Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Nemes Takách László: Kelet-ázsiai lakkművek kémiai, technikai jellemzői és rastaurálásuk problémái

KELET-ÁZSIAI LAKKMÜVEK KÉMIAI, TECHNIKAI JELLEMZŐI ÉS RESTAURÁLÁSUK PROBLÉMÁI 165 tétikai szempontból nem zavaró a lakkmű hiányos vagy éppen repedezett felülete. Gyakorlati tapasztalatom azonban, hogy a vissza­vasalt lakkműréteg széle a sérülések mentén, a ki­egészítések oldalirányú támasza nélkül, a rétegben keletkező feszültségeket eloszlatni képes folyamatos felszín hiányában fokozottan hajlamos a felületről le­válni. Statikai okokból! kívánatos a hiányos felületek pótlása. E téren véleményem szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az eredeti anyag kémiai-fizikai jellem­zői mellett réteges szerkezete jellemzőit sem. Az ere­deti technológiát követve a rétegszám közelítő meg­tartásával, az eredetitől eltérő kémiai összetételű, szintetikus, csiszolható olajlakkokból az eredetihez hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező (pl. hő­tágulás), nedvességre nem érzékeny kiegészítés ala­kítható ki. A kiegészítés anyagát célszerű az eredeti felülletről megfelelő, könnyen leoldható réteggel (pl. polivinilalkohol) elválasztani. (14-15. kép.) Sérült, hiányos felületű „hiramcnkie" lakkművű tárgy (részlet) A hiányosra csonkult tárgyak kiegészítésekor ki­sebb méretű pótlás maganyagának az eredeti mag­gal való összeépítésére nincs feltétlen szükség. Az első rétegek felhordásának idejéig provizórikusan alátámasztott magot az első rétegek rögzítik. A ki­egészített lakkmű már kellő szilárdsággal megtartja az eredetihez ,,hozzá növesztett" pótlást. Ásatásból származó nedves lakkművek konzerválá­sára Brorson Christensen nyomán Masaaki Sawada 14 dolgozott ki eljárást (alkohol-xylol-Pardloid В 72 mód­szert). (IV. ábra.) Ennek során vízhűtéssel ellátott, duplafalú edényben vákuum alatt, alkoholos vízel­vonás után xylollal, majd 2-5-7 százalékos, xylolban oldott Paraloid oldattal itatják át a tárgyat. Famag anyagú lakkművek nagy mértékű kiszáradása a mag jelentős méretcsökkentő zsugorodásával járhat. A mag az egyébként ép lakkműről nagy felületeken le­válik. Az igen sérülékeny, merev lakkműkéreg az ösz­szezsugorodott felületre nem vasalható vissza. Ilyen esetben a lebegő lakkmű alátámasztható a tárgy mű­gyantás feltöltésével (előpolimerizált metakrilát + 0,02 százalék benzoil-peroxid vagy késleltetett Via­pal H210-BS poliésztergyanta). Réteges technikával kiegészített ,,ih ira makié" laíkkművű tárgy (részlet) Lakkművű tárgyak műgyantás beitatására szolgáló berendezés elvi rajza. Masaaiki Savvada nyomán A lakkművek kevésbé feltűnő pusztulási formája a kopás. Főként magángyűjteményekben, ahoil a tárgy egyben szobadísz, sokszor használati eszköz is, a mindennapos portörlés a lakkművek felületeinek fel­tűnően gyors kopását okozza. Ez elsősorban a dom­ború (takamakie), illetve a festett és a hintett (hira­makie) díszítésű lakkművekre vonatkozik. A gyakran már csak körvonalaiban látható motívum visszafestése, a felület védőréteggel való ellátása a restaurálás­etika mai állásfoglalása szerint nem megengedhető. A lakkművű tárgyak tisztítása, konzerválása, kiegé­szítése sokszor igen nehezen megoldható feladatok elvégzését kívánja meg. Minden műtárgynak doku­mentációs értéke van, éppen ezért hitelesnek keil lennie. A restaurátor feladata ezt a tanúságot a le­hető legjobban megőrizni Ez megköveteli a helyes elméleti alapokon álló, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó tudást és a gondos, leleményes munkát. N. Takách László

Next

/
Thumbnails
Contents