Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Hankó Ildikó: A balatonszentgyörgyi VIII.-IX.századi temető embercsont-anyagának rövid antropológiai jellemzése

A BALATONSZENTGYÖRGYI VIII—IX. SZÁZADI TEMETŐ EMBERCSONT-ANYAGÁNAK RÖVID ANTROPOLÓGIAI JELLEMZÉSE BEVEZETÉS Az ásatást Balatonszentgyörgyön 1964-ben és 1968ban Bakay Kornél és Horváth László régészek végezték. Ez idő alatt a deszkatelepen 60 sírt tártak fel. A szórványokkal együtt összesen 66 egyedtől származó csontváz vagy csontvázrész került a keszthelyi múzeumba, majd a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetébe feldolgozás céljából. Köszönettel tartozom az ásató régészeknek ezen értékes leletekért. E rövid adatközlő cikk a balatonszentgyörgyi deszkatelepi 60 sír (6 szórvány) legfontosabb antropológiai jellemzőit tartalmazza. Nem terjed ki összehasonlító vizsgálatokra, inkább e VIII-IX. századi értékes csontanyagot szándékozik „megmenteni" az utókor számára, egy későbbi időben megjelenő, e kort összefogó munka számára. ANYAG ÉS MÓDSZER A feldolgozott 66 egyedtől származó csontanyag néhány csontvázát kivéve (1—6. táblák) igen rossz megtartású. Ezért választottam azt a megoldást, hogy a jobb megtartású 10 egyednek (1. táblázat) részletesebb méreteit, a többi 56 egyedből pedig csak a mérhető és további következtetések levonására alkalmas csontok főbb adatait közöltem (2. táblázat) sírszám nélkül. Igyekeztem a rosszabb megtartású koponyák alapján is taxonómiai következtetéseket levonni, ezek azonban a kis számú adat miatt az esetlegesség lehetőségét hordják magukban. A méreteket R. Martin (8) szerint vettem fel, a medence méreteit kivéve, ahol G. Olivier ún. „sexual jelzőjét" használtam, ezt alkalmasabbnak tartottam a klasszikus méreteknél arra, hogy a töredékes csontokból meghatározhassam a nembeli hovatartozást. Az életkor meghatározásánál a fogak Körber-féle kopásfoka (6.), a koponyavarratok külső felszínének elcsontosodási rendje (11.) Vallois szerint, valamint a felkar (humerus) és combcsont (femur) közeli végrészének (proximális epiphysisének) gerendázata (trabeculái) T. Todd—D. Lyon—J. Nemeskéri—L. Harsányi— Gy. Acsády (4., 9., 11.) voltak a fő irányadók. Kisgyermekkorban (infans I.) és gyermekkorban (infans II.), valamint az ifjúkorban (juvenis) természetesen a fogak kibúvási rendje (5.) tájékoztattak igen jó pontossággal az illetők életkoráról. A temető nem tekinthető teljesen feltártnak, így a benne eltemetettek „átlagos" életkoráról sem lehet beszélni, csupán a kiásott temetőrész egyedeinek átlagos életkoráról. Ez a következőképpen ala'kul: az összes egyed átlagos életkora: 30 év csak a nők átlagos életkora: 34,9 év csak a férfiak átlagos életkora: 36,4 év a gyerekek átlagos életkora: 5,5 év. Ha a gyerekeket önkényesen 50—50%-ban fiúgyermeknek és leánygyermeknek vesszük és a felnőttékhez soroljuk, akkor a női egyedek átlagos életkora: 26,7 év a férfi egyedek átlagos életkora: 31,5 év Ha a nemek és életkorok megoszlását figyeljük, úgy szembetűnő, hogy hiányoznak az újszülöttek és igen idős (senilis) egyének. Ennek három oka lehet: 1. különleges temetkezési formával állunk szemben, ahol az újszülötteket máshova temették el; 2. mivel a temető még nincsen (és a közeljövőben nem is lesz) teljesen kiásva, lehetséges, hogy az újszülötteket és az igen öregeket a temetőnek egy külön részében helyezték el; 3. az újszülötteknek még gyenge, porcos csontjai és az időseknek felritkult csontállományú (osteoporotics) csontjai nem tudtaik ellenállni az idők viszontagságainak és elpusztultak. Az életkorok nemek szerinti megoszlása a következő: Újszülött 0-1 év Kisgyermek (infans I.) 1—7 év Gyermek (infans II.) 7—14 év Ifjú (juvenis) 14-20 év Felnőtt (adultus) 20-40 év Érett korú (maturus) 40-60 év öreg (senilis) 60-X év összesen : írfiak Nők Gyermekek Együ z , 9 9 — — 4 4 3 2 __ 5 22 ó — 28 13 7 — 20 38 15 13 66