaink a kifejezetten szakmai (mu~ zeológiai) témákon kívül idén is kapcsolódtak az évfordulókhoz, az időszerű (aktuális) politikai, történeti rendezvényekhez. Témaajánlásunlk alapján tartottunk előadást a párt 6 évtizedes tevékenységéről, a KGST 30 éves működéséről, Leo Tolsztojról, Móricz Zsigmondról, Hemingwayről (akiről csak múzeumi szervezetünk tartott előadást 80 éves születési évfordulója kapcsán a megyében), a somogyi cselédsorsról stb. A gyermekév apropója kapcsán bővült tevékenységi, találkozási területünk a gyermekekkel, az ifjúsággal. Elismerésre méltó kísérlet történt az RRM régészeti—történelmi szakköreinek megszervezésére kaposvári általános iskolásokkal. A gyerekek nagy lelkesedéssel jártak a foglalkozásokra, amelynek értékét lerontotta, hogy Honti Szilvia nem minden tervezett foglalkozást tartott meg. Rendhagyó órák tartására elsősorban az RRM-et és a Latinca Emlékmúzeumot vették igénybe az iskolák. Az RRM-ben kéthetenként rendeztünk bábfoglalkozásokat óvodáskorú gyermekek számára, szakképzett óvónő vezetésével. A kaposvári óvodák részéről valóságos ,,tülekedés" indult meg, hogy minél gyakrabban vehessenek részt e rendezvényeken. A gyermekek részére rendezett kiállítások iránt igen nagy volt az érdeklődés. A népi gyermekjáték kiállítást Marcaliban 2300, Kaposváron 4800 látogató tekintette meg. Mindkét helyen játékkészítést is tanulhatták a gyermekek. A már említett ,,A gyermek világa" с kiállítást mérsékeltebb érdeklődés kísérte, de a „Barátság Hídja" с fotókiállítás gyermektémájú képei élénk érdeklődést váltottak ki. Rendszeres segítséget adtunk — az újkortörténész révén — az iskolai honismereti szakköröknek. A pályázatok megírásához módszertani segítséget adtunk, időnként publikációs lehetőséget is biztosítottunk (például az 503-as szakmunkásképző szakköre által készített 1919-es pályázatot megjelentettük a Somogyi Honismereti Híradóban). A szakkör tagjai részére előadásokat tartottunk, kiállításainkon tárlatvezetést biztosítottunk, szakköri foglalkozások tartását vállaltuk. Segítséget nyújtottunk az iskolai kiállítások rendezéséhez (például 1919-es fotóanyagból a mesziegnyői, a fonyódi és a balatonszemesi szakköröknek). Április 21-én rendeztük meg az immár hagyományossá váló megyei szakköri bemutatókat, a járásonként legjobb munkát végző szakkörök részvételével. Az idei találkozón a babócsai, a boglárleilei, a nagybajomi, a mesztegnyői és a SomogyudVarhely i szakkörök szerepeltek. Itt került sor egyúttal a múzeum tárgyi gyűjtőpályázat eredményhirdetésére is. Az előző évben a gyermekjátékok, ebben az esztendőben a népszokások tárgyainak beküldésével gazdagították a múzeum gyűjteményét. A következő évre a felszabadulással kapcsolatos dokumentumok gyűjtésére hirdettük meg a tavaszi pályázatot. A szakkörvezetők részére — együttműködve a Pedagógus Továbbképzési Intézettel — évközi továbbképzést szerveztünk a Latinca Emlékmúzeumban (a Tanácsköztársaság iskolaügye; a Tanácsköztársaság Somogyban; az üzemek államosítása Somogyban; az iskolák államosítása Somogyban; a sajtó szerepe a hazafias nevelésiben; az ifjúsági szervezetek szerepe a hazafias nevelésben c, témákból). A honismereti mozgalom tapasztalatainak megyehatárokon túli cseréjére kerülhetett sor 1979. június 28—30-án Csurgón, a Csokonai Gimnáziumban (Baranya, Somogy, Tolna, Zala). A Tolna megyei Kölesd község szakköre egy egész tantermet megtöltő kiállítással (történelmi dokumentumokkal, néprajzi tárgyakkal) szemléltette a náluk folyó szakköri munkát. A neves (országos és megyei) előadók átfogó helytörténeti előadást tartottak Csurgó művelődéstörténeti szerepéről, Nagyváthy Jánosról és Csokonairól. A csurgói helytörténeti gyűjtemény erre az alkalomra újította fel állandó kiállítását. 1979 nyarán kétszer egyhetes honismereti tábort szerveztünk az általános iskolások, illetve az ifjúsági korosztályba tartozó fiatalok számára. A korábbi tapasztalatok ugyanis arra engedtek következtetni, hogy a további eredményes munka érdekében helyes nemcsak a szakkörvezető felnőtteknek, hanem az ifjúságnak is továbbképzést tartani. Hat szakkör tagjai közül 70-en vettek részt a táborozáson (Darány, Mesztegnyő, Nagybajom, Sávoly, Somogysámson, SomogyudVarhely). A tábor feladata a paraszti életforma, életmód és a jelesnapi szokások megismertetése, a gyűjtési módszerek elsajátíttatása volt. Az előadások zömét a múzeum szakemberei tartottálk. Együd Árpád két alkalommal is beszélt a jelesnapi szokásokról, Knézy Judit a népi viseletekről tartott ismertetést, Kapcár Róza a paraszti lakóház berendezését, a táplálkozás, a tisztálkodás módját ismertette, melyet a marcali múzeum anyagából összeállított kis kiállításával tett szemléletessé. Jáger Márta újkortörténész a parasztság rétegeződéséről, az agrárproletárok (cselédek, sommások) életéről, szokásairól tartott előadást. Az élményszerűséget azzal is sikerült fokozni, hogy egy volt cselédasszony is tartott visszaemlékezést, végül sommás és aratódalokat tanultak meg az iskolások. Szabó Tünde építészmérnök a népi építészetről tartott diavetítéses előadást. A gyermekek a gyakorlati foglalkozások során somogyi néptáncmotívumokat, gyermekjátékokat tanultak, és somogyi hímzésmintákat ismertek meg. Múzeumi szervezetünk — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — a tudományos és közművelődési funkcióknak megfelelően átvette és ellátja (a Megyei Művelődési Központ biztosította szervezeti keretek között) a megyei honismereti mozgalom szakmai, módszertani irányítását. A gyermekek részére két alkalommal a kaposvári képtárban, két alkalommal a zamárdi tájházban adtunk bábműsort. Munkás hallgatóságnak 23 előadást tartottunk (887 hallgató jelenlétében üzemekben), A már felsorolt vándorkiállításokat az üzemekben nagyrészt munkások tekintették meg (például a KMP 60. évfordulója alkalmából rendezett vándorkiállítást 1830-an). A többi vándorkiállítást is hasonló érdeklődés kísérte a munkások részéről, 1979-re érvényesítve 200 db időszaki díjtalan belépőt adtunk ki Kaposvár legnagyobb üzemei, vállalatai szocialista brigádjainak. Első ízben rendeztük meg a TKM somogyi aranyjelvénye-