Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Bárdos Edith: Avar temető kaposvár határában

36 BÁRDOS EDITH 9. sz, ábra. 47. sz. sír övgarnitúra rekonstrukciója, 1:1. Abbildung 9, Der Grab №. 47. - Rekonstruktion der Gürtelgarnitur, 1 :1. való volt.

48 А 28. sz. sír fülbevalója ennek egy változata, melyen csak alul van gyöngydíszítés. Az 5. sz. sírban talált fülbevaló csak granulált pántokkal díszített. Előfordult kettős S-alakban végződő típus is (9. sz. sír), valamint spirális végű fülbevaló

49 (51. sz. sír). Ugyancsak általános viselet lehetett a gyöngyökből fűzött nyaklánc. A 13 női sírból 10-ben találtunk gyöngysort, avagy annak maradványait. Három sír eltemetettje biztosan nem viselt gyöngysort, mivel ezek bolygatatlan szegény sírok voltak (23., 37., 51. sz. sírok). Általában egy- vagy kétsoros nyakláncot fűztek a különböző típusú gyöngyökből, de előfordul, hogy csak 3-4 szem gyöngyöt viseltek a nyakukban (pl. a bolygatatlan 12. sz. sír esetében). A 28. sz. sír bár rablott volt, ennek ellenére jól megfigyelhető, hogy a kis sárga pasztagyöngyök kettős sorban helyezkedtek el. A bolygatott síroknál a gyöngyök szétszórtsága, vagy a sorok viszonylagos folytonossága mintegy fokmérője a bomlás előrehaladottságának, az eltemetés és a dúlás között eltelt időszaknak. Az avar kori nyakláncok jellegzetes tartozékát, bullát nem találtunk, egy esetben egy bronz hengerkét, belsejében gyöngyökkel. Római érem átfúrtan, medálként felfűzve egy női és egy gyermek sírban fordult elő. Nyaklánc tartozékai voltak a 9. sz. sírban előkerült félho!dalakú ólomcsüngők is. Hasonló ékszerek kerültek elő az ürbőpusztai, cikói, gátéri, jánoshidai, üllői, kiskőrösi stb.

50 temetőkben is. Bóna István szerint ezek az ürbőpusztai temető későavar kori sírjaiból kerültek e.'ő. Véleménye szerint a félholdalakú ólomcsüngőket idegen, mégpedig szláv ékszerként és szokásként vette át az avarság.

^

1 Kralovánszky Alán a X-XI. századi félholdalakú csüngők kérdését tárgyalva arra a következtetésre jut, hogy ezek a viseleti tárgyak a bronzkortól kezdve a kereszténységre való áttérés idejéig voltak használatban. Általában nők és gyermekek hordták nyakláncon. Feltehetően valamilyen pogány kultusz maradványa, s a kezdeti időkben gondolati háttérrel rendelkezett. Általában keleti népek vagy keletről jött népek viselték. Kralovánszky leszögezi, hogy az említett ékszertípus kereskedelmi árucikk, nem köthető egyetlen népesség hagyatékához. Nem etnikumjelző, éppen úgy, mint az S-végű karikák sem.

52 Az előforduló gyöngyök típusai: — sárga és barna kis pasztagyöngyök; — dinnyemag alakú üveggyöngyök — a zöld szín különböző árnyalataiban; 48. Cilinska Z.: Slavisch—avarisches Gräberfeld in Nővé Zámky A SI F.7. (Br. 1966) 142. old. 10. kép. 49. CS. SÓS Á.: Acta Arch. Hung. 13. (1961), 266. old. 50. BONA I.: Az ürbőpusztai avar temető. AÉ, 1957. 84.1. 155-174. old. 51. Uo. 162. old. 52. KRALOVÁNSZKY A.: Adatok a Kárpát-medencei X-XI. századi féíholdalakú csüngők kérdéséhez. AÉ 86. (1959), 76-82. old.