Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 1956 KÖZÖTT 369 termet létesítő mozgalom. „Kultúrház épül Kisbajom községben. A lakosság fuvarral és gyalognapszámmal segíti elő." „Kultúrotthon iránt nagy igény van ... a a legtöbb községben öntevékeny munkafelajánlással s adományokkal igyekeznek elősegíteni . .-." „Kultúrházavatási ünnepséget tartott Látra ny^Rád puszta dolgozó parasztsága..." A művelődésre alkalmas helyiségek kialakítására azokon a településeken bontakozott ki népi mozgalom, ahol a felszabadulás előtt semmiféle közösségi épület, helyiség nem volt, vagy a meglevő a frontvonal miatt megrongálódott A helyi kezdeményezés gyors megoldásokra törekedett. Rendszerint egy-egy uradalmi épületet (raktárt, istállót) alakítottak át művelődési teremmé. Ahol örököltek a múlttól „kultúrházat", anélkül vették birtokba 1945-től kezdve folyamatosan -, hogy hangoztatták volna: „kultú

rotthont" létesítettünk. Ezt az 1950-ben kibontakozó országos „kultúrotthon mozgalom" terjesztette el, amikor is nem egy olyan „kultú

rotthont" avattak újként, amely 1945 előtt rendszeresen művelődési célokat szolgált. „Babócsán elkészült az első kultúrotthon, amelyben már a nagy kultúrtermen kívül előadóterem, könyvtárszoba, olvasóterem és játékterem is van."

71 A jelzett esetben a régi épület felújításáról és az „országos kultúrotthon mozgalom"-ba való bekapcsolásáról volt szó. Az 1949. évi jelentések csak arról tesznek említést, hogy sok község nem rendelkezik művelődési teremmel, az ilyennel ellátott települések számát azonban nem közliik. A bevett szokás egyébként az volt, hogy a műkedvelő együttesek próbáit, előadásait, az ismeretterjesztő előadásokat az iskolában vagy az arra alkalmas kocsma „nagytermében" tartották (a művelődési termet nélkülöző községekben). A műkedvelés és a szóbeli ismeretterjesztés mellett egyre nagyobb szerephez jutott a filmvetítés. Becslés szerint 1949-ben 9-10 normálmozi és 50 keskenyfilmes mozi működhetett Somogyban (az előbbiek Kaposváron és a járási székhelyeken, az utóbbiak a nagyobb és a közép nagyságú községekben, valamint egy-két ipari vagy mezőgazdasági üzemben). Ezenkívül 2 vándormozija is volt a szabadművelődési felügyelőségnek (egy aggregátoros), amelyek rendszeresen járták a megyét, s nemcsak játékfilmet, hanem oktatófilmet is vetítettek. Havonta 35-40 községbe jutottak el, így az állandó mozikkal együtt a megyének egynegyede részesült rendszeresen filmellátásban. Az év legnagyobb filmsikere a Talpalatnyi föld volt. Szocialista filmgyártásunk első alkotása méltán vívta ki mind a filmkritika, mind a közönség osztatlan elismerését. „Sohasem játszottak még Magyarországon ilyen filmet... A nézőtér együtt élt a film minden alakjával." „A Talpalatnyi föld iránt olyan érdeklődést tanúsított a dolgozó parasztság, amilyet filmnél még nem tapasztaltunk." „Nemesdéden a vidi fmsz mozija bemutatta a Talpalatnyi föld с filmet. Az egész község megnézte." E film eljutott a legkisebb településekre is, mert a megyei vándormozikon kívül „Budapestről az MNDSZ, a Szaktanács, a Pedagógus Szakszervezet és a Honvédség kultúrautói járták a községeket", s bemutatták a Talpalatnyi földet.

72 Népszerű volt a többi új magyar film is: a Valahol Európában, a Mágnás Miska, a Janika. Mindegyikről részletes méltatás jelent meg a megyei sajtóban. Folytatódott a szovjet filmek népszerűsítése az újságban, valamint filmmatinék formájában. A Hét színes mese című szovjet filmről ezt olvashatjuk: „Semmiben sem hasonlít az amerikai mesefilmekre, az üres, semmitmondó történetek, romboló hatású mesék helyett a munka szeretetét, a közösségi szellemet oltja a nézőbe .. . az itt látott szovjet film olyasmit ad, ami eddig ismeretlen volt a mozilátogató közönség előtt". Az amerikai filmek még műsoron maradtak, az ellenük való szervezett ifjúsági tömegtüntetések ismét napirendre kerültek. ,,Az ifjúság megérkezett a mozik elé, ahol éppen amerikai cowboy filmeket mutattak be . .. Az üzemvezetők . . . megszakították az előadást. Megígérték, hogy ezután mellőzik az amerikai giccs-filmeket.. . Az államosított MAFILM-nek szolgáljon okulásul a kaposvári tüntetés. Nem lehet pusztán anyagi szempont az irányadó a mozik műsorpolitikájának kialakításában."

73 A későbbiek során elapadt az amerikai filmek vetítése. A giccs, a „cowboy filmek" áradata ellen valóban föl kellett venni a küzdelmet, s teret adni azoknak az alkotásoknak, amelyeknek cselekménye, mondanivalója a társadalmi haladás eszméit hordozza. De a fentebb idézett szovjet mesefilm tényleges érdemeiről szólva fölösleges volt az amerikai „romboló hatású mesék" hangsúlyozása. A város színházi ellátottsága nem változott. Ez évben a győri és a pécsi színház vendégszerepelt Kaposváron. Az előadott darabok száma, sűrűsége is ugyanaz maradt. Műsoron: Úri muri, Ócskavas nagyban, Váratlan vendég, Édes fiam, Elcserélt ember, Viktória, Mágnás Miska, A mosoly országa, Régi nyár, 2000 pengős férfi (Bulla Elma fölléptével), A szabin nők elrablása, Via Mala, Nemes Rózsa, Érettségi, Uraim, csak egymás után, Két férfi az ágy alatt, Kölcsönként feleség, Szombat esti hölgy (Mezei Mária vendégjátékával), A kertész kutyája, Bécsi diákok, Filmcsillag stb. Időnként pesti színházi produkciókra is sor került, többek között Latabár Kálmán fölléptével az Ártatlan Kékszakáll bemutatására. Az előadásokat most már szinte teljes mértékben Kaposváron tartották, a községekbe nem „tájoltak" (a rövid, 6-10 hetes turnus miatt). A sajtó nem marasztalta el a színházat egy esetben sem kaposvári szerepléséért, de elvárásairól többször írt. „Állandósítani kell a demokratikus népi darabokat, hogy a színházat valóban a kultúra szolgálatába állíthassuk." „Soha ilyen jelentőséggel nem bírt még színház, soha nem számított ennyire elsőrendű fontosságúnak az irodalom 71. Somogyi Napló, 1949. június 3., október 16. - SmL Alispáni ein. iratok. 1949. — Somogyi Napló, 1950. április 20. 72. Somogyi Hírek, 1949. január 21., június 1. 73. Somogyi Hírek, 1949. február 10., 12. — Somogyi Napló, 1949. szeptember 4.