Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Képzőművészet - Síj Béla: Gulácsy Lajos művei a Somogyi Képtár gyűjteményében I. (Az álomkép című ceruzarajz)

446 SZU BÉLA átalakulás. Mindez a kapitalizmus belső válságával és a válságfolyamatok elmélyülésével függ össze hangsúlyozza Németh Lajos. A válságfolyamat a XIX. század első felére lesz először tudatalakító, a szellemi felépítményt meghatározó tényező. Ettől az időtől kezdve beszélhetünk gépkorszakról. A válság a század utolsó két évtizedére már kiteljesül. A végletes szubjektivizmusnak és individualizmusnak a képviselői keresik a kiutat a válságfolyamatokból. Nietsche kétségbevonja a tudomány és az erkölcsi képzetek addigi igazát általában; számon kéri a polgári társadalom vezetőitől a hatalom és a szellem kettéválását. Bergson megkérdőjelezi az értelem valóságközvetítő lehetőségeit, s az élet lényegét az intuíció útján véli megragadhatónak. Freud a lélek mélyrétegeit vizsgáló elméletével életünk ismeretlen területére, s a tudatnak és az öntudatlannak a viszonyára irányítja a figyelmünket. Az eddig előadottak is eléggé megvilágítják azt, hogy Gulácsy pályakezdése idején már rég nem volt és nem lehetett olyan egyetemes stílus, olyan társadalmilag igazolt és óhajtott mondanivaló, olyan közérthetővé vált kifejezési forma, mint amilyen a Juhász Gyulától megidézett Giotto idejében igenis volt. Bármennyire hangoztatnánk >is azonban, hogy a két művész között a társadalmi determináltság tekintetében nagy a különbség, Juhász Gyula lírai hevületű megállapítása mégis érvényes maradna. Gulácsy emelkedett, tiszta, őszinte alkotói lelkülete, a műalkotás iránti elkötelezettsége és alázata, az emberi érzelmeket és a természeti erőket megismerő és feltáró készsége és még a mi viszonyaink között megteremtett festői világa is méltán juttatta a költő eszébe Giottót. E név a versben jelképi erővel idézi fel azt a nagy művészeti korszakot is, amelyből festőnk a legtöbb ihletést merítette. GULÁCSY KÉPCÍMEI. AZ ÁLOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉPZETEK E mostani vizsgálódásunk tárgyául az Álomkép című rajzot választottuk. Azt nem tudjuk biztosan, hogy a képcím magától Gulácsytól származik-e, de megfelel a rajzon látott motívumnak. Gulácsy a legtöbb képének nagyon találó és szép címet adott. Néha úgy érzi az ember, hogy született költő találta ki őket. E képcímek a tartalmi mondanivaló szempontjából is fölöttébb fontosak. És feltűnően gyakori bennünk az álommal összefüggő képzet. Álmon azonban itt mi általában nem a valóságos álmot (az elalvás és az ébredés közötti folyamatot), hanem inkább az ébrenlét álmodozásait értjük. Álomkép. Ceruza, akvarell, papír. - Ein Traum bild. Eine Bleistiftzeichnung, Aquarell, Papier.