Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

482 KÉVE ANDRÁS sze, melyek azonban III. elején eltűntek. SCHMIDT 1970/71 telén Balatonendrédről és Balatonszabadiból kapta köpeteit. 140. Réti fülesbagoly (Asio fia m meus): HERMAN 1890.

II.26-án egy hímet gyűjtött Somogyszentpálnál (FRIVALDSZKY). HOMONNAY (1940) szerint a Balatonlelle körüli kisebb nádas területeken ősszel és télen előfordul. 141. Lappantyú (Caprimulgus europaeus): Somogyszentpálon 1890.lV.18-án állapította meg HERMAN érkezését, GAAL Balatonlellén 1896.IV.17-én, TAMÁS Balatonmárián 1969.1V.13. és 1970.IV.22. HOMONNAY szerint fészkel a Balatonföldvár és Rád puszta közti erdőkben. STERBETZ Zamárdi-felsőn 1961 .VII.16-án látott egyet. 142. Sarlósfecske (Apus apus): SZIKLA Balatonszemesnél 1886-ban parti fecskével vegyes telepét találta. LACZKÓ DEZSŐ Ságvárnál a Lukacsosdomb 4050 m-es horhosának 6-7 m magas löszfalában 5-6 párra becsülte a fészkelő állományt (GAÁL ISTVÁN, 1932), de ezeket a mezei verebek elzavarták. VASVÁRI a balatonföldvári löszfal előtt látta Vl.7-én (1940 körül) repkedni. Érkezéséről viszonylag kevés adat maradt: Balatonboglár, 1897.V.13.; 1903.IV.26.; Enying, 1922.IV.30. Az irodalmi és levélbeli adat megoszlása: V:5; VI :1; VII :4; VIII :1 adat. BESSENYEY Enyingnél 1922.IX.11-én 80-100-as csapatát látta, VERTSE Balatonberénynél 1942.V.9-én ugyanennyit. STERBETZ Zárná rdinal 1960.

VI 1.16-án 70-80-at A hőmérséklet hirtelen lehűlése nagy pusztításokat szokott végezni a sarlósfecskékben is, pl. Fonyód, 1940.V.21. (SZALAY). A sarlósfecske a Balatonnál viharok vagy néhány napon belül bekövetkezendő rossz időjárás indikátora. Ilyenkor mutatkozik főleg. Saját megfigyeléseim havi megoszlása: V:7; VI :13; VII :8; VIII :5; IX : 1 eset. Láttam a következő helyeken: Aliga, Balatonvilágos, Sóstó, Balatonszabadi, Siófok, Jankovich-telep, Balatonberény, Balatonszentgyörgy, de leggyakrabban Fonyódon. Legkorábbi észlelésem: Balatonszentgyörgy vá., 1955.V.12. (3); a legkésőbbi: ennek partján, 1964.IX.8. (1). Általában 10—15-ös, vagy ennél kisebb csapatait láttam, de voltak nagyobbak is, pl. Fonyód, 1962.

VI. 30. és VII.2. (40-50); Balatonszabadi, 1961.VIII.19. (80100) stb. 143. Jégmadár (Alcedo atthis): GAAL Balatonlellénél 1896.IX.15-én kettőt látott; Balatonföldvárnál 1941. IX.30. egy; Zamárdinál 1942.IX-ben mutatkozott. GYÖRY a szentgyörgyi öbölben 1958.iX.27-én észlelt egyet, JAKAB a fonyódi csatornán 1955.VI

II.23-án kettőt; TAMÁS szintén kettőt Balatonmárián 1968.VIIIban. 1951—73 közt legtöbbször Fonyódon a csatornán láttam, de megfigyeltem magányos példányokat Balatonföldvárnál, Balatonmárián, Balatonberénynél és Balatonszentgyörgynél a parton, a következő havi megoszlásban: IV:2; V:2; VIII :2; IX:6; X:3; XI :1 ; XII :2 esetben, 144. Gyurgyalag (Merops apiaster): SZIKLA Balatonszemesnél 1883-ban a löszfalban parti fecskékkel Gyurgyalag. — Bienenfresser. (Photo: Szvezsényi László.) vegyesen költő 6 párt talált, 1886-ban is megtalálta telepüket, továbbá 1885.VIII. elején Bolatonendréddiél erdei tisztáson százával látta gyülekezni. HOMONNAY szerint Balatonvilágosnál költött 1938-ban. SZIJJ 1949. évre állította össze a magyar állomány censusát és ehhez a somogyi oldalról a következő adatokat kapta: Szárszó 5—6 pár; Balatonszemes 5—6 pár; Rádpuszta 3-4; Szántód 3 pár. WINDIRSCH 1966.VII.2. és 6-án a balatonszentgyörgyi téglagyárnál látott egy etető párt. Bemondás szerint a fonyódi hegy délnyugati oldalán fekvő homokbányában is költött 1958ban. őszödnél 1943.

VIII.27-én egy lucernaföldön rajzó apró lepkékre vadászott több száz, fecskékkel együtt. BESSENYEY érkezési adata: Enying, 1922.V.23. A gyurgyalagok telepei felkutatásának a nehézsége, hogy szinte évente váltják telepeiket. Magam Széplaknál 1951, 1953- és 1965-ben lakott telepet láttam. A Sós-tó melletti homokbányában 1963ban 2-3 lyukból álló telepet találtam, de Balatonszabadin 1951.VIII.4. (10-12), 1960.VI.24. (2); Zamárdin 1955.VI.29.; 1961.V.25.; Szárszón 1947.V.24. (2); 1953. Vil.26. (5-6); 1955.V.12. (1) is láttam. Fonyódon 1955. VI.24. és VII.2. közt, valamint 1965.VI.22-én is mozogtak. Balaton keresztúrnál 1972.V.30-án a szőlők felett láttunk néhányat TAMÁS-sal; Balatonberénynél 1948. IX.20-án (1-2). 145. Szalakóta (Coracias garrulus): SZIKLA szerint 1886-ban a somogyi oldal öreg erdeiben gyakori volt.