Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Marton Klára: Egy Csökölyből származó polgári szűr restaurálása

EGY CSÖKÖLYBÖL SZÁRMAZÓ POlGÁRa SZÓR RESTAURÁLÁSA A SZŰR A szűr a magyar nép legősibb, legelterjedtebb ruhadarabja. Hosszú, hosszában hasított, nehéz, ványolt gyapjúköntös, rendszerint hímzett. Eleje és háta egyetlen darabból áll. Elöl középen nyitott és hajtókája van. Más felöltőféléktől hátát borító nagy, négyszögletes gallérja különbözteti meg. Enélkül a szűr nem valódi. A galilér alsó sarkaihoz kis korongok vannak erősítve, melyek összecsomózva csüklyát formáznak. Bár a szűrnek van ujja, ezt azonban ritkán vagy egyáltalán nem használták. Az ujjakat — elvesztvén eredeti funkciójukat — lezárták és zsebként használták. A szűrt egy vagy két vállra vetve, mellen bőrszíj jdl vagy csattal összefogva viseílték. A magyaroknál minden népcsoport viselte. Megtaláljuk Erdélyben a szászoknál, Félvidéken a szlovákoknál. Még a 20. század kezdeti éveiben is igen divatos volt. Kizárólag férfiak viselték, főleg olyanok, akik idejük nagy részét a szabadban töltötték. A pásztorok gyakran használták heverőnék és takarónak is. Nagyon sok népdal is fűződik hozzá: ,,Be van az én szűröm ujja kötve, Barna kislány ne kotorássz benne, Az egyikben acél-kova-tapló, A másikban százforintos bankó!"

1 Jól ismert szállóige: „kiteszem a szűrét". Ugyanis az udvarlásnál is nagy szerepe volt a szépen elkészített szűrnek. A legény ebben ment leánykéréskor látogatóba a lányos házhoz és távozáskor — mintegy véletlenül — ott kellett felejteni a szűrt. Ha másnap a szűrért visszamenve, azt az ajtón kívül találta („kitették a szűrét"), az azt jelentette, hogy a lány szülei nem kívánják a házasságot. Ha a szűrt nem tették ki, akkor beleegyeztek a házasságba.

2 A SZŰR TÖRTÉNETÉBŐL A mai értelemben vett, szű/rhöz hasonló ruhadarab már az ókorban, a médeknél is található. Ezeket „kandy'^nak hívták.

3 Perszepoliszból — i. e. 6—5. századból! — származó reliefekről kitűnik, hogy a kandy egy hosszú, nehéz kabát volt, melyet vállon átvetve viselteik. Ez elöl nyitott, hajtókája is volt, ami hátul nagy háromszög alakban végződött. A mellén gyűrűvel vagy szíjjal rögzítették.

4 A perzsák is elsajátították a médek viseletét, sőt teiljesen a magukénak tudták. I. e. 5. századból számos művészi ábrázolás mutatja a perzsa királyokat, sátra pákát, méltóságokat, akik hosszú öves inget, szűk nadrágot és felette kandyt viseltek. Ezt az ősi kabátformát a nomád lovasok és pásztorok is viselték, a legkülönbözőbb klímaviszonyok ellen. A nomád, vándorló életmódon keresztül számos más néphez is eljutott. így a Föüd közi-ten g értől Kína nyugati határáig is. Feltehetően a magyar szűr is innen ered. A nomád magyarok már hordtak ilyen kandyhoz hasonló viseletet, mielőtt a Kárpát-medencében letelepedtek. Régebben az uralkodó osztály is hordta, azonban idővel csak a parasztok, pásztorok ruházkodásaként maradt fenn, akik idejük nagy részét a szabad ég alatt töltötték. A MAGYAR SZŰR TÖRTÉNETE A szűr elnevezés valószínűleg teljesen magyar eredetű. A szűr szónak két jelentése van: egyrészt a magyar juh gyapjából, szőréből készült durva posztót jelenti (szűr-szőr), másrészt a gyapjúszövetből készült kabátot is jelenti, de ebben a viszonylatban a kabát szürke színére utal. Sokfajta magyar kabátforma készült a szűr anyagából. Legkedveltebb volt a szűrruha, szűrköpönyeg, s szűrköntös. A szűr szó a magyar népnyelvben először 1395-ben „ZYR", majd 1405-ben „ZIR" alakban jelenik meg.

5 Egy 1619. évi sárospataki számlakönyvben már egyszerűen szűrnek nevezik a pásztorok számára készült köpönyeget. A 18. században már teljesen általánossá vált ez az elnevezés és ez már minden más ruházattól meg is különböztette a szűrt. Régen a szűr anyagot paraszti házakban szőtték, 1. GYŐRFFY I.: A magyar szűr. Bp. 1926. 5. 2. GERVERS-MOLNÁR, V.: The Hungarian Szűr, An arcaic Mantle of Eurasian Origin. Royal Ontari Museum. Toronto. 1973. 3. (A továbbiakban: Gevers-Molnár: 1973.) 3. GERVERS-MOLNÁR: 1973. 5. 4. GERVERS-MOLNÁR: 1973. 6. 5. GERVERS-MOLNÁR: 1973. 22.