Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Évi jelentés - Honfi István: Jelentés a Somogy megyei múzeumi szervezet 1976-1978. évi tevékenységéről

ÉVI JELENTÉS 543 gészeti kutatása céljából. Az erről szóló előzetes jelentés kötetünkben olvasható. A leletbejelentések a következőképp alakultak: 1976-ban 18 bejelentés történt, többsége nem igényelt különösebb intézkedést. Mindössze egy leletmentő ásatásra került sor. 1977-ben a 28 bejelentés, 1978-ban a 48 bejelentés valamennyiét megvizsgáltuk, a szükséges terepbejárást elvégeztük, ahol szükséges volt, leletmentő ásatást végeztünk. A tárgyalt időszakban az alábbi említésre méltó leletmentés történt: 1976-ban Bakay Kornél Lengyeltótiban egy germán fejedelmi sírból értékes arany, ezüst és vas tárgyakat mentett meg a múzeum számára. Szőlősgyörökön a tsz homokbányájában egy római kori csontvázas sírban I—II. századi bronztál, patera, kancsó, három serpenyő, két szűrőedény, merítőkanál, vödör, metszőolló és bronztű került elő. A leletmentést Wollák Katalin 1977 decemberében végezte, aki ugyanekkor Jabapusztán egy római kori kettős szerkezetű kemencét, valamint egy lakógödröt tárt föl, mielőtt a lelőhelyet az erdőgazdaság földgyaluja elpusztította volna. Ugyanitt 1978 áprilisában egy bronzkori és római kori település maradványára bukkant. Ekkor a bronzkori lakógödrökből nagy mennyiségű középső- és késő-bronzkori kerámiaanyag, valamint föltehetően I—II. szájzadi, ún. barbár római kori kerámiatöredékek kerültek elő. 1978 márciusában Zamárdiban csatornázás közben egy bronzkori urnás temetőt sértettek meg, ahol Wollák Katalin egy, a mészbetétes népek kultúrájához tartozó sírt tárt föl. Nagy mennyiségű mészbetétes edény került elő (korsók, bögrék, tálak, miniatűr edények vékony, vonalas mészbetétes díszítéssel). Ezenkívül a kisapostagi kultúrához tartozó öt sírt talált ugyanitt. Bárdos Edith 1978 nyarán ugyancsak Zamárdiban lakógödrökből előkerült bronzkori mészbetétes kerámiaanyagot (orsógombokat, csonteszközöket) gyűjtött össze, és még két helyen végzett leletmentést. Pusztaberényben egy avar temető veszélyeztetett részét tárta föl. Az erről készült előzetes jelentést kötetünk közli. Kaposvár határában, a kaposmérői tsz területén Keczel falu maradványait vélte fölfedezni. A leletmentés során 7 objektumot tárt föl, köztük egy földbe mélyített Árpád-kori lakóház maradványát. Közlése a Műemlékvédelem 1979. III. negyedévi slzámában jelenik meg. A régészeti leletbejelentések láthatóan megszaporodtak, azonban még mindig előfordulnak súlyos mulasztások is. Böhönyén 1978-ban felelőtlenül elpusztítottak egy középkori templom körüli temetőt a helyi tsz területén. A felelőst nem sikerült kideríteni. Hedrehelyen régészetileg védett területet sértettek meg. A középkori kolostorfalakat pusztították el a gépekkel történt tereprendezés során. Itt is csak a tanulságok levonását tudtuk elérni a helyi szervekkel. Somogyváron a vízvezetéket az ún. francia kápolna falmaradványain át akarták vezetni. A)z utolsó pillanatban sikerült megakadályozni, a vezetéket új nyomvonalon megépíttetni. Nagyon elszaporodtak a hobby-gyűjtők, akik az önkényes ásatástól sem riadnak vissza. Különösen az éremgyűjtés dívik. Sajnos, csak egy illetéktelenül ásó magángyűjtőt sikerült tetten érni, egy éremgyűjtőre pedig rábizonyítani a viszszaélést. Gyűjteménygyarapodás 1976-ban 14 ezer darab, 1977-ben 114 darab, 1978-ban 10 ezer darab. Beleltározott régészeti tárgyak száma: 1976-ban 2045 darab, 1977-ben 375 darab, 1978-ban 4437 darab. Atr éremgyűjtemény rendezése folyamatban van. Néprajz: A tárgyi gyűjtés 1976-ibam nagyobb részben a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény berendezési tárgyainak gyarapítása érdekében történt (Szennán és Kisbajomban), kisebb részben a niklai Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum néprajzi szobájának kiegészítése céljából (Nikla környékén). 