Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety hadosztálynál 1849 nyarán.

FELDERÍTŐ ÉS INFORMÁCIÓS JELENTÉSEK A KMETY HADOSZTÁLYNÁL 1849 NYARÁN 231 Hból Praes. 25. június 849. 87/B. Marczaltőn vagy Téten Ma rczaito üchtritz alezr. 18, 43-33. fólió. Szany, 1849. június 25. Vatthay huszárszázados századparancsnok jelentése felderítéséről, az ellenség mozdulatairól. Megküldi a csornai elöljárók segélykérő levelét J0-'

k honvéd huszár Ezred U° őrnagy 7° század Kmetty Ezredes és Hadvezér urnák! Folyó hó 25-én ide érkeztünk alkalmával a parants következtébeni utasítás szerint azonnal patrolt küldöttem Szili Sárkányba és Szilba, de patrolaim még eddig vissza nem érkeztek, tehát immént semmi bizonyost nem közölhetek; — egyébiránt magány hirek után értesítve valék, hogy az osztrák sereg elő őrei, már Miháliig Jabaházáig és Beledig előre nyomultak, különben van szerentsém a most éppen rögtön Csornai előljáróságtul ide mellékelve közölt levelet küldeni. Szany, Június 25-én 849. Viatthay százados. Kívül: 10-'

k H. huszár Ezred 1*° őrnagy 1

ső század Kmetty Ezredes és Hadvezér Urnák Marczaltőn, Hból. Indult estvéli 3/4 kilencekor 25/6/849, 92/B. június 25. 1849. 45*-46 fólió. 19. Csorna, 1849. június 25. A csornai elöljárók a legközelebbi parancsnokságot arra kérik, hogy \küldjön katonákat \a helységbe, mivel a császáriak elpusztításukat tervezik Nyilt levél A Csorna mező városa Elöljáróságától A legelőbb érő katonai Parancsnokságnak A Németh kaíonaság már Száriföldön lévén régi igéretét szándékló végre hajtani. — Ennek következtébe kérjük a T. Cz. katonai Parancsnokságot legforróbb hála adatosság Ígéretével kérni szíveskedve szomorú helyzetünket tekéntetbe véve minél előbb segítségünkre jönni, mert ezt nem cselekedvén a legnagyobb nyomornak kitéve, kéntelenéntetünk lakunk s vagyonunkat a végső vészéinek hagyni és életünk egyedüli fenntartását s menedékit keresni. A Csorna m. város öszves közönsége nevében: — Boda Mihály ,. ... r- \' о * » birok Gulas István Bohár Antal jegyző. 47. fólió. 20. Mór, 1849. június 30. Angyal móri jegyző jelentése Csapó József első alispánnak Székesfehérvárra, az ellenség előrenyomulásáról Kisbér és Ászár felé Tisztelt Alispán Úr! Éppen most érkeztem meg Jeszkenyétül, — az Ellenség előre nyomul, úgy — hogy mai nap 1 órakor már egy Tiszt 3 kocsi borral Ászáron volt — a mind a kotsisoktól hallottam, Kisbéren és Ászáron fognak 2 óráig lenni, - a másik hadtest Ete felé nyomul - ha Megyénkbe jönnének azonnal kötelességemnek tartom Alispán Urat tudósítani. Tisztelettel vagyok Ttes Alispán Urnák Mórott, Június 30. du. 3 1/2 órakor alázatos szolgája Angyal jző. Kívül: Moóri Jegyzőtől Csapó József 1$ AI Ispáin Urnáik Hból Igen sietős. Fejérvárott. 54—55. fólió. 21. Mór, 1849. július 1. Angyal móri jegyző jelentése Csapó József első alispánnak Székesfehérvárra az jellenségről és Kisbér elfoglalásáról Tegnap délután 2 óratájban az előcsapat Kisbérbe ment, — ottan kérdezte, hogy varrnak é magyar katonák, — de mint hogy nem voltak, azonnal vissza fordultak és a többi is be ment — amint haliam tsak 2 órát fognak ottan késni, és Ete felé Komáromba húzódni: — azt is beszélték Kisbéren, hogy Fehérvárra húzódva az ellenség — és Kmety Ezredes Urnák útját el állták — ha ugyan e megyében bé rohanna azonnal futár által tudósító indám. Moór, Június 31. éjjel 3 órakor.* Angyal jző. * A helyes dátum: július 1. 53. fólió. 22. Keszthely, 1849. július 2. Csertán Sándor )Zala megyei kormánybiztos levele Noszlopy páspár Somogy [megyei kormánybiztoshoz, melyben másolatban megküldi Kmety ezredes levelét a honvédtábor és az ellenség elhelyezkedéséről Tisztelt Kormánybiztos Úr! Kmety ezredes urnák tudósittását párban, ezennel megküldöm, mellyből hadseregünk állását átlátni méltóztatik. Én úgy vélem elegendő ok arra, hogy erélyességünket megkettőztessük. Mi a Mura partokat és stayer széleket még eddig sikerrel védjük, mert az ellenség daczára ismételt kísérleteinek, be nem törhetett. Most a miveltébb osztályból és mind azokból kik belépni kivannak, egy sereget akarunk alkotni, lekötelezettet egymást életre-halálra védeni. Ezen felül nemzetőröket több helyeikre vonunk öszsze, a szükség esetére a nép felkelést is igénybe veendjük.