Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety hadosztálynál 1849 nyarán.
218 ANDRÁSSY ANTAL ben vette át és rövidesen Görgey egyik legütőképesebb magasabb egysége lett. Január 3-án Kmety egységei Téténynél a Wallmoden vasasokba ütköztek, akik nemsokkal korábban a móri ütközetben a magukat megadó honvédeket lemészárolták. Most Mezei huszárkapitány százada megritkította soraikat. Innen Kmety szervezetten Promontor (Budafok) felé vonult, majd Görgeyt követte a bányavárosok felé. Kmety, Simon és Lipthay dandárok a derékhadat Guyon ezredes pedig a hátvédet alkotta. Január 10-én Kmety Léván állomásozott. A kövekező napokban Guyont biztosította, majd január 15-én Léváról Báth és Sélmecen át Besztercebányára vonult/ 1 Kmety Léváróil katonáival erőltetett éjjeli menetben vonult. Elindulása előtt tisztigyűlést tartott. Rövid tájékoztató után felszólította tisztjeit, hogy aki nem érez elég elszántságot a jövendő veszélyek leküzdésére, az lépjen ki. A későbbiekben ha megfutamodik közülük valaki, azt agyonlöveti. Egyetlen egy tiszt vaillotta be félelmét, akit ott azonnal elmozdított. Az erőltetett menetet az olvadás is nehezítette, mivel az ágyúk vontatását a honvédeknek is segíteni kellett. A rendkívül gyenge és gyér élelmezés még mindezt tetézte. Január végén a Szepességben Kmety Kronpaohnál elvált a főseregtől, mivel feladatú 1 ! a Szepes-bélaiszoros elfoglalását kapta. Kmetyt 1849 februárjában a Bélai-szoros elfoglalásáért ezredesnek nevezték ki, majd Kassára vonulva pihenőben volt. Itt dandárát hadosztállyá szervezték és megkapta a 33-ik és a 2-ik besztercei, később pedig a 125-ik honvéd zászlóaljat. 5 Katonáinak harci szellemét, ütőképességét állandóan figyelemmel kísérte, és mindent megragadott harci szellemük emelésére. Kassától a kápolnai csatáig, azaz február 26-27-ig Kmety minden erejét az alárendelt egységeinek a feltöltése, szervezése, az újoncok kiképzése, valamint a terv szerinti visszavonulás, illetve a menetterv betartása foglalta le. A kápolnai csatában Kmety a sereg balszárnyát képezte. A Dembinski parancsát, hogy hadosztályával 07 órakor legyen a kijelölt terepszakaszon, előtte csak egy órával, 06 órakor vette. Az 5 mérföldes távolság miatt természetes, hogy késett, s amikor megjelent Dembinski már visszavonulóiban volt. Amikor öntevékenyen előrenyomult, rövidesen visszaparancsolták. Gelidh szerint a parancsokat Bayer ezredes elszabotálta azzal, hogy este 11 óra helyett a reggeli órákban küldte. 6 A Görgey—Dembinski ellentét idején Kmety Görgey híve, hiszen saját bőrén is tapasztalta a Dembinski vezetés hiányosságait, amely a kápolnai csatában is 4. GELICH Richárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-ben Budapest én. 2. kötet. 281-314. old. (Tovább: GELICH.) 5. THURZÓ: 114-116. old. 6. GELICH: 2. kötet. 415-425. old. BORÚS József: Denv binsiki fővezérsége és a kápolnai csata. Zrínyi. Bp., 1975. 247-269. old. 7. THURZÓ: 117. old. megmutatkozott. Kmety a tiszafüredi tiszti-összeesküvéskor Görgey mellett állt, de viszont ő volt az, aki ragaszkodott Kossuth személyes részvételéért a haditanácsban.? Kmety hadosztálya a tavaszi hadjáratban ismét kitüntette magát. Április 1-én Gyöngyösön, két nap múlva Hortnál állomásozott, április 6-án pedig az isaszegi csatában vett részt és elsőként öntevékenyen nyomult előre és ütközött meg. 8 Ekkor kitüntette magát és Kossuth is felfigyelt rá, mivel ő korrigálta a Gáspár tábornok által elkövetett taktikai hibát. Még aznap Kmety Kerepesre nyomult. Majd Dunakeszinél letáborozott hadosztályával és a jobbszárnyát képezte a Vác-felé előrenyomulást fedező és megtévesztő Aulich hadtestnek. Miután Kmety a parancsot teljesítette Vácra vonult, ahol pár hétig hadosztályát gyakoroltatta. Ezután a fősereghez igyekezett, amikor Esztergomban a parancsot vette, hogy haladéktalanul csatlakozzon Buda ostromához. 9 1849. május 4-én a déli órákban érkezett Kmety hadosztályával Óbudára, amely a VII. hadtest balszárnyát képezte. 10 Palugyay Imre a Kmety alárendeltségébe tartozó egységeket 5 gyalog zászlóaljban, 6 század lovasban és 16 ágyúban számolta. 11 Ekkortájt vette a fennmaradt első jelentést Kmety a Nyugat-Magyarországon elhelyezkedő ellenséges erőről is. (1. sz. dokumentum.) Horváth Károly felderítő jelentésében értékes adatokat közölt Kmety vei a Zala, Sopron, illetve a Vas megyében levő császáriak elhelyezkedéséről. A jelentésből számszerű adatokat, felszerelést, valamint a fegyvernemeket is megtudhatjuk. A címzés szerint Kmetynek Székesfehérváron kellett tartózkodni, viszont tudjuk, hogy ekkor Óbudán volt. A budai ostrom első napjaitól kezdve megkülönböztetett figyelemmel kísérték Kmety ezredes tevékenységét. Az ostromló hadtest parancsnokától Görgeytői] parancsot kapott a vár lövetésére és a vízvezetéki védsáncok elfoglalására. A személyes bátorságáról ismert Kmety a 10. zászlóalj támadását maga vezette. Amikor megsebesült még másfél napig katonái rohamát irányította. 12 A negyven órai ostrom alatt a 10. zászlóalj személyi állományának 25—30 százalékát vesztette el. A 17 napi ostrom alatt két ellenséges ellentámadást vert vissza, miután május 21-én végső és döntő rohamra vezette egységeit. 13 Buda felszabadításáért a csata után Kmety megkapta a katonai érdemjel másodosztályát és Görgey őt bízta meg a kormányzó tájékoztatásával. 14 Ezután parancsot kapott, hogy hadosztályával Székesfehérvárra települjön. Itt mintegy két hétig állo8. GELICH: 3. kötet. 208-217. old. 9. THURZÓ: 119. old. 10. GELICH: 3. kötet. 286. old. 11. PALUGYAY IMRE: Buda-Pest szabad királyi városok leírása. Pest, 1(892. 95-96. old. 12. THURZÓ: 119. old. 13. GELICH: 3. kötet. 290-J291. old. 14. THURZÓ: 120. old.