Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

474 KÉVE ANDRÁS 66. Fogoly (Perdix perdix): A szigorú teleket és a háborút nagyon megsínylette állománya, amely a vizsgált vidéken 1947—52 közt szinte katasztrófa lis képet mutatott. Nem is találkoztam ezekben az években fogollyal a somogyi parton. Utána azonban szépen feljavult, hiszen kedvező időjárás esetén korán párba áll, pl. Siófok. 1926.11.26. (JÓZSA). 1953-72 között 24 esetben láttam foglyot Balatonföldvártól Balatonszentgyörgyig sokfelé, így Balatonberényné! a nádas szélében, Balatonföldvárnál a kilátó-presszó bokros terepén, Balatonmárián kertekben, Balatonkeresztúron szőlőben, de legtöbbször réten. Legnépesebb csapataival Balatonszentgyörgy rétségén 19ó1.X.7-én találkoztam (10+10-12+8-10). 67. Fürj (Coturnix coturnix): Somogyszentpálról HERMAN 1890.IV.20-ról jelzi érkezését. Az irodalomban igen sok vonulási adatával találkozunk Balatonkilititől Marcaliig és Sávolyig, melyek főleg IV. végére vagy V. elejére vonatkoznak. A legkorábbi: Marcali, 1909.IV.10. Elvonulási adata: Enying, 1922.IX.27. Enyingen 1959 tavaszán kézrekerült gyűrűs fürjet Vercelinél (Piemonte) 1958.V.17-én gyűrűzték. 1961 tavaszán GRÖSSLER Szántódnál, STERBETZ Zamárdinál hallott fürjet. TAMÁS Balatonkeresztúrnál, lucernásban 1970 és 1972.IV.20-án észlelte. WILCSEK Balatonberénynél még 1951.

XI. 18-án is lőtt kettőt. Balatonszentgyörgyön 1947.

V.24-én hallottam hangját. Fonyódon a hegyoldalban 1959.

VII.7. és 9-én éjjel 2 órakor, ugyanígy 1965.V.24-én és 25-én is éjjel pitypalatyolt. Az ordacsehi réten 1967.V.4-én hallottam hangját. 68. Fácán (Phasianus colchicus): A nádasszélekben, az erdők mentén, a kertekben (Bélatelep, Balatonfenyves, Balatonmária), mezőkön egyaránt gyakori madár. Ma már csak örvös példányai találhatók. Aligától Balatonszentgyörgyig sokfelé találkoztam fácánnal az év minden szakában, 43 esetben. Balatonkeresztúrnál egyik kakas (1972.V.30.) még a rókától sem zavartatta magát. 69. Daru (Grus grus): SZIKLA szerint 1883-ban költött a Nagyberekben és Balatonszemes környékén, fiait a kukoricásokba és a gabonaföldekre vezette. HERMAN Somogyszentpálnál 1890.111.12-én látta az elsőket, de fészkét nem találta. 1892-ben SZIKLA és GYURICA szerint egy-két pár még fészkelt (CHERNÉL, BAER). Ebben az időben kapott a Nagvberekből BERZSENYI fiókokat. 1905-ben BOGYAY több ízben találkozót:: daruval a Nagyberekben. 1941.IV.15-én SIKÖ Somogyszentpálnál 5 darabot figyelt meg. BOGDÁN két adattal tisztelt meg: Fonyód, 1966.XI.11. (3); 1971. VI.1. körül (10). 70. Guvat (Rallus aquaticus): A tavaszi érkezőket HERMAN Somogyszentpálnál 1890.IV.5-én észlelte. REISER is lőtt itt egyet 1886-ban. BESSENYEY vonulási adatai Enyingről: 1922.111.15.; 1923.111.29. HOMONNAY részletesen leírja, hogy 1936/37 szigorú telén a hó által sátorszerűen lenyomott nád alá hogyan húzódtak be a guvatok. KIRÁLY IVÁN a Sós-tónál 1964.IX. 13-án hallotta szólni. Saját észleléseim: Balatonszentgyörgy (a rét mocsarában) 1962.IX.10. és 12. (3); a parton 1969.VIII.30. (1); Balatonberény, 1955.XI.12. (1); 1959.XI.16. (szól); 1962.X.5. (1); Nagyberek, 1965.X.5. (2). 71. Haris (Crex crex): HERMAN szerint Somogyszentpálra l890.V.1-én érkezett. További adatok: Balatonkeresztúr, 1909.V.2.; Marcali, 1909.V.16.; 1910.V. 15.; 1912.V.18.; Balatonkiliti, 1910.V.13.; Kőröshegy, 1912.V.7.; Enying, 1921.X.14.; 1922.IV.29.; 1922.VIII.27.; TAMÁS Balatonmárián 1969.IV.30., 1970.V.15., 1972.V. 4-én hallotta az érkezőket szólni. 72. Kis vízicsibe (Porzana parva): Somogyszentpálon HERMAN 1890.IV.3-án lőtt egy párt (FR1VALDSZKY). BESSENYEY érkezési és távozási adata 1922-ből: III.23. és VIII.30. H. WEATHLY a szentgyörgyi öbölben 1968.

