Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

A BALATON DÉLI PARTJÁNAK MADÁRVILÁGA 475 Balatonmária, 1972.11.16. (200-300); a legkésőbbi: Bélatelep, 1971.XII.17. (100-150). A szárcsa érkezése és távozása a jégtakaró függvénye. Legnagyobb tömegét (2000-3000) Balatonszentgyörgy öblében 1969.VIII.31én láttam, de több százas csapatai az őszi időkben nem ritkák. Megtaláltam a Szárcsát a Sós-tavon is: 1961.VI1I.21. (1 iuv.); 1963.VII.6. (szól). A szántcdi berekben utoljára 1966.111.12-én láttam (50-60). 76. Túzok (Otis tarda): Vörsnél 1890.11. elején 2 kakast lőttek. Értesülésünk szerint (1943, 1970) gyakrabban megfigyeltek túzokot a Nagyberekben. HOMONNAY (1940) is kapott hasonló híreket, de a fészkelésről senkinek sem sikerült meggyőződnie. TAMÁS Balatonmáriánál 1970.IV.24-én 3 kakasból és 5 tyúkból álló csapatot látott húzni a Balaton felett Keszthely irányába. Magam Bélatelepnél 1952.V.11-én egy pásztor kalapján láttam túzoktollat. 77. Reznektúzok (Otis tetrax): SZALAY lőtt egyet Fonyódnál 1934.XII.31-én. 78. Csigaforgató (Haematopus ostralegus): Balaton lel lén 1896.

IX. 13-án látott GAAL egyet. KIRÁLY 1925.IX.15-én Balatonberénynél, ahol PÁTKAI is megfigyelte 1949.IX.20-án, végül DR. PINTÉR ISTVÁN-nal 1959.IX.27-én a szentgyörgyi öbölben észleltünk egyet. 79. Bibic (Vanellus vanellus): Somogyszentpálra a ЫЫс 1890.il.2ó-án érkezett, majd költött is (HERMAN). SZIKLA a Nagyberekben 1889.IV.26-án fiókáit találta. GAAL nagy csapatokat látott átvonulni Balatonlellén 1396.IX.7-15. között. KELLER ugyancsak 400-as tömegéről beszél 1920.IX.24-én Hollád és Tikos közt. SZALAY a Nagyberekben 1896.11.2-án látta az elsőket, 111.27-én tojásait találta. Számos adatot közöltek tavaszi érkezéséről (Enying, Ecsipuszta, Balatonkiliti, Kőröshegy, Szántód, Balatonföldvár, Balatonboglár, Balatonlelle, Marcali, Balatonújlak, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Vörs, Sávoly) főleg II. végén és III. elején. A legkorábbi: Balatonkiliti, 1912.11.15. FARKAS és SZIJJ 1949.

VIII.27-én 150-200-ra becsülte számukat Balatonszentgyörgynél. BESSENYEY adata a legkésőbbi: Enying, 1921.X.28., de TAMÁS Balatonberénynél szántáson még 1969.XI-ben is népes csapatait látta. BOGDÁN szerint a Nagyberekben 1966.XI. 11-én 10 darab mozgott. 1946-75 között 190 alkalommal találkoztam bíbiccel Balatonvüágos és Balatonszentgyörgy között, főleg az utóbbi ponton és Ordacsehinél, a következő havi megoszlásban: II :2; III:30; IV:46; V:36; VI: 10; VII :6; VIII :9; IX:26; X:14; Xl:10; XII :1 esetben. Legkorábbi adatom: Balatonszentgyörgy, 1949.11.23. (1); 1958.11.28. (200-300), a legkésőbbi: Balatonberény, 1951.XII.12. (3). Nagyobb tömegben Balatonszentgyörgynél láttam a réten 1950.111.17. (90-100), a parton 1950.X.6. (150-160). Néha seregélyekkel társul, pl. itt 1960.IX.18. A lecsapolt szántódi berekben - ahol GRO'SSLER 1961-ben megfigyelte - még 1975.V. 14-én is találkoztam bíbiccel (1). 8Э. Ujjas lile (Pluvialis squatarola): GAAL 18931896 között IX-ben Balatonlelle partján többször több példányt figyelt és gyűjtött is belőlük, majd 1903.1X.19én ismét találkozott vele. BESSENYEY Enyingen 1922. VIII.29-én figyelte meg. Zamárdinál 1941. és 1942.IXben szintén láttuk és gyűjtöttük. 1948-61 között 40 esetben találkoztam ujjas lilével a somogyi parton, de tavasszal csak Balatonberénynél 1953.V.11-én (1). Ősszel a vegyes parti madár-csapatokhoz csatlakozik (főleg havasi és apró partfutó, parti lile stb.). Legkorábban 1950.

