Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Marton Klára: Egy Csökölyből származó polgári szűr restaurálása

144 MARTON KLÁRA A tisztítást részletekben végeztem el. Elsőként a gallért tisztítottam ki, amit később félre tudtam helyezni, így a további nedvesedést elkerültem és nem akadályozott a többi rész mosásánál. A tárgy felületéről a szennyezett habot vízzel távolítottam el. Ezután a tárgyat molyosodás ellen EULÁN U 33 (5 g/l) oldattal többször bepermeteztem. A gyapjúszál számára ideális pH-t végül ecetsavval állítottam be (pH = 5). Ezt is permetezéssel vittem fel a szűrre. Szárításnál a tárgyat formájára igazítottam. Nedvszívó anyagként papírvattát használtam, amit az átnedvesedés után azonnal cseréltem. RESTAURÁLÁS A szűr alapszövetének restaurálása: A hiányok pótlására két megoldást választottam. Azokon a részeken, ahol a hiányok környékén a posztó bolyhos felülete erősen megkopott, a kötésrajz jól látható volt, ott a hiányokat beszövéses módszerrel tüntettem el. Ugyanígy jártam el a kisebb molyrágásoknál is. Más módszert alkalmaztam a nagy lyukak kiegészítésére és ott is, ahol a szűr részeinek varrása mentén voltak szakadások. Az ilyen részeken a posztóhiányokat méretre szabott filccel pótoltam. A beszövéses technikához egyszálas, Z sodratú, az eredeti vastagságnak megfelelő gyapjúszálat használtam. Az új szálat a hiányzó rész alatt 3-4 sorral az ép szál mentén beöltöttem, a hiányt áthidalva a megfelelő ép láncszál mentén pár soron keresztül leöltöttem az új szálat. A következő láncszálba ferdén beöltve ugyanezt ismételtem meg a hiányzó rész teljes befedéséig. A vetülékszállal ugyanígy jártam el, s így alakítottam ki az eredetinek megfelelő hármas sávolykötést. A másik eljárást — a filccel való pótlást — a következőképp végeztem. A kiegészítéshez használt filcanyagból a hiányzó résznek megfelelő darabot kivágtam. Ezt beleillesztettem a lyukba, s lazán összeférceltem, hogy ne csússzon el. Ezután ún. tömöltéssel összevarrtam az eredetivel. Az anyag vastagsága miatt ezt a műveletet a szín- és fonákoldalon is el kellett végezni. Az aszaj mintájának restaurálása: Az aszaj résznél a fehér posztó alapszöveten kívül még a piros ciguladíszítés is sérült volt. A zsinórdíszítésnél főleg a zsinór piros szála, de a fehér szál is a molyok áldozata lett. így ezeken a részeken az erősen feslett darabokat szét kellett fejteni. A szétfejtés után elsőként az alapszövetet egészítettem ki filccel a fennt ismertetett módon. Ezt követte a piros posztóból készült farkasfog díszítés pótlása. Az ehhez használt anyag 15/15 cm-es sűrűségű, vászonkötésű, 100%-os gyapjúszövet volt. Az eredeti anyag színéhez képest egy árnyalattal világosabbra festettem. A kereskedelmei forgalomban lévő cakkosolló vágási felülete megfelelt a cigula eredeti cakkozásának, s így lehetővé vált, hogy a kiegészítendő részeket a cakkos-ollóval szabjam ki. A varráshoz 3 ágú lencérnát használtam és ezzel tűztem le az eredeti helyükre a kivágott darabokat. A csökölyi szűrön legépebben talán a piros farkasfogszéíű díszítést lefogó zsinórdíszítés maradt meg. Ez két fehér és két piros szál sodrásából készült. Azokon a részeken, ahol ez a sodrás épen maradt, s csak a cigula hiányzott, kiegészítése után a zsinórt az eredeti helyére visszavarrtam. A hiányzó piros és fehér zsinórdíszítés pótlását a következő fonalakkal végeztem: a pirosat megfelelő színű mercelezett UC pamutszállal helyettesítettem, aminek az eredetihez hasonló, enyhe csillogása van. Ez a hímzőszál S sodratú és 6 szálból sodrott, azonban a kiegészítéshez 8 szálat fogtam össze, mert a zsinórdíszítés vastagságát csak így tudtam elérni. A hiányzó fehér szálat S sodratú, krémszínű Volga pamut hímzőfonallal pótoltam — ebből ó szálat fogtam össze. A kiegészítő szálat az eredetihez úgy illesztettem össze, hogy a meglévő szálakat összefogtam külön-külön az újjal, és azt egy szállal összetekerve erősítettem le. A különálló szálakat ezután zsinórrá sodortam. Először a két fehéret Z sodratban összetekertem, majd a két piros szálat menetelesen a fehér szál sodratába beletekertem. A kész zsinórt a már korábban felvarrt cigulára tűztem. A szétbontott aszaj részt az eredeti varrástechnika szerint varrtam vissza. Az ujj és a váll patkómintájának hiányait az aszajnál alkalmazott módon végeztem. A kisebb hiányokat az alapszöveten beszőttem, a nagy részeket pedig filccel egészítettem ki. A szűrt szegélyező piros posztódíszítés restaurálása: A szűr alján körben és a gallér egyes részein a piros szegély annyira hiányos, szakadt, foszlott volt, hogy sem etikai, sem esztétikai szempontból nem volt szükséges ezek visszahelyezése. Ugyanazt a kiegészítő anyagot használtam fel, mint a piros farkasfog pótlására. Az épen maradt szegélyrészhez leöltögetéssel illesztettem a pótlást. Követtem a posztóban megmaradt eredeti öltésnyomokat, a levarrást pedig 3 ágú lencérnával végeztem. A szegélynek azokon a részein, ahol csak kisebb molyrágások voltak, a hiányokat hordozóanyaggal alábéleltem. A lyukak levarrásához a kiegészítő anyagból húztam szálat. A gallér restaurálása: A szűr egész szélét körbeszegélyező csík a galléron is végigvezet. Ezen a részen a csík alatt azonban egy keskeny, fehér, cakkozott posztódísz van, alatta pedig egy széles piros posztó rátét is található. A szegély alatti fehér posztó igen vékony. Ezt a vékonyságot úgy értem el, hogy a kiegészítéshez használt filcanyagot félbenyestem. A csipkézett szélt ollóval vágtam ki. A széles piros díszítés hiányait lebontás után hordozóanyagra való varrással restauráltam. A több helyen hiányzó apró pöttyöket 4-es bőrlyukasztóval si-