Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Évi jelentés - Honfi István: Jelentés a Somogy megyei múzeumi szervezet 1976-1978. évi tevékenységéről

548 ÉVI JELENTÉS ben a lap munkatársai, részben budapesti újságírók köz­ponti napilapokban, hetilapokban is közölnek cikkeket a Somogy megyei múzeumi életről. Jól szolgálja munkánkat a Baranya megyei Dunántúli Napló is. Az újságok mellett a rádió és a televízió is sugároz időnként somogyi múzeumi anyagot. Utóbb 1977-ben Somogy néprajzáról, régészeti értékeiről és a Zichy-emlékév kapcsán a zalai emlékmú­zeumról, a művész munkásságáról közvetített műsort. Mind­ezek hozzájárultak a múzeumok szerepének jobb megérte­téséhez. Nyitottabbá tettük a múzeumi kutatást. Ennek érdekében — felkérésünkre - a megyei könyvtár egy sízakszerű ajánló bibliográfiát készített a múzeumi könyvtár helytörténeti anya­gának feltüntetésével. Az 1978-ban elkészült bibliográfia együttesen közli a múzeumban, a megyei levéltárban és a megyei könyvtárban található forrásanyagot. A szóbeli ismeretterjesztés szerves részévé vált múzeumi tevékenységünknek. 1976-ban 29 előadás hangzott el 1618 hallgató előtt a következő főbb témákból: A magyarok be­jövetele; Somogy néprajzából (több előadás); Rippl-Rónai művészete; Művészettörténeti barangolások Európában; Je­lenségek a legújabb kor egyetemes művészetében; II. Rá­kóczi Ferenc; Berzsenyi és kora; A budavári gótikus szobrok megmentése; A restaurátorok munkája a múzeumokban; So­mogyvár helye és szerepe a román kori európai művészet­ben stb. Az 1977-ben tartott előadások száma: 135, témái a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Kossuth, Ady, Zichy, Rippl-Rónai ismertetéséhez kapcsolódtak, de kiter­jedtek egyéb régészeti, történeti, művészeti, néprajzi stb. té­mákra is. Néhány cím az utóbbiakhoz: A régészeti kutatás és a történelem; A taszári avar temető; Középkori temetőink képe; Törzsi helynevű településeink jelentősége; Szemlélet­változások a modern művészetben; Somogy mai képzőművé­szei; Képzőművészeti stílusok; Somogyi fafaragások; Somogy táncélete régen stb. A résztvevők száma meghaladta a négy és félezret. 1978-ban 152 előadást tartottunk közel hétezer résztvevővel. Az előadások zöme a múzeumok sajátos tudo­mányterületével (régészet, néprajz) foglalkozott. Ezenkívül a történelem, az irodalom, a művelődéspolitika tárgyköréből is beiktattunk témákat, de kapcsolódtunk a különböző poli­tikai évfordulók megemlékezéséhez is. E tevékenységünkkel olyan rétegekhez is eljutottunk, amelyek egyéb kulturális rendezvényekre ritkábban járnak, másfelől a múzeumbará­tok körének hatékonyabb tájékoztatását is biztosítottuk, s ezjzel minőségében erősítettük kapcsolatukat a múzeumi mozgalomhoz. Az előadások címeiből: Pogány magyarság — keresztény magyarság; A pusztaberényi avar temető fel­tárása; A magyar honfoglalás és régészeti emlékei; A ma­gyarországi reneszánsz emlékei; A somogyvári bencés apát­ság; Somogy megye népművészete; Somogy népköltészete és népszokásai; A Rippl-Rónai Múzeum legszebb néprajzi darabjai; Somogyi hímzések; A néprajízkutatás eredményei a marcali járásban; Hatvanéves a párt; Latinca Sándor életútja; Arany László mesegyűjtése, irodalmi tevékenysége; Tolsztoj irodalmi jelentősége; A múzeumok szerepe és fel­adata a közművelődésben stb. Az előadásokat az egész me­gyére kiterjesztettük, ezek 30 százalékát üzemekben tartot­tuk (1978-ban mintegy 40 előadást). Az előadások zömét munkatársaink, kisebb részét meghívott, orsizágos tekinté­lyű előadók tartják. Jelentősen nőtt a tárlatvezetések száma. Az 1976-ban tar­tott százegynéhánnyal szemben 1977-ben ezret meghaladó, 1978-ban pedig 3055 tárlatvezetésre került sor. Ezek több­sége iskolai csoportok, idegenforgalmi látogatók számára történik. A szocialista brigádok képviseleti aránya kb. 10 százalék. Ezen belül is kevesebb a fizikai munkás, noha egyéni látogatóként a tárlatokra számos munkás jön el. A jövő egyik legfontosabb feladata a munkások nagyobb ará­nyú bevonása a sízakszerű tárlatvezetéssel lebonyolított mú­zeumlátogatásba. A Rippl-Rónai Múzeumban kéthetenként mesematinét rendezünk szakképzett óvónő irányításával óvo­dás korú gyermekeknek. Támogatjuk a Latinca Sándor nevét viselő KlSZ-alapszer­vezeteket és szocialista brigádokat, s a névadóval kapcso­latos megemlékezésekhez előadást, fotó- és dokumentum­másolatokat biztosítunk. Az iskolai múzeumi órák nemcsak a múzeumokban foly­nak, munkatársaink felkeresik — igény szerint — az iskolákat is, ahol történelemórát tartanak, vagy osztályfőnöki óra ke­retében egyéb múzeumi ismeretterjesztést is végeznek. A Somogyi Képtár kiállításain évente 6—8 zenekari vagy énekkari műsort szervezünk. Megkezdtük az ilyen jellegű műsoradást a Rippl-Rónai Emlékmúzeumban és a marcali múzeumban is. Bevezettük a folklór műsorokat Szennán, Za­márdiban és Csurgón. Kialakulóban van az irodalmi szín­padok fölléptetésének rendszere a szárszói József Attila Em­lékmúzeumban és a szentjakabi romterületen. Részt vettünk a folklór fesztiválok és a kulturális szemlék zsűrizésében, valamint a Röpülj páva televíziós vetélkedő lebonyolításában. Honismereti mozgalom, pályázatok Szervezetten segítjük a honismereti mozgalmat. A társ­szervekkel közösen találkoizókat szervezünk a honismereti szakkörök számára, előadóként részt veszünk tanfolyamai­kon, pályázatok kiírásával serkentjük a mozgalmat. Más szervek ez irányú pályázatainak szakszerű bírálatát is ellát­juk. A néprajzi pályázatok a legeredményesebbek, a hely­történetiek a kibontakozás stádiumában vannak. * * * összefoglalva három év lényegét, megállapíthatjuk, hogy a Somogy megyei múzeumi szervezetnek egyszerre kellett — és kell a jövőben is - ügyelnie (nem kis nehézségek köze­pette) a mennyiségi és a minőségi fejlesztésre egyaránt. Honfi István

Next

/
Thumbnails
Contents