Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Évi jelentés - Honfi István: Jelentés a Somogy megyei múzeumi szervezet 1976-1978. évi tevékenységéről
548 ÉVI JELENTÉS ben a lap munkatársai, részben budapesti újságírók központi napilapokban, hetilapokban is közölnek cikkeket a Somogy megyei múzeumi életről. Jól szolgálja munkánkat a Baranya megyei Dunántúli Napló is. Az újságok mellett a rádió és a televízió is sugároz időnként somogyi múzeumi anyagot. Utóbb 1977-ben Somogy néprajzáról, régészeti értékeiről és a Zichy-emlékév kapcsán a zalai emlékmúzeumról, a művész munkásságáról közvetített műsort. Mindezek hozzájárultak a múzeumok szerepének jobb megértetéséhez. Nyitottabbá tettük a múzeumi kutatást. Ennek érdekében — felkérésünkre - a megyei könyvtár egy sízakszerű ajánló bibliográfiát készített a múzeumi könyvtár helytörténeti anyagának feltüntetésével. Az 1978-ban elkészült bibliográfia együttesen közli a múzeumban, a megyei levéltárban és a megyei könyvtárban található forrásanyagot. A szóbeli ismeretterjesztés szerves részévé vált múzeumi tevékenységünknek. 1976-ban 29 előadás hangzott el 1618 hallgató előtt a következő főbb témákból: A magyarok bejövetele; Somogy néprajzából (több előadás); Rippl-Rónai művészete; Művészettörténeti barangolások Európában; Jelenségek a legújabb kor egyetemes művészetében; II. Rákóczi Ferenc; Berzsenyi és kora; A budavári gótikus szobrok megmentése; A restaurátorok munkája a múzeumokban; Somogyvár helye és szerepe a román kori európai művészetben stb. Az 1977-ben tartott előadások száma: 135, témái a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Kossuth, Ady, Zichy, Rippl-Rónai ismertetéséhez kapcsolódtak, de kiterjedtek egyéb régészeti, történeti, művészeti, néprajzi stb. témákra is. Néhány cím az utóbbiakhoz: A régészeti kutatás és a történelem; A taszári avar temető; Középkori temetőink képe; Törzsi helynevű településeink jelentősége; Szemléletváltozások a modern művészetben; Somogy mai képzőművészei; Képzőművészeti stílusok; Somogyi fafaragások; Somogy táncélete régen stb. A résztvevők száma meghaladta a négy és félezret. 1978-ban 152 előadást tartottunk közel hétezer résztvevővel. Az előadások zöme a múzeumok sajátos tudományterületével (régészet, néprajz) foglalkozott. Ezenkívül a történelem, az irodalom, a művelődéspolitika tárgyköréből is beiktattunk témákat, de kapcsolódtunk a különböző politikai évfordulók megemlékezéséhez is. E tevékenységünkkel olyan rétegekhez is eljutottunk, amelyek egyéb kulturális rendezvényekre ritkábban járnak, másfelől a múzeumbarátok körének hatékonyabb tájékoztatását is biztosítottuk, s ezjzel minőségében erősítettük kapcsolatukat a múzeumi mozgalomhoz. Az előadások címeiből: Pogány magyarság — keresztény magyarság; A pusztaberényi avar temető feltárása; A magyar honfoglalás és régészeti emlékei; A magyarországi reneszánsz emlékei; A somogyvári bencés apátság; Somogy megye népművészete; Somogy népköltészete és népszokásai; A Rippl-Rónai Múzeum legszebb néprajzi darabjai; Somogyi hímzések; A néprajízkutatás eredményei a marcali járásban; Hatvanéves a párt; Latinca Sándor életútja; Arany László mesegyűjtése, irodalmi tevékenysége; Tolsztoj irodalmi jelentősége; A múzeumok szerepe és feladata a közművelődésben stb. Az előadásokat az egész megyére kiterjesztettük, ezek 30 százalékát üzemekben tartottuk (1978-ban mintegy 40 előadást). Az előadások zömét munkatársaink, kisebb részét meghívott, orsizágos tekintélyű előadók tartják. Jelentősen nőtt a tárlatvezetések száma. Az 1976-ban tartott százegynéhánnyal szemben 1977-ben ezret meghaladó, 1978-ban pedig 3055 tárlatvezetésre került sor. Ezek többsége iskolai csoportok, idegenforgalmi látogatók számára történik. A szocialista brigádok képviseleti aránya kb. 10 százalék. Ezen belül is kevesebb a fizikai munkás, noha egyéni látogatóként a tárlatokra számos munkás jön el. A jövő egyik legfontosabb feladata a munkások nagyobb arányú bevonása a sízakszerű tárlatvezetéssel lebonyolított múzeumlátogatásba. A Rippl-Rónai Múzeumban kéthetenként mesematinét rendezünk szakképzett óvónő irányításával óvodás korú gyermekeknek. Támogatjuk a Latinca Sándor nevét viselő KlSZ-alapszervezeteket és szocialista brigádokat, s a névadóval kapcsolatos megemlékezésekhez előadást, fotó- és dokumentummásolatokat biztosítunk. Az iskolai múzeumi órák nemcsak a múzeumokban folynak, munkatársaink felkeresik — igény szerint — az iskolákat is, ahol történelemórát tartanak, vagy osztályfőnöki óra keretében egyéb múzeumi ismeretterjesztést is végeznek. A Somogyi Képtár kiállításain évente 6—8 zenekari vagy énekkari műsort szervezünk. Megkezdtük az ilyen jellegű műsoradást a Rippl-Rónai Emlékmúzeumban és a marcali múzeumban is. Bevezettük a folklór műsorokat Szennán, Zamárdiban és Csurgón. Kialakulóban van az irodalmi színpadok fölléptetésének rendszere a szárszói József Attila Emlékmúzeumban és a szentjakabi romterületen. Részt vettünk a folklór fesztiválok és a kulturális szemlék zsűrizésében, valamint a Röpülj páva televíziós vetélkedő lebonyolításában. Honismereti mozgalom, pályázatok Szervezetten segítjük a honismereti mozgalmat. A társszervekkel közösen találkoizókat szervezünk a honismereti szakkörök számára, előadóként részt veszünk tanfolyamaikon, pályázatok kiírásával serkentjük a mozgalmat. Más szervek ez irányú pályázatainak szakszerű bírálatát is ellátjuk. A néprajzi pályázatok a legeredményesebbek, a helytörténetiek a kibontakozás stádiumában vannak. * * * összefoglalva három év lényegét, megállapíthatjuk, hogy a Somogy megyei múzeumi szervezetnek egyszerre kellett — és kell a jövőben is - ügyelnie (nem kis nehézségek közepette) a mennyiségi és a minőségi fejlesztésre egyaránt. Honfi István