Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

A BALATON DÉLI PARTJÁNAK MADÁRVILÁGA 465 1946-71 között 91 esetben találkoztam nagy kócsaggal a somogyi partvidéken, főleg Balatonbereny és Balatonszentgyörgy között, illetve kaptam híreket előfordulásáról, főleg TAMÁS-tól Balatonmáriáról (1950.111.30., 2; 1954.IV.10., 1; 1969.IV.18., 2 db). Láttam továbbá Balatonföldvárnál (1953.IV.16., 1), Jankovich-telep és Fonyódliget közötti parton (1961.

VIII.30., 2 db). BOGDÁN 1966.IX.30-án 14 példányt figyelt meg a fonyódi hegy mögötti Nagyberekben. Legkorábban Balatonberénynél 1951.

II.16-án láttam (2 db), legkésőbben ugyanitt 1958.XI.24-én (2). Legtöbbet a balatonszentgyörgyi réten figyelhettem meg 1954.

VIII.28-án (40—50), mert különben főleg magányos példányokról volt szó, melyek a zátonyokra is kiülnek időnként. 12. Kis kócsag (Egretta garzetta): SZIKLA szerint 1886.V-ban vegyes telepen fészkelt batlákkal, üstökös gémekkel, bakcsókkal és szürke gémekkel. 1890-ben HERMAN nem találta fészkét. 1949-72 között 51 esetben láttam vagy kaptam hírt előfordulásáról. Magam többnyire Balatonbereny és Balatonszentgyörgy között találkoztam kis kócsaggal, legkorábban 1967.IV.17. (2), legkésőbben 1958.IX.27. (1). TAMÁS Balatonmáriáról jelezte (1969.IV.; 1972.V. 31., 2 db), PÁTKAI őszödről (1968.V.20., 6 db). De láttam Siófokon is 1961.VIII.14-én egyet a fürdőzők között magát nem zavartatva keresgélni, amit TAPFER le is fényképezett. 13. Bakcsó (Nycticorax nycticorax): SZIKLA szerint 1886-ban nagy számban fészkelt a Nagyberekben, de 1890-ben HERMAN már nem találja fészkét, csak V.1-ben állapította meg érkezését. 1950-72 közöt 36 esetben találkoztam bakcsóval, illetve kaptam hírt előfordulásáról, főleg V-ból Balatonszentgyörgy és Jankovich-telep közötti partszakaszról. Legkorábban TAMÁS észlelte Balatonmárián 1969.IV, 8-án (2), legkésőbben Balatonberénynél láttam 1951. IX.11-én, de MÉHES 1941.IX.25-én is találkozott öreglaknál kettővel. VASVÁRI a Balatonföldváron 1930.IVban elejtett példány gyomrában 9 ásóbékát, bogár- és növénymaradványokat talált. 14. Törpegém (Ixobrychus minutus): LOVASSY és HÓMON NAY szerint a parti nádszegélyben költ. SZIKLA 1886-ban nem találta a Nagyberekben, viszont REISER VIII.30-án egy olyan példányt lőtt, melynek tarkóján pehelytollak voltak. Az irodalomban Enyingről és öreglakról találunk adatokat. VASVÁRI megtalálta a szántódi berekben, ahol GRÖSSLER még 1961.Vában is találkozott törpegémmel. KIRÁLY 1964,IX.11-én Gamászánál látta, SZIJJ Bélatelepnél és Balatonfenyvesnél VII—Vlll-ban, TAMÁS Balatonmária parti nádasában 1968.VII.15. körül gyakorinak vélte. 1960 és 1963.VI-VII-ban négy ízben találkoztam vele a Sós-tavon. Többi adatom Balatonlelle, Bélatelep, Balatonmária, Balatonbereny és Balatonszentgyörgy partjáról V-IX. hónapokból származik (10), de Balatonberénynél 1965.XI.25-én is megfigyeltem egyet. 15. Bölömbika (Botaurus stellaris): Somogyszentpálról 1890.111.7-é ről jelzi HERMAN ér'kezését, illetve megszólalását. HOMEYER 1892-ben 3-4 párra becsüli az itteni állományt. Észlelték még BESSENYEY Enyingnél, GAAL Balatonlellénél, CHERNÉL a boglári berekben. BESSENYEY 1922.111.23-án figyelte meg az elsőt és Xl.8-án az utolsót. STERBETZ találkozott bölömbikával Zamárdinál. Két, Balatonmáriánál elejtett példány gyomrában Rutilus rutilus-t talált. TAMÁS ugyanitt 1968.X.27-én látott egyet. Magam csak Balatonberénynél 1951.IV.30-án hallottam távolról szólani. 16. Fehér gólya (Ciconia ciconia): A fehér gólya tavaszi érkezéséről számos adatot találunk az irodalomban, közülük a legkorábbi Balatonlelle 1896.111.21. (GAAL), az adatok java része azonban áprilisi. Az elvonulási adatok zöme augusztusi, a legkésőbbi Balatonszemes, 1949.