VIII.28-án (1), legkésőbben 1959.XI. 16-án (2) láttam, legnagyobb számban 1949.IX.20-21-én (11) és XI.5. (12-13). Általában azonban csak magányos példányok mutatkoznak a fövenyes parton. így összefoglalva a berényi és szentgyörgyi partot 1949-ben IX.20. és XI.5. közt, 1950-ben Vlll.28-X.21

., 1952-ben IX.21-X.31., 1953-ban IX.27X.20. között láttam ujjas lilét huzamosabb ideig. A legtöbb megfigyelés (21) X-re esik. 81. Aranylile (Pluvialis apricarius): GAAL Ordacsehinél 1903.IX.30-án 40 darabot számlált és lőtt is belőlük. BESSENYEY adatai: Enying, 1921.IX.26.; 1922. IV.2. és IX.8. PÁTKAI a zamárdi parton 1941.IX.25-én látott egyet. 82. Parti lile (Charadrius hiaticula): HERMAN Somogyszentpálról 1890.111.10-ről jelzi. GAAL adatai: Balatonlelle, 1896.IX.8.; Balatonboglár, 1903.IX.6. és 15. BESSENYEY Enyingnél 1921.X.14-én látta. 1941.IX.1723., valamint 1942.IX.7-24. között Zamárdi partján rendszeresen előfordult. 1942.IX.20-án Balatonszemes és Balatonlelle közti fövenyes parton is szép számmal láttam, STERBETZ pedig a szentgyörgyi öbölben 1963. IX.13-án találkozott kettővel. 1949-68 között 54 ízben láttam parti lilét Balatonberény és Balatonszentgyörgy közti parton a következő havi megoszlásban: 111:1; IV:3; V:5; VIII:3; IX:26; X:16 esetben. A rét egyik árkában csak egyszer (1956. Vlil.24., 1 iuv.). Legkorábbi tavaszi adatom: 1951.MII. 16. (1), legkésőbbi 1961.V.27. (1); ősszel legkorábban 1950. és 1952.VI

II.28-án láttam a parton, legkésőbben 1953.X.31. (1). A fent említett vegyes csapatokkal szokott járni, legnagyobb számban (18-20) 1952.IX.19-én figyeltem meg. 83. Kis lile (Charadrius dubius): GAAL észlelte és gyűjtötte is a következő alkalmakkor: Balatonlelle, 1896.111.28.; Balatonboglár, 1903.IX.29.; Ordacsehi, 1903.IX.30. (1), ugyanitt CHERNÉL 1917.IX.19-én figyelte meg (3). BESSENYEY Enyingről 1921.IX.8-ról említi. Zamárdinál 1941.IX.20-án láttuk. 84. Széki lile (Charadrius alexandrinus): GAAL Balatonlellénél 1896.III.7. és IV. 27. közt Balatonbogláron, 1903.IX.1-19. között többet begyűjtött, Ordacsehinél 1903.IX.7-én 7-et látott. SCHENK-nek egy balatonszemesi adata is volt. Magam Balatonberénynél 1950.IX.20. és Balatonszentgyörgy partján 1951.IV.9-én észleltem egyet-egyet. 85. Nagy póling (Numenius arquata): SZIKLA 1886ban valószínűnek tartja fészlcelését a Nagyberekben. HERMAN 1890.11.20-án látta itt az elsőket. GAAL szerint 1896.IX.7. és 15. között a lel lei berekben addig nem látott tömegek és a Nagyberek szigetein is százával gyülekeznek. 16 órakor húznak ki a Balatonhoz,