VIII.27-én figyelt meg egyet. 73. Pettyes vízicsibe (Porzana porzana): Somogyszentpálra 1890-ben III.11-én érkezett HERMAN szerint, aki Varjas'kérnél IV.7-én lőtt is egyet (FRIVALDSZKY), majd fészkét is megtalálta. HOMEYER szerint 1892.V.25-én ugyanitt kevés. Vonulási adatai: Balatonlelle, 1896.111.26. (GAAL); Enying, 1921.X.18.; 1922.IV.13. (BESSENYEY). TAMÁS Balatonmárián 1969. IV. 11-én és 1972.V.30-án észlelte. Magam csak 1966.X.5-én a Nagyberekben és 1967. X.16-án Balatonberénynél találkoztam pettyes vízicsibével. 74. Vízityúk (Gallinula chloropus): Enyingre 1922. IV.6-án érkezett (BESSENYEY). MÉHES öreglakon 1941.IX.25-én 7-8 példányt figyelt meg. Látták továbbá FARKAS és SZIJJ 1949.VIII.27-én a szentgyörgyi öbölben, TAMÁS pedig Balatonmárián 1969.IV.7-én. Balatonberénynél 1953.X.20. (1), 1969.VIII.31. (4 iuv) ész'eltem, Balatonszentgyörgy vasútállomása melletti mocsárban: 1956.VIII.24. (1); 1957.IX.22. (1); 19Ó0.X. 16. (1); 1962.VIII.31. (2); 1961.X.7. (5-6); az öbölben: 1964.IX.17. (1); Balatonmárián a parton: 1972.V.30. és 31-én (1). 75. Szárcsa (Fulica atra): Somogyszentpálra 1890. III.10-én érkezett HERMAN megállapítása alapján, aki később két fészkét találta. HOMEYER 1892.V.25-én találkozott itt szárcsával. Az 1895. évi magas vízállás rengeteg szárcsát csalt a Nagyberékbe, ahol 1935-ben AGÁRDI egy vegyes sirály—csér—szerkő-telepen 3 fészke': találta. VASVÁRI a szántódi berekben látott szárcsát 1940 körül. Vo nulási adatok: Balatonlelle, 1896. III.3. (GAAL); Balatonszentgyörgy, 1903.11.26. (SZABÓ); Ecsipuszta, 1917.III.7.; Enying, 1921.X.20.; 1922.111.1.; 1923.11.7. (BESSENYEY). Balatonmárián TAMÁS 1968. XI. 17-én 350-400-at látott; az első hatot 1972.

II.26-án, illetve az első négyet 1973.111.6-án. BOGDÁN a Balatonfenyves előtti vízen 1969.

X.10-én gyülekező szárcsák számát 500-ra becsülte. Magam főleg Balatonberény és Balatonszentgyörgy közötti parton, illetve a rét mocsaraiban találkoztam szárcsával, de a somogyi part mentén csaknem mindenfele, összesen 153 esetben, melyek havi megoszlása a következő: 11:1; lll:8.; IV:26.; V:10.; VII :2; VIII :9.; IX:33; X:30.; Xl:30; XII :7 eset. Legkorábbi adatom: