Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Irodalom - Szíjártó István: Adalékok Sipos Gyula költői pályájának jobb megismeréséhez.

ADALÉKOK SIPOS GYULA KÖLTŐI PÁLYÁJÁNAK JOBB MEGISMERÉSÉHEZ 423 át: (1942-1948. II. 15-ig) belügyi autonómiához jut, politikai meggondolásból »együttműködik« az uralkodó osztály »népbarát« csoportjával, hogy annál szabadabb belső életet élhessen, és egyben teljesíthesse a dolgozó néposztályok iránti elkötelezettségéből folyó legális és ha kell, illegáliis feladatát. (Ez persze nem jeterrtkerfk a publikált irodalom topjain.)"

44 Ezért van hát különös jelentősége annak, hogy mielőbb feltárjuk a ma már dokumentumértékű személyes emlékezéseket, hiszen a kor iratanyaga, sajtója nem tükrözi valóságosan ezen évek eseményeit.

45 A Györffy István kollégium szerepéről megszületése pillanatától folyik a vita, föl-föl lángolva még napjainkban is. A fölszabadulás előtt Milatay István, a magyar szélsőjobboldal vezérpublicistája azt írta, hogy az egyetemeken ,,a földalatti baloldali szervezkedés forrása a Györffy kollégium", amely „a bolsevizmus hazai ügynökeinek agitátorképző iskolája", ,,egy magyar paraszt-szovjet" előkészítője. Szerinte mindezt azzal a céllal teszi a Györffy kollégium, hogy ha a német rabláncon vívott küzdelemben elbukik Magyarország, akkor „Sztáíinék mint szabadítók jelenhessenek meg a Kárpátok hágóin, és ők a nagy összeomlás diadalában kibontott lobogóval elibéjük mehessenek, úgy is mint Györffy kollégium". (Új Magyarság, 1944. 5. 4.) „Ezt a munkát sok-sok száz kollégiumban kellene folytatni" — írta Veres Péter. „A Györffy-kollégisták az új népi értelmiségnek nagyszerű pionírjai" — így Darvas József. ,,A Györffy kollégisták a felszabadulás előtt — alig ötvenen — olyan életformát hoztak létre, amelyben lehetőség adódott egyetemi stúdiumok végzésére, és feladattá vált a társadalmi átalakulás küzdelmeire való felkészülés. Ez abban az időben — különösen a társadalomtudományi szakokon - azt jelentette, hogy formailag eleget tettek a vizsgáknak, és érdemben tanulmányozták a forradalmi tanokat, mindenekelőtt a marxizmust. Az illegalitásban levő kommunista párt és a progresszív baloldal ideológiai hatása és szervezeti kapcsolata erős volt. A kollégiumi életforma nyitott volt kifelé: ifjúsági vagy más szervezetekben vettek részt, politikai szereplésüknek mozgósító ereje volt a fiatalok körében. Közben pedig elméletileg és a gyakorlatban is formálták magukat, és hasonló sorsú fiatalok számára tervezték a jövő népi kollégiumát. . ,"

46 Leckekönyvének tanúsága szerint a Közgazdasági Egyetemen már a háború előtt szlovák nyelvet tanult Sipos Gyula. A Györffy kollégiumban többen tanultak oroszul. A jövőbe mozduló jelen megszállottjaiként napi értelmes feladatok jó megoldásával akartak szolgálni Sípos megértette a „Keleti Golf-áram igazságát", a szomszéd népekkel való megbékélés és kölcsönös egymásrautaltság gondolatának jelentőségét. 1941-ben Kaposváron a Turul kiadásában (Új Somogy 44. Kardos László előszava. NBKOSZ-bibliográfia. Bp. 1976. OPKM soksz. 45. NÉKOSZ-bibliográfia. 1976. OPKM Bp. Népi kollégiumok 1939-49. Bp. 1977. Akadémia. Sej, Nyomda és Lapkiadó Rt) jelent meg második verses füzete „A három lépés" címmel, Hegedűs László fametszeteivel. Az első kötetre olyannyira jellemző használni akarás, józan realizmus ezeknek az írásoknak is fő motívuma. „Dolgozom, önmagamért? Kevés. (Hazámért? A népért? Érdemes?) János, István, Pál alkotja a népet. (De meghalunk holnap és mások jönnek.) Dolgozom. Nekik szebb legyen az élet. / - Holnap - Kosztolányi humanizmusa / nem az emberiséget általában kell boldoggá tenni, Kovács János és Kis Péter jön eléd, hogy éhes és rongyos" - jelentkezik azzal a többlettel, hogy testvérének munkásokat és munkanélkülieket vállal. Figyelemreméltóak a világnézeti fejlődést mutató, a szocialista jövőre utaló gondolatok („öreg proli", „vörös ígéret" - Hómunkások). A kötet gerincét azonban egyrészt biblikus és keleti vallásokat-filozófiákat idéző írások (A három lépés, Buddha, Kínai vers), másrészt a „Fütyörészve" ciklus epigrammatikus tömörségű darabjai adják. Ezekben a versekben Si post egyrészt a világégés („Ha jön a nagy vihar, mii marad meg belőled Európa?" — Európa), másrészt az egyes ember sorsa foglalkoztatja. („Építeni szeretnél: rombolni fogsz, / gyilkolni fogsz s pusztítod a vetést, / mert idegenek követelik tőled. / Maradnál, de nem mersz maradni. / Gyáva vagy. És hős lesz belőled." — Háború.) „Ember akartam lenni, ember! Köröket rajzoltam a porba, / s barátok jöttek nagy sereggel" — Archimedes.) A „Lámpáik a ködben" diszkrét Ady-követése megmarad, de Babits szel lem ujját is érezni a Kocsma realista életképében, mely egy hangulatos, a messzeségre nyíló, a mondandót is értelmező szakasszal zárul. Rokonszenves „a bizonytalannak is neki kell vágni" bátorsága — mely még didaktikusán ugyan — de későbbi nagy verseinek tisztességét is előlegezi (Várjatok halászok). A vállalás korai versei közül említést érdemel „A másik parton" hajdani gyerekkori históriájának tömör — Ady-reminiszcenciákat is idéző - elbeszélése. A „gyűrkőzz János, rohanj János" kis kölyöknek, az ellenséges hahotázások közepette bár sírni lett volna kedve, nekivág a folyónak. „Azóta százszor nekivágtam, / Másik folyó jött, mindig másik. / Általérek, de sáros lábbal, / a három gyerek hahotázik / és én állok a másik parton." A magyaros formákban mozog legbiztosabban, s bár megfigyelhetünk bizonyos formai monofconságot, ezek a versek a fa évgyűrűihez hasonlóan növekedve eszmei-esztétikai gazdagodást ígérnek. Sipos Gyula szűkebb baráti köréhez is tartozott öt somogyi kollégista: Horváth Lajos, aki a népfőiskola vezetője és a parasztszövetség ifjúsági tagozatának országos elnöke is volt; majd az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, Egyed Imre, a népfőiskola másik vezetője; a somogyacsai Németh Ferenc (jelenleg orvos), László Imre kollégiumi pénztáa mi lobogónfcait.. . A népi kollégisták útja 1939-71. Bp. 1977. KSH. ' 46. Sipos Gyula: VTK-Kollégium 1946-47. Kultúra es közösség. 76/1. 85-92. o.