Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Marton Klára: Egy Csökölyből származó polgári szűr restaurálása

EGY CSÖKÖLYBŐL SZÁRMAZÓ POLGÁRI SZŰR RESTAURÁLÁSA 141 mazik. Kezdetben csak a vállra raktak kevés virágot, később pedig az aszaj és pálha részt is díszítették. A szűr hímzését a századfordulóig maguk a mesterek végezték, később azonban betanított nőket is alkal­maztak. 11 A hímzést pamutszállal készítették. Általában a ro­konszíneket kedvelték, sokszor egy szín különböző ár­nyalatait használták. A virágok pirosak, a levelek zöl­dek - több árnyalatban. A földműves nép barnás­szürke színű posztóval szegett és a barna különböző árnyalataival hímzett szűrt viselt, csak a virágok kö­zepén alkalmaztak egy-egy kis rózsafoltot. Az öregek számára gyakran feketével hímzettet készítettek. Leg­gyakrabban előforduló elemek a félig oldalt ábrá­zolt vagy felülnézeti rózsák, rózsabimbók, szegfűk, nefelejcsek, bogyók, levelek. Másik jellegzetes díszítő­elem a rozmaringleveles tulipán. Fő öltéstípus a la­posöltés, mellyel a rózsát, egyéb virágokat, tulipánt hímezték. Száröltéssel főleg a virág szárait varrták. Használatos még a fércöltés, fogasöltés, csillagöltés, valamint a nyolcasöltés. 12 A DUNÁNTÚLI SZŰR Győrffy a magyar szűr négy tájegységét említi meg: bihari és erdélyi cifraszűr, kun cifraszűr, felföldi cifra­szűr és dunántúli cifraszűr. A dunántúli cifraszűrnek számos variációja van. A típusok két fő központ köré csoportosíthatók: Bakony és Somogy köré. Magukat a szűröket is ezzel a jel­zővel illetik. A nagy gallérú, fenekes ujjú, rövid, de igen bő kanász szűr igazi hazája Bakony és Somogy vidéke. A bakonyi kanász szűr abban különbözött a somo­gyitól, hogy gallérja hosszabb vo'ít, szélei kissé ívei­tek voltak és a lecsüngő hegyei miatt ..fecskafarkú"­nak is nevezték. A somogyi szűr gallérja általában négyszög vagy trapéz alakú. A dunántúli szűr a többi magyar szűrnél jóval rö­videbb volt. Az ujjai is igen kicsik, elcsökevényesed­tek és eav kör alakú posztóda rabbal van befen ékel­ve. A toldásokat eltakaró hímzéseknek, a rátétdíszíté­seknek különböző elnevezéseik vannak: sarokvirág, vállviráa. csipkedísz, cíqula, az alsó körbemenő díszí­tést ped'g koszorúnak hívják. 13 A somogyi szűrtíouson belül a Csökőly községből származó, ún. polgári szűr átmenetet képezett a somogyi és a nyugat-dunántúli szűrök között Ezt a fajta szűrt kimondottan a polgárság viselte. Fő jellemzője, hoqv nem volt tú'zotían cifrázott. A posz­tórátétek és színes hímzések helyett inkább színes sodrással, zsinórral díszítették, mely alá piros posztó­ból készült, farkasfogszerűen csipkézett díszítősort tettek. Egy ilyen, fent említett polgári szűr a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében is ta­lálható, 11.514. leltári szám alatt. Továbbiakban e szűr restaurálása, illetve azt megelőző vizsgálatok is­mertetése következik. E polgári szűr készítési helye: Csököly. Pontos adatok a beszerzéséről: a múzeum részére 1942 augusztusában Gönczi Ferenc Csökölyben vásá­rolta Garzó Mihálytól 70 pengőért. A szűrkabát anyaga sárgásfehér színű gyaojúoosz­tó. 16 darabból szabott és kézi varrással készült. Al­kotó elemei trapéz alakúak. Háta és eleje egy darab­ból szabott. Elejét bőr csat fogja össze. O'dala há­rom részből áll. Ezek elnevezése: az ujj alatti rész a pálha, középen az aszaj, az alsó rész pedig az oldal. A somogyi szűrtípusra jellemző, kicsi, korong alakú darabbal befenekelt ujja 2 darabból áll. Gallérja szintén trapéz alakú és deréktájig ér. A szűr díszítése igen egyszerű. Fő eleme a farkasfogszerűen csipké­zett piros posztócsík, mölyet ..ciau'ának" hívnak. Ezt közéoen eqv oiros-fehér szálakba 1 sod-ott zsinórdí­szítés fogja le. Ilyen talá'ható az aszajon, melyen kö­zépen két hullámvonalban vezet, az egyik alulról, a másik felülről kiindulva szakaszosan keresztezi egy­mást. Ezenkívül az aszaj alsó-felső szélén szintén ci­qulás zsinórsor van letűzve. Az aszaj ja I érintkező pál­ha- és az oldalrészen 7—7 darab félkör alakú díszítés található. Az aszaj na merő'eqes összeva másokat is egv-eqv farkasfogas s^élű piros posztó és zsinór dí­szíti. Elöl mindkét végét, hátul csalk az alsó részét — mivel a felső végét takarja a gallér — 1—1 úgyneve­zett „galambfészek" zárja le. 14 A galambfészek félbehajtott piros posztócsíkból készült, ez csigavonalban van összetekerve és szélei körben be vannak vagdosva. A vállnál patkó alakban cigulás zsinórdíszítés van. melvet a nyakrész felől е 9У" е 9У galambfészek díszít. Az ujjánál ugyancsak kétsoros hullámvonal és simasor van, mint az aszaj­nál. A befenekelt ujján egymást merőlegesen keresz­tező cigulás zsinórsor van, ezek találkozásában egy­egy galambfészek. A szűr alját körben fakult barna színű hímzés dí­szíti. Ezt ,,koszorú"-nak hívják. Az egész szűr szélét körben keskeny visszahajtott posztócsík szegélyezi. Ez a gallér szélén is körbevezet. A gallérnál a szegély alatt keskeny, csipkézett fehér posztó van. Alatta 3 cm széles piros posztó díszít. Ez is csipkézett szélű, de a bevágások ívei nagyobbak, mint a ciguláé. A csúcsaiban egy-egy pici piros pötty van. A gal­lérnak ez a díszítése lemegy az eleje pálharészig. Ezt az eleje hajtókáján egy fonatöltéses díszítés váltja fel. A gallér két csücskében egy-egy stilizált virág­motívum van hímezve, amit hét darab galambfészek zár le. Galambfészek van még a gallér két alsó csücskében is. 11. BÉRES: 1955. 31. 12. BÉRES: 1955. 32. 13. GYŐRFFY: 1930. 214. 14. GYŐRFFY: 1930. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents