Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Együd Árpád: Népi sportszerű játékok Somogyban

NÉPI SPORTSZERŰ JÁTÉKOK SOMOGYBAN 109 b) ezt alig nevezhetjük külön változatnak, hiszen a játék lényege azonos a fent leírtakkal, csupán újabb furfangos, hangulatos, cseles elemmel bővül a játék. Ugyanis gyakorta előfordult, hogy a kanász képtelen volt behajtani a labdát a középső lyukba, sem a körlyukakban nem tudott magának likat foglalni. Ilyenkor — hogy ne legyen unalmas, monoton a játék vagy éppen megsajnálták a már hosszú ideje óta ,.kapaszkodót" —, a csapatvezér elkiáltotta magát: „Fuss!" vagy „Csere!" (ami azt jelentette, hogy a körjátékosoknak helyet kellett cserélniük, újabb gödröt foglalniuk). Ez alkalmat adott a pásztornak, hogy magának is likat biztosítson vagy a körbe hajítsa a labdát. Aki most „kimaradt", az lett az új hajtó-pásztor. Ez a helycserés likfoglalás rendkívüli izgalommal, hangoskodással, ötletességgel megy végbe; gyakran azért is csinálják, hogy egyik-másik társukat megtréfálják azáltal, hogy a futkosás alatt annak gödrét foglalják le először, hogy neki ne jusson újabb lyuk. Erre a játéktípusra még jól emlékszenek ma is az 50—70 éves falusi adatközlőink (Csurgó, Csököly, Siófok és más falvakban is).

16 Szinte minden eddig megjelent magyar játék-könyv is felvette ezt a játékot soraiba. A Gönczi-féle hasonló változatról azért is teszünk említést, mivel ő ennek a típusnak ún. négyzetes változatát írta le,

17 s a játékosok számát is négynek találta, valamint a középső lyukból maga a kanász lökte ki a labdát a négyszög árkaiban ásott lyukakat őrző játékosok felé. Egykori tanítványaim ezt a játékot, valamint a csülközést és métát kedvelték legjobban, s a lányok is szívesen játszották. Arra ügyelni kell a vezetőnek, hogy: az elütéskor, labdazavaráskor a bot ne kerüljön szemmagasságba; továbbá azt a szabályt is be kell tartatnunk, hogy a likfoglalás nem történhet sem lábbal, tenyérrel, csak a botvég bedugásával. 9. Csülközés, csűrök, paprikás-paprikázás stb. Ennek a játéknaík is sokféle elnevezése van mind megyénkben, mind országszerte. A legnépszerűbbek közé tartozott mind a falusi, mind az iskolai életben még a 40-es évek végén, 50-es évek elején. A játékfelszerelés a különféle formájú „csülökbő'l" és miinden játékos számára egy kb. 60—80 cm-es „hajítófából" állt. A csülök egy 15-20 cm-es magasságú, kuglibábszerű fadarab, melynek laposra vágott talpazata van, 16. KELECZ JÓZSEF, VASS SÁNDOR (Csurgó), KUMINECZ IMRE (Csököly), NAGY JÁNOS, JELINEK PÁL (Siófok). 17. GÖNCZI: i. m. 90. p.