Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 1956 KÖZÖTT 367 adatul tűzte ki, hogy Kaposvár dolgozóival megismerteti és megszeretteti a demokratikus munkásindulókat, az értékes magyar népdalokat". „Somogyban és Kaposvárott egymás után alakultak új dalárdák. Tagjaik munkások, új dalokat tanulnak, a szocialista kultúra dalait." A marcali szövetkezeti „kultúmapon" az Ocsú a búzában című egyfelvonásost és az Andris házassága című vígjátékot mutatták be. Az első a kulák kártékonyságát, a második ,,a nyugati Marshall-terves sajtó hazug híreszteléseit" leplezte le. ,,A Függetlenségi Népfront kaposvári népi bizottsága nagyszabású ünnepségeket" rendezett húsvétkor (öt helyen), s a következő egyfelvonásosokat mutatták be: Szabó Pál: Kipufogó; Békés István: Virrad a faluban; Hegedűs Géza: Árulók; Rónai E.: A bánya; Darvas Szilárd: Jó tett helyébe jót várj; Romház; Társbérlet. Szöllősgyörökön a szereplő katonák ,,a mai honvédség életét mutatták be". Ez évben rendszeressé vált a politikai ünnepségek szélesebb körben való megrendezése és aktuális műsorral való ellátása (Lenin halálának évfordulója; április 4.; május 1.; november 7. és Sztálin születésnapjának megünneplése).

62 Általában nagyobb hangsúlyt kezd kapni a kultúra és a termelés kapcsolata. Szórványosan már most előfordul a közvetlen hatás föltételezése. „A kulturális rendezvények mindenkor kihangsúlyozták a 3 éves terv eddigi eredményeit, az 5 éves terv céljait, valamint a béke megvédésének szilárd, elszánt akaratát." Fel-feltűnik a kulturális összejöveteleken való munkafelajánlás, versenykihívás. „Csákány, Szőkedencs és Felsőzsitfa dolgozó parasztjai falunapot tartottak. Nagy lelkesedéssel határozták el, hogy terménybeadási kötelezettségüket túlteljesítik, és egymás között terménybeadási versenyt indítanak." Ez azonban természetes volt, az embereknek a saját érdekükben tett önkéntes elhatározásából fakadt. Az elért gazdasági sikerek, az életszínvonal alakulása, a kirajzolódó jövő kedvező kilátásai jogosulttá teszik ezt a megállapítást is: „A kultúrműsorok... sokkal inkább mint eddig, kifejezték népünk bizakodó, optimista hangulatát". Sőt, az anyák napi ünnepség valóban kiválthatott olyan hatást, hogy „Rinyakovácsiban, Szennán és Újvárfalván megoldódott egy régóta vajúdó kérdés: megalakult az MNDSZ szervezete"; vagy: „Tudjuk, hogy 15-én (az 1949. május 15-i választásról van szó) mi lesz a kötelességünk, mert ez az ország valóban a miénk", ahogy egy kürtöspusztai újgazda felesége mondta.

63 Ezeket a megnyilvánulásokat belső meggyőződés sugallta, mert az elhatározás, a tett nem vált el belső tartalmától, nem idegenedett el tőle. A kulturális tevékenység termelést, politikát segítő, szolgáló szerepét szükséges volt hangsúlyozni, nehogy egyoldalú, káros képzet: az üres szórakozás, a „panem et circenses" követése alakuljon ki a kultúra áldásait ízlelgető tömegekben. A cél világos voit: értékes, haladó kultúrát adni az emberek millióinak, olyan kultúrát, amelynek szelleme, tartalma az új világ építésére teszi őket egyre alkalmasabbá. Mindez a törekvés összhangban volt, megegyezett a dolgozó tömegek objektív érdekeivel. 1949-ben kulturális téren sem borult föl az egyensúly. A progresszív tartalom hatékonyabb tolmácsolása céljából számos új kezdeményezés született (az irányítás már említett megszilárdításán túl). Létrehoztak egy 360 tagú, ún. „központi kultúrcsoportot" Kaposváron, amely 7 szakosztályból állt (színjátszó, énekkari, szavaló, népi tánc, ballada, bábjáték, mozgásművészeti). Célja „elsősorban a vidéken, de a városban is a kapitalista kultúra megnyilvánulásai, a klerikális reakciónak a kultúra területén való működése elleni küzdelem; a haladó kultúra terjesztése; a megye községeibe történő folyamatos ellátogatás mintaműsorral; a csoportba tömörült dolgozók képzése, nevelése, és saját csoportjukban, szervezetükben a tanultak továbbadása". Ennek szellemében szerepelt a „mammut együttes" egy-egy részlege Kaposváron kívül sok községben, például Nagybajomban, Kisbárapátiban és Somogymeggyesen.

64 A hasznos kezdeményezés gyorsan megtette hatását. Mindenre alkalmazható receptet nem adhatott, de műsorai mintául szolgáltak, működése lelkesített, példát adott a „falujára" szereplésekre más együtteseknek is. Több község színjátszócsoportja a szomszédos falvakban is bemutatta műsorát, számos nagyobb községben (elsősorban a járási székhelyeken) ugyancsak „központi együtteseket" hoztak létre. Közülük különösen eredményesen működött a siófoki műkedvelő csoport. A kaposvári nagy együttes hamarosan részeire esett szét, mert egyrészt nem akadt fenntartó mecénás, másrészt ekkora együttes mozgatását, szervezeti öszszefogását megfelelő apparátus nélkül lehetetlen volt tartósan megoldani. Rövid működésével mégis miszsziót teljesített: pezsdítőleg hatott a műkedvelő mozgalomra. Tagjai az együttes szétesése után is tovább dolgoztak (legalább is többségük), részt vettek az üzemi, tömegszervezeti színjátszó-, báb- és tánccsoportok, énekkarok munkájában, egyesek szakvezetőként. A nemzeti ünnepeken (a köztársaság kikiáltásának évfordulójára, március 15-re, valamint április 4-re való sokoldalú emlékezésen) kívül rendszeressé vált Lenin munkásságának, történelmi szerepének ünnepi keretek közt történő méltatása, november 7. megünneplése és Sztálin „dicsőítése" (születésnapján). Ebben az évben számos olyan új kezdemény született, amely — a nemzeti és nemzetközi ünnepségekkel együtt — nagymértékben erősítette a népművelés szocialista; 62. Somogyi Hírek, 1949. január 6., február 9., Somogyi Napló, 1949. április 16., szeptember 14. 63. Somogyi Napló, 1949. július 23. — Egy szabadművelődési felügyelői jelentésből. — SmL — Alispáni ein. iratok. 1949. 64. Az MDP Somogy megyei Bizottsága kultúrfelelősének jelentéséből. Megyei Pártarchívum. 33. fond. 11. 108, őe. 1949. - Sml - Alispáni ein. iratok. 1949.