Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Bárdos Edith: Előzetes jelentés a pusztaberényi avar temető és Árpád-kori telep feltárásáról
82 BÁRDOS EDITH 1. Térképrészlet Pusztaberény elhelyezkedéséről. — Teil land ka rie über die Lage von Pusztaberény. A női sírok jellegzetes melléklete a bronzhuzalból hajlított, kék vagy fekete üveggyöngy-csüngős fülbevaló. A 31. sz. sírból aranyozott bronz fülbevaló töredékei kerültek elő. A 21., 26., 32. és 35. sz. sírokban orsógomb is volt. 4 Gyöngy csak a 6. sz. női és 20. sz. gyermek sírban fordult elő, valamint a 7. és 23. sz. lovassírban 1 — 1 zöld bikonikus üveggyöngy. 5 Lovastemeíkezésekné/ a lóváz minden esetben a lovas bal oldalán feküdt, azonos tájolással, de valamivel magasabb szinten. Kivétel az 5. sz. sír, amelyben a lóváz a lovashoz képest 20 cm-rel mélyebben feküdt. A sírrablás következtében a vékony ezüst lemezből préselt lószerszámdíszek szétszórtan és töredékes állapotban kerültek elő. A lovast minden esetben veretes övével felövezve temették el. Az 5. sz. sír esetében a lóváz bolygatatlan, a kantár díszei eredeti helyükön feküdtek. A hasrafektetett (lerogyott) helyzetben eltemetett ló mellső lábainak két oldalán egy-egy vas kengyel, szájában zabla (5. sz. rajz) volt. A kantárt jó minőségű, vastagabb ezüstlemezből kivágott, korong alakú, díszítetlen felületű veretek díszítették. A kantár két oldalán, a szárló és az orrzó, valamint a torokszíjok összeerősítési pontjainál 1-1 trapéz alakú füllel ellátott, domborúra meghajlított veretet alkalmaztak (6. sz. rajz, 8., 9., 10., 11. sz. tárgyak). A domborítás és a szegecs hossza bizonyítja, hogy ezek a díszek két réteg bőrt fogtak át. A lóváz mélyebben feküdt, mint a lovas (—20 cm), valószínű, hogy ennek; köszönhető, hogy a sírrabiók nem dúlták fel a sírt. De az is elképzelhető, hogy a lovas ezüstözött bronzlemezből préselt övdíszei láttán nem tartották érdemesnek a további kutatást. A lovas övét ezüstözött bronzlemezből készült, négyszögletes veretek díszítették, préselt szalagfonatos miintával. 6 A bolygatott férficsontváz jobb alkarcsontja mellett vas lándzsa, a bal kéz mellett pedig nagyméretű fatokban elhelyezett vaskés volt (6. sz. rajz, 1., 2. sz. tárgyak). A lábfejeknél, a sír végében durva, kézzel formált, vöröses színű edény (1. sz. kép) állt. Említésre méltó a 3. sz. /ovasfemetícezés, részben a sírgödör kiképzése, részben a lovas övveretei (9. sz. rajz) miatt. A lovast és lovát egy nagyobb méretű, deszkalapokkal bélelt és feltehetően lefedett sírgödörbe temették és a sírgödör négy sarkában egy-egy A 31., 32., 35. sz. sírokban sima orsógomb, a 26. sz. sírból lapos orsókorong került elő. Ld.: BÓNA I.: VII századi avar települések ... 79. old. KOVRIG I. szerint az egy szem gyöngy és fülbevaló együttes előfordulása lovassíroikban a rangosabb férfi sírok jelzője. (FA 9/1957/122-123. old.) A pusztaberényi temetőben a 7. és 23. sz. lovassírok nem a legrangosabb sírok közé tartoznak. Az 5. sz. sír lovasának szalagfonatos övveretek díszítésének pontos megfelelője a tiszaderzsi temető 16. sírjának 1., 5. sz. leletei. (Avar Finds in the National Museum. 214. old.)