1977-ben és 1978-ban folytatódott a gyűjtés a két körfcetben. Az előzőben Kapitány Orsolya és dr. Knézy Judit, az utóbbiban N. Kapcár Róza tevékenykedett. Marcali és környékének tárgyi néprajza vegyes használati tárgyakkal gyarapodott N. Kapcár Róza gyűjtése nyomán. A csurgói gyűjteménybe a kismesterségek tárgyi anyagából került gazdag szerzemény Witt Lászlóné szorgos munkájának eredményeképpen. A bognár, a kötélgyártó és a lakatos-kovács műhely anyagát tartalmazó szerszámok bemutatásával Csurgón 1977 őszén kiállítás is nyílt, melyet N. Kapcár Róza és dr. Knézy Judit rendezett. Az RRM munkatársai 1976-77-ben a már jelzett gyűjtéseken kívül megkezdték e munkát Külső-Somogyban is, majd 1978-ban szélesebb körűvé tették. Andocson, Kapolyon és Zamárdiban a zamárdi tájház berendezéséhez vásároltak, Somogyszilban kisparaszti háztartási eszközöket, kismesterségi szerszámokat, Kőröshegyen különböző paraszti használati tárgyakat gyűjtöttek. Az 1978-ban megnyílt szennai gyűjtemény épületei, tartozékai Szennából, Zselickisfaludról, Szilvásszentmártonból, Hencséről, Kisbajomból, Nagybajomból, Kutasról, Nagykorpádról, Rinyakovácsiból és Csökölyből származnak. A szennai gyűjtőmunkában 1978-ban részt vett Csepinszky Mária is. 1976-ban 1033 darab volt az állománygyarapodás, a beleltározott néprajzi tárgyak száma a korábbi restanciával együtt 1850 darab. Állománygyarapodás 1977-ben 1461 darab, leltározásra került 1570 darab. Az 1978-ban múiteumi szervezetünkbe került 1174 néprajzi tárgyból 994-et ez év végéig beleltároztunk. Leltározotton: 180 darab. 1978 végén őszesen 14 416 darab leltározott néprajzi tárggyal rendelkeztünk (RRM: 10 293, Marcali: 1776, Csurgó: 2347). Dr. Knézy Judit a népi táplálkozás körében végzett adatgyűjtést (pl. Babócsán és környékén, valamint Belső-Somogy egyéb községeiben). N. Kapcár Róza Horvátkúton, Nemesviden és Somogysámsonban (marcali járás) házberendezési adatokat gyűjtött. Witt Lászlóné a Csurgó könyéki kismesterségek adatait öszegezte, és Csurgónagymarton népi textilkultúrájával és táplálkozásával kapcsolatos gazdag adatgyűjteményét állította össze. Kapitány Orsolya a parasztság ünnepi táplálkozásához gyűjtött részadatokat a Zselicségben. Együd Árpád páratlan gazdagságú anyagot gyűjtött a folklorisztika szinte minden területéről (noha betegsége hosszabb ideig akadályozta ebben). A több száz oldalnyi búcsús, istóriás aprónyomtatvány, kézirat feldolgozása 1979 végére készül el. A népi és félnépi szakrális anyagon kívül klasszikus balladák, regösénekek, betyár- és pásztordalok, katonanóták, lakodalmak dramatikus szokásai, gyermekjátékok, a cselédélet szellemi néprajza, a protestáns temetők néprajza és a zsidó folklór adatai sorakoznak a gyűjteményben. Újkortörténet: A Maircalüban működő újkortörténész 1976 szeptemberében kivált a múzeumi szervezetből, de bebizonyosodott az is, hogy Marcaliban nem lehet eredményesen megalapozni a megyei történeti muzeológiát. Ezért 1977-ben visszatelepítettük a gyűjteményt Kaposvárra, s az RRM újonnan kinevezett újkortörténészének gondjaira bíztuk. A gyűjtemény rendezése, revíziója folyamatban van. Az önálló gyűjtés aízonban Marcaliban és Csurgón sem szűnt meg. Említésre méltó szerzemény 1977-ben Marcaliban egy saját kezűleg írt Deák-levél (Deák egy kis birtokrészének eladásáról nyilatkozik); Kaposváron pedig Latinca Sándor eddig ismeretlen érettségi tablójához jutottunk, fényképezés céljából (az eredeti visszakerült tulajdonosához, Latinca egy volt osztálytársához). Az újkortörténeti adatgyűjtés 1976-ban szünetelt, 1977ben Honfi István Somogy 1948 és 1956 közötti közművelődéstörténetéhez, A Kossuth-hagyomány és az 1848-as eszmék továbbélése Somogyban című témához, 1978-ban Babócsa történetéhez és A demokratikus közművelődés kezdetei Somogyban című dolgozathoz gyűjtött anyagot. Jáger Márta a Mesztegnyő gazdasági és társadalmi helyzete a XVIII—XIX. században című téma anyaggyűjtését végezte. Irodalmi muzeológiai és magyar nyelvi gyűjteményünk nincs. A gakdag somogyi nyelvjárások kutatására ösztöndíjat biztosítunk dr. Király Lajos tanítóképző főiskolai docens részére, aki a somogyi nyelvjárások atlaszának elkészítésére vállalkozott. Gyűjtőmunkája 1978-tól folyamatosan a következő területekre irányul: bemutatni a dunántúli nyelvjárások legfőbb jellemzőjének tekinthető ë-zés és a déli nyelvjárásokra jellemző ö-zés somogyi érintkező területeinek nyelvi képét, a két jelenség izoglosszáját; a zalai és a somogyi nyelvjárástípusok egymásba kapcsolódásának jelenségeit.