Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Szapu Magda: A kaposszentjakabi „Oláh” cigányok hiedelemvilága

A KAPOSSZENTJAKABI „OLÁH" CIGÁNYOK HIEDELEM VILÁG A :i35 a szláv és germán vízilények jellemző uniformisáról beszél.

38 Dömötör Tekla a piciny „skatulyában tartott ördög"-ről, mely veres sapkát visel, megállapítja, hogy közel áll a német nyelvterület törpéjéhez és az „ördög" fejezetben tárgyalja.

39 Továbbá megállapítja, hogy főleg a kísértettörténetekben találunk olyan alakot (esetleg fényjelenséget), mely tetszés szerint változtatja alakját, egyszer óriásként, másszor törpeként jelenik meg. A törpe, mint házi vagy démoni lény, ma nem szerepel a magyar néphitben. A fentiek alapján a törpe lehet: — az óriás alakváltozata, - erdei démoni lény. Lássuk a további adatokat. Ferenczi

40 - Krauss Fr. S. véleményét idézve, mely a magyar néphitre is illik — írja: „az óriás és törpe eredete nagyrészt az erdei szellemre vezethető viszsza, mert annak kifejezésformája . . . Csak ott jelenik meg mint erdei szellem, ahol a törpe és az óriás otthonos a néphitben." Majd egy főnyi adatközlő elbeszélését ismerteti a hegyekben ijesztő törpéről. Heten-nyolcan voltak a tűz körül, magas, piros-zöld süveg vót a fejükön és hosszú lánc vót náluk. Az albán regevilág a Cukaj erdőiben tanyázó hegyi szellemekről, az orokról tudja, hogy éjnek idején nyugtalanító zajt csapnak/*

1 A lánc motívuma és a zajkeltés Kaposszentjakabon egyértelműen a „láncos ember" hiedelemkörébe tartozik, akit az adatközlők egyszer az erdő apjaként, másszor ördögként emlegetnek (lásd a „Láncos ember" fejezetben). A finn mondák hőse Nyyrikkinenn, „Tapió fia, kékkabátos berki gyermek, szép legényke, veres sisakú legényke". Ö mutatja meg a vadászoknak az erdei csapásokat, a „vadász útját jelelgeti, hogy ne tévedjen, a nyáját egyengeti, nehogy baj érje".

42 Nézzük a tévútra vezetés motívumát lipolyi az erdei szellemek szörny, torz, vadabb férfiúi alakzatainál említi a finn Liecköt, kiről az a hit, mint a vízi szellemekről, hogy emberei áldozatot ragadoznak, az erdőben olykor eltévedő emberek s gyermekek miatt.

43 Az európai, tundrái jurákok erdőszelilemről is beszélnek, amely az erdei magaslatokon, föld alatti szép házakban él. Emberi külseje van, léptei nagyon hosszúak. Nem szabad megharagítani, mert akkor megriasztja, kineveti és tévútra vezeti az embert.

44 A svéd „erdei ember", aki óriás alak, s tévútra vezeti az embereket és nevet rajtuk.

45 T A kovácsvágási hiedelem szerint az erdei szellemek és az embereknek ártó erdei tündérek akasztott emberből lesznek. Mogyoróskán a kísértet egyszer lány képében, máskor mint egy magas fekete alak 38. Uo. 103. <•••••' 39. DÖMÖTÖR, 1981. 96. 40. FERENCZI, 1960. 25/80. 41. Uo. 42. IPOLYI-nál, 1929. I. 180. 43. IPOLYI, 1929. uo. csalta be a kerülőt az erdőbe, aki egész éjszaka bolyongott. Kovácsvágáson az erdei szellem gyönyörű nő képében jár az erdőben, hegyben. Csalogatja maga után az embereket, hogy azok fényes délben eltévednek. A regéci hiedelem szerint a törpék is elcsalogathatják az utasokat. Az egyik falubelit egészen Gönczig elvezette.

46 Az Ob középső folyása mellett élő erdei jurákok azt mondták, hogy a halálszellem igen nagy, testét fekete szőr borítja és emberi külseje van. Át tud például változni törpévé. Egy föld alatti sátorban lakik, ahol mindenféle halott népséget gyűjtött össze . . . A halál beálltakor fölszippantják az ember leheletét . ... Nagy bűn a halált valódi nevén ngaának nevezni. A tundrái jurákok varázsénekeikben a betegséget okozó összes föld alatti szellemet és óriást ngaának hívják. Mezenyben a halált fej nélküli, hoszszú körmű alaknak írják le, a halál beálltakor magával viszi az ember lelkét. A rénszarvaspestis idején a halál vörös inges ember alakjában jelenik meg.

47 A felsorolt néhány adatból a következőket állapíthatjuk meg: - tévútra vezet a törpe és az óriás; — az erdei magaslatokon és a föld alatt élő jurák erdőszellem; - a kísértet (pd. Mogyoróska). A lánc és a zajkeltés motívuma a törpére és óriásra egyaránt vonatkozik. Törpévé változhat a halálszellem (pl. az erdei jurákoknál), akinek emberi alakja hatalmas, testét fekete szőr borítja és lelket akar nyerni. Ez utóbbi kapcsolatba hozható a kaposszentjakabi „oláh" cigányok ama hitével, hogy a törpe a világ végéről jön, de mindenképpen formája és funkciója a kaposszentjakabi „láncos ember"-rel rokon, szinte azonos. Il/b Az életet jósló: „Anyóka" Tulajdonképpen csak azoktól az adatközlőktől hallottam róla, akik a manóról is tudnak. Úgy tűnik, egyazon forrásból került elő, azonban a hagyomány az „anyókáról" már vajmi keveset tud. A történetekben szereplő hiedelemalak leírása és funkciója megegyezik, megnevezése azonban más, egyszer boszorkányként (ez esetben inkább a fiatalok közbekiáltásai alapján), másszor az erdő anyjaként emlegetik. „Nagy hóba ment a szegény asszony (nyírfaveszszőért az erdőbe), mert volt neki kilenc gyereke. Muszáj volt, legyen egy kis pénze." (AK:1) „És akkor ott találkozott egy öregasszonnyal, hazahozta a hátán. Boszorkány volt, szóval! De ezek tudják elmesélni. Én is úgy hallottam csak." (AK:2) „Én is úgy hallottam ettől az Ida nénitől: elment, összeszedte szegény azt a nyírvessző-söprűket, megkötötte, a hátáro vette. Akkor szállították: 44. LËHTISALO, T., A juráik-szamojéd mitológiai vázlata. 400-422. In : HOPPAL, l!980i. 411. 45. FERENCZI-nél, 1960. 23/59. 46. Uo.: 13., 15., 26. 47. LËHTISALO, T., 415. Im: HOPPAL, 1980.