Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Képzőművészet - Kovács József: Adatok Rippl-Rónai József életéhez munkásságához

438 KOVÁCS JÓZSEF várad, Arad) mutatták be.

14 Ez volt az utolsó alkalom, hogy a Keresők a MlÉNK-kel együtt szerepeltek, az 1909. december 30-án nyílott Új képek című kiállításra Rippl-Rónait nem hívták meg, mely nyilván sértette önérzetét. Rippl-Rónai vonzódott hozzájuk, sőt szerette ezeket a fiatalokat, ennek több tanúbizonyságát is adta,

15 de sajnos már nem tudott kapcsolódni hozzájuk. A „Keresők", vagy későbbi nevükön a Nyolcak csoportja és Rippl-Rónai is a monumentalitásra törekedtek. Rippl-Rónai ezért alakította ki „kukoricás" festésmódját.

16 Az, hogy Rippl-Rónai nem kapcsolódhatott a Nyolcakhoz, lényegében generációs probléma. A nyolc festőnek a MlÉNK-kel való szakításakor Rippl-Rónai már majdnem ötven éves. Ö a század végén, a szimbolizmus és a szecesszió virágzásakor járt együtt, egyazon úton a leghaladóbb európai művészekkel, és hozott újat a magyar művészetbe. A Nyolcak Cezanne és a Matisse körül csoportosult fauvok vívmányaira figyelve jutottak el az európai festészet magaslataira, és képviselték az avantgardista törekvéseket. III. RÓMA-VILLA 1899 decemberében a Banyulsban töltött pihenés, kikapcsolódás után Rippl-Rónaiék még egyszer, alig több mint fél évre, visszatérték Neuiílybe, a meghitt menedékbe, az oly sok nagyszerű képet inspiráló környezetbe. Ehhez az időhöz köthető a Somogyi Képtár egyik újabb pasztellje, a „Merengő", amelynek témája nagyon közel áll az 1899-ben készült „Budapesti Újságírók Egyesületének báli meghívója" külső borítóján látható motívumhoz. 1900. július 10-én még Párizsban rajzolta le legkedvesebb testvérét, Ödönt, aki ideiglenesen 1901 tavaszától 1902 márciusáig somogyaszalói lakásában biztosított otthont Rippl-Rónainak és Lazarine-nak. Somogyaszalón 1901 és 1902 között készült a „Lazarine a tükör előtt" című pasztell.

17 A Rippl-Rónai Múzeum régi leltárkönyvei szerint a mű korábbi címe „Lazarine tükör előtt Aszalón" volt, Rippl-Rónai Ödön ezen a címen ajándékozta jelenlegi múzeumunk jogelődjének. A még színredukciós módszerrel, de a már Banyulsban felfedezett meleg színekkel készült barnasárgás tónusú kép már csak azért sem készülhetett 190ó-ban, mint Genthon könyve jelzi, mivel Rippl-Rónai Ödön 1904-től, mint vasúti tisztviselő Fiúméban teljesített szolgálatot. Rippl-Rónai 1902-ben kis házat vásárolt Kaposvár Fő utcájában, a kórház épületével szemközt. A ház 14. Bernáth Mária szerint (BERNÁTH M.: Rippl-Rónai szemtől szemben. Budapest, 1976. 192. I.; a továbbiakban: BERNÁTH M.: I. m.) Nagyváradon Ady és szellemi körének, a „holnaposok" matinéján a Nyolcak, valamint Rippl-Rónai és Gulácsy művei szerepeltek, Viszont a korabeli beszámolóból tudjuk, hogy rajtuk kívül: Körmendi-Frim, Pelrott és Mikola is szerepelt (Nagyvárad, 1909. június 12.) Az ottani kiállításról szóló ismertetésben az előbb említetteken kívül találutcai kertjéből festette a Kövezik a kaposi Főutcát. Magát a kertet a Papa, Mama, Ripli bácsi című pasztelljén örökítette meg. Ez a kis ház belülről az enteriőr képekről ismert, melyekkel végül is meghódította a magyar közönséget. 1906. február 1-én a Könyves Kálmán Műkiadó Nagymező utcai helyiségeiben rendezett 318 művéből kiállítást. A sikerre jellemző, hogy valamennyi művét eladta, saját bevallása szerint 32 ezer korona tiszta bevétele volt.

18 A nagy sikerű 1906-os kiállítás után megindult a vendégjárás Rippl-Rónaiékhoz, és szűknek bizonyult a Fő utcai ház. A teljes terjedelmében közölt, édesapjának címzett, 1908. március 9-én kelt levélnek utolsó bekezdésével különösebben nem foglalkoztunk, pedig abból a mondatból: ,,A szomszéd szöllőre nem reflektálok. . ." arra következtethetünk, hogy Rippl-Rónai már vevői szándékkal körülnézett a Róma-hegyen. Valószínűleg már akkor tudhatott arról, hogy a Rómavilla ,,dobrakerül". A bírói árverésre 1908. július 10-én került sor, az ingatlan Dobosy Pál és neje birtokába került. Rippl-Rónai az alábbiakban teljes terjedelmében közlendő ,,adás-vevési szerződés"

19 szerint 1908. július 23-án tőlük vásárolta meg: ,,Adás-vevési szerződés Mely egyrészről Dobosy Pál és neje Heindlhoffer Angella kaposvári lakosok, mint a Kaposvárott 1908. július 10-én megtartott bírói árverésen elárverezett s a kaposvári 3453 sz. tjkvben A-j-1912/a hrsz.a. felvett ingatlan árverési vevői, másrészről pedig Rippl-Rónai József festőművész és neje szül. Baudrion Lazarette kaposvári lakosok mint vevők között az alulírott helyen és napon a következő feltételek alatt köttetett: 1.) Fentnevezett eladók eladják ezennel örökre és visszavonhatatlanul a kaposvári 3453. sz. tjkvben felvett A-|-1912/a hrszámú ingatlant a rajta levő épületekkel és minden tartozékaival együtt úgy, amint eladók azt birtokba lépés esetén bírhatták volna, 14510 korona, azaz Tizen négyezer-ötszáztíz korona kialkudott vételárért. 2.) Nevezett vevők az 1.) pontban körülírt birtokot ezen vételárért megveszik, mely vételár akként nyer kiegyenlítést, hogy a vevők a mai napon lefizettek eladók kezére 2250 K., azaz Kettőezer-kettőszázötven koronát, melynek felvételét eladók jelen szerződés aláírása által elismerik és nyugtatják. Minthogy pedig a többi vételár az árverési feltételekben megállapított módon és időben a kaposvári m.kir. Adóhivatalhoz lesz befizetendő, vevők a még hátralékos 12260 korona, azaz Tizenkétezer-kettőszázhatvan korona vételárösszegének befizetését magukra vállalják s kötelezik kozunk Ziffer és Bornemissza nevével is. (Nagyvárad, 1909. június 10.) Idézi: PASSUTH K.: i. m. 65. I. 15. BERNÁTH M.: I. m. 179. I. 16. Ripp-Rónai József emlékezései. Budapest, 1957. 63. I. 17. GENTHON I.: I. m. 48. tábla. 18. Rippl-Rónai 1906. március 11-én kelt levele Ödönhöz. Idézi: BERNÁTH M.: i. m. 169. I. 19. Rippl-Rónai Múzeum Adattára. (A továbbiakban: RRMA.) 3701.