Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 1956 KÖZÖTT 385 lenlevők. Mivel a könyvet Kaposváron felejtették (az Új barázdáról van szó), az egész társaság átvonult az fmsz-boltba. „Megesett már gyakran, mióta világ a világ, hogy a boltot, kocsmát éjszaka kinyitják... leginkább borért. De hogy könyvért nyissák ki, hát ilyen még nem esett... Sz. Gy. olvas egy könyvből a bolt közepén ... s néhány perc alatt az utolsó példányig megvásárolják az fmsz raktáron levő könyveit. Verseket, meséket, regényeket."

108 íme, ez is a nehéz 50-es évek elején történt. A sematikussá vált szóbeli ismeretterjesztés sok hasznos előadással is szolgált. A TTIT megyei alakuló közgyűlését köszöntve ezt írta egy középiskolai tanár: „Most szép lenni a tudomány harcosának. Érezzük, tudjuk ezt mi, a nép között járó előadók. Nem igaz, hogy a magyar falu meg a somogyi paraszt nem akar művelődni. Két járás községeit látogattam, tanítva Petőfi, Arany, Puskin, Tolsztoj, Gorkij, Csokonai, Katona József műveit. Ha most róná az országutat Csokonai, más lenne a véleménye »a múzsáknak szentelt kies tartomány« crkkor még szörnyen elmaradt népéről". 1951-ben Kaposváron több százan hallgatták meg a Petőfiről szóló előadást; járt Kaposváron Devecseri Gábor, aki a szovjet irodalomról, Barta István, aki pedig Kossuthról tartott előadást a szakérettségis kollégiumban. A természettudományi előadások többsége igen hasznos és kedvelt volt. Részben ennek hatására, részben az általános tudásvágy következtében számos parasztember járatta vagy a könyvtárban olvasta az Élet és Tudományt.

109 Tovább fejlődött a műkedvelő mozgalom. A színjátszás a túlzott hajsza és a direkt agitációs követelmények miatt elszürkült, de jelentősen fejlődött a néptánc, mindenekelőtt az új és életképes népi együttesek létrejöttével, megerősödésével, öregbítette a megye hírnevét a Somogy megyei Népi Együttes, a buzsáki, a hedrehelyi, a karádi, a kiskorpádi, a kálmáncsai, a kutasi, a lakácsai (délszláv) és a szentmihályhegyi (délszláv) népi együttes. A népi együtteseik révén céltudatosan előrehaladt a gazdag somogyi folklóranyag gyűjtése, feldolgozása. Az énekkarok — a táncoso

portokka'l együtt — alapját képezték az ünnepségek műsorellátásának. A KISZÖV énekkara első lett az 1952-es budapesti döntőn. Fölfejlődőben volt a bábmozgalom is, elsősorban a balatonberényi bábegyüttes szereplésével, a bábcsoport-vezetők szakszerű továbbképzésével. A szakreferensi hálózat útján nagyobb segítséget kapott a többi művészeti ág vezetője is. Kaposváron színjátszó-rendezői tanfolyam működött (1953-ban). A falu rendszeres színházi ellátásban részesült. A Falu Színház a következő darabokkal tájolt: Nyugtalan boldogság, Határszélen, Vidám vásár, Közös út, Tartuffe. Képzőművészeti kiállításokat továbbra is elsősorban Kaposváron tartottak. Kiemelkedik a szovjet festők 1951-es kiállítása. Sok egyéb kiállítás is gyarapította az emberek ismeretét. Az MSZT évenként 2030 községbe is eljutott a Szovjetuniót népszerűsítő kiállításaival; a népművelési szervek több falunapon rendeztek kiállítást az elért eredmények illusztrálására; a megye fejlődéséről — középpontban az 5 éves terv eredményeiről — összefoglaló vándorkiállítás készült. Sikert ért el a Szabad Nép-kiállítás és Az élővilág fejlődésének jellegzetes állomásai című kaposvári kiállítás (1951-ben).

110 A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum ez időben nyitotta meg felújított állandó kiállítását, amelyről a megyei lap ezt írta: „Szép Somogy tükre: a kaposvári múzeum". A múzeumban minden évben több időszaki kiállítást rendeztek, Az igényes képzőművészeti kiállítások mellett más témák is szóhoz jutottak. Az utóbbiak közül a legemlékezetesebb a Rákóczi-kiállítás (1953-ban) „mindazokból a tárgyakból és dokumentációs anyagokból, melyek a Rákóczi-szabadságharc Somogy megyei eseményeit őrzik". Egy látogató így vélekedett (az emlékkönyv tanúsága szerint): „Most győződtem meg arról, hogy a múzeum milyen nélkülözhetetlen eszköze a kultúra emelésének". Egy másik; „Elhatároztam, hogy ha lesz rá időm, az aratás befejezése után, veszek egy könyvet, amelyik erről a korról szól". Sokan látogatták a zalai Zichy Mihály kúriát és a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeumot. Utóbbiban 1953-ban országos népművésztalálkozóra került sor, amely seregszemlében Somogy „kiemelkedően szerepelt". Jelentős eseménye a megye művelődéstörténetének a Medgyessy Ferenc szobrászművész által készített Rippl-Rónai szobor felavatása 1952-ben.

111 Az 1951—53 közötti időszak népművelése — a torzulások ellenére — nagymértékben hozzájárult a tömegek műveltségének növekedéséhez. A MEGYE NÉPMŰVELÉSÉNEK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI 1954 ÉS 1956 KÖZÖTT Az 1953-as év fordulatot hozott népi demokráciánk történetében. Az MDF Központi Vezetősége júniusi ülésén megállapította, hogy a jelentős eredmények mellett súlyos hibák fordultak elő a szocializmus építésében. A határozat számos intézkedést helyezett kilátásba a hibák kijavítására, az életszínvonal emelésére, a proletárdiktatúra osztálybázisának kiszélesítésére, a törvényesség helyreállítására. Ezek között fontos helyet foglalt el a parasztság beszolgáItatási kötelezettségének mérséklése, csökkentése, a hátralékok egy részének eltörlése (az adóhátralékokénak is). 108. Somogyi Néplap, 1951. március 23., július 13. - 1952. június 24. - 1953. október 6. 109. Somogyi Néplap, 1951. március 7., október 4., november 20. - 1952. január 26. - 1953. augusztus 18. 110. Somogyi Néplap, 1951. október 2. - 1952. december 23. - 1953. július 10., 12., október 11. 111. Somogyi Néplap, 1951. október 2. - 1952. december 23. - 1953. július 10., 12., október 11.