Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Képzőművészet - Kovács József: Adatok Rippl-Rónai József életéhez munkásságához

434 KOVÁCS JÓZSEF 1899 őszén nagyon boldog, közel négy hónapot töltött legjobb francia barátjának, Maillolnak szülőföldjén, szorgos munkával. A „szép tájék", a tenger, a színek melege, amely Banyuls-Sur-Merben körülvette, arra inspirálta, hogy szakítson addigi előadásmódjával (sötét színskála, laza kontúrok). Képei megszínesedtek és megjelentek tájábrázolásai. A kiállítás megnyitása és az őszi kikapcsolódás közötti időben, május 21 —i kelettel a művész az alábbi levelet küldte öccsének, Rippl-Rónai Lajosnak:

2 ..Neuilly, 1899. máj. 21. Édes Lajosom. Kedves leveleddel nagyon megörvendeztettél - bárcsak gyorsabban adnád magad rá az írásra! Légy szíves postára adni a 260 Frt-ot. Gyönyörű ámpir - (empir) bútorokat vásároltam. Ha majd egyszer eljöttök Parisba, módotokban lesz megbámulni. Aránylag igen olcsón jutottam hozzájuk. Nem is gondolod, mily gonddal vannak összeszedve Paris és a külvárosok zege-zugából? Minket az ilyesmi nagyon mulattat - foglalkoztat - talán éppúgy, mint mikor a fecske rakja a fészkét. Tudod-e, hogy kettős családi ünnep a maj. 24? Szüleink házassága és az én gyarlóságom születése napja. Mi itt megünnepeljük. Knowles, úgy, mint tavaly, rendez egy három személyre szóló ebédet a híres Foyot vendéglőben. Azt hiszem, papa meg lett nyugtatva Wlassits levelével. Szerintem, nem kell átélni azt, hogy nagyon számítunk a kitüntetésre. Nem szabad fegyvert adni az ellenségek kezébe . . . Mire jó az? Nem kell azonban törődni a kutyaugatással sem, az még nem harapás. Megírtam a polgármesternek, hogy nagyon el lévén halmozva, egyéb dolgok befejezésével nem fogadhatom el a Kossuth-kép megbízást. Isten velük. Ezer csók Jóskátok" A levél első részéből úgy látjuk, hogy Rippl-Rónait 1899 májusában egyáltalán nem foglalkoztatta a végleges hazatérés gondolata, alakította otthonát „talán éppúgy, mint mikor a fecske rakja a fészkét", pedig nem állott be különösebb változás anyagi helyzetében sem. Egyetlen támasza az Andrássy-ebédlő készítéséért már megkapott és még kifizetetlen összegek. Úgy, mint korábban, 1899-ben is Knowles rendezte az előkelő születésnapi ebédet. A levél további részében két érdekes momentumra figyelhetünk fel. Érdekes módon nem is a papát, inkább saját magát nyugtatgatta az 1898 karácsonyakor bemutatott Andrássy-ebédlő „sikertelensége" miatt. Miről is van itt szó tulajdonképpen? Az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállítására, az Iparművészeti Múzeumba Rippl-Rónai az Andrássyebédlő elkészült darabjait küldte be, amelyek WlasAz Andrássy-ebédlő terve. — Der Plan des Andrássy-Speisezimmers. sits miniszternek is tetszettek, dicsérte őket, de az állami aranyérmet a zsűri Róth Miksa üvegesnek ítélte oda. Rippl-Rónai, mivel nem értett egyet a döntéssel, 1899. január 3-án nyilatkozatot tett közzé az országos lapokban, bírálta a zsűri eljárását. A nyilatkozatra Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója a budapesti napilapokban január 6-án válaszolt. A hírlapi vitát Rippl-Rónai viszontválasszal zárta le.

:3 A művész leveleiben gyakran kesergett azon, hogy az államtól nem kapott megbízást. Mi az oka, hogy mégis visszautasította a polgármester Kossuth-kép megbízását? Kossuth Lajos halála után, a század utolsó éveiben szerte az országban, így Somogyban is lázas sietséggel azon munkálkodtak, hogy emléket állítsanak a nagy államférfinak. A megyeszékhelyen ez a kultusz Kossuthot ábrázoló olajfestmény és szobor elkészíttetésében csúcsosodott ki. A Kossuth-kép megfestésére Ka posvár városa pályázatot hirdetett, a városháza nagytermének díszítése céljából. A pályázatot Bacskay Béla, a középszerűnél is gyengébb képességű, Kaposvárott élő festő nyerte. Az indokolás szerint: „hasonlíthatatlanul legjobb, valódi művészi értékű kép az, melyet Bacskay küldött a pályázatra"/

1 A Kaposvár cí2. Dr. Martyn Róbert egyetemi magántanár (Kaposvár, Róma-hegy) letétje a Róma-villa anyagából. Letéti szám : L/65. 3. Rippl-Rónai viszontválasza a Magyar Iparművészet 1899. 1. számában jelent meg, s ott közölték az Iparművészeti Társulat álláspontját is, mely lényegében a zsűri döntését helyesnek ítélte meg. A Kaposvár с lap 1898. augusztus 25-i számának Hírek rovatában, a rövid cikk írója ismeretlen.