IX. 15. MARIÁN (1968) összevetette az 1958. és 1963. évi állományt, s erős ingadozást, főleg számbeli apadást állapított meg. így Somogyszentpálon, ahol már HERMAN 1890-ben jelezte fészkelését, 1956-ban 29, 1958-ban 27 fészket jelentettek, 1963-ra már csak 4 lakott fészek maradt. Látrányban is 11-ről 5-re csökkent öt év alatt a fészkek száma. A Balatonvidék ,,gólyavárosa" Balatonújlak volt, amint ezt már HOMONNAY 1935-40 között megállapította. Itt viszont 7-ről 18-ra emelkedett a fészkek száma, de közben 1958-ban 35 fészket is számláltak. Mindez ma már a múlté, mivel részben a lakosság viseltetett ellenszenvvel a gólya iránt, és a kéményekre lécekből öszszeállított gúlákat szerelt, hogy a gólya ne foglalhassa el fészkét, amint erről 1967.VI.22-én dr. G. ZINK-kel meggyőződhettünk. A falut többször bejárva már csak 1 lakott fészket találtunk. Másrészt a nagyberki vadgazdaság irtatta a gólyákat. Ugyan dr. EÖRDÖGH TI'BOR a vadgazdaság vezetője ZINK-nek úgy magyarázta ki magát, hogy a vadőröknek megtiltották a gólya lövését, de utasították, hogy melléje célozva riaszszák őket. 1894-1925 közötti évekből a következő községekből származnak az érkezési adatok: Enying, Gamásza, Balatonkiliti, Kőröshegy, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Lengyeltóti, Marcali, Balatonújlak, Balatonkeresztúr, Balatonbereny, Balatonszentgyörgy, Vörs, Hollód, Sávoly. GULYÁS Vörsről 1922-25 közötti időből pontos adatokat szolgáltatott a költés lefolyásáról. HOMONNAY (1941) a Balaton vidék gólya-kataszterét állította össze. Közte van már az az érdekes eset, hogy a rádpusztai romon is fészkelt a gólya. Az 1948-75 közötti megfigyeléseimet, mint a többi fajnál, a gólya esetében is havonta összeállítottam, de ezeknél sokkal többet mond, ha az egyes fészkek sorsáról számolok be: Balatonvilágoson 1949-53 között kéményen lakott fészek. A ház átépítése miatt 1954-ben a gólyafészket egy faállványra helyezték át. Ezt a gólya elfogadta és 1963-ig költött benne, mígnem 1964-ben elhagyta, 1969-ben azután le is bontották az állványt. Siófokon 1952-ben földszintes ház kéményére építette fészkét a gólya, s eredményesen is költött, de már a következő évben elhagyta ezt a fészket. Szántód-major nagy épületének kéményén 1948 óta láttam a nyilván már régi fészket, melyben minden évben eredményes volt a költés, de 1975-ben nem tért vissza a madár. Viszont az épület mögött kialakult kis település kéményein 1972-ben két újabb gólya-