Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.
356 HONFI I. A KÖZMŰVELŐDÉS (NÉPMŰVELÉS) ALAKULÁSA 1948-TÓL 1953-1 G Közművelődés alatt ez időben természetesen népművelést kell érteni, mert egyrészt a jelzett szakaszban (sőt, egészen a hetvenes évekig) népművelésnek hívták az iskolán kívüli művelődési tevékenységet, másrészt valóban más jellegű volt a népművelés, mint a közművelődés. Az előző ugyanis elsősorban a tömegek iskolázottságának hiányosságait igyekezett korrigálni, s nem tudatosította kellően az önművelés szükségességét, valamint a társadalmi változás adta lehetőségek kihasználását. Szorgalmazta és hirdette az öntevékenység fontosságát, de ezt nagyrészt a műkedvelő művészeti mozgalomra értelmezte. A szocialista közművelődés pedig kifejezi a teljességre való törekvést, hisz „a jelenlegi társadalmi, politikai és kulturális viszonyaink között kialakuló, a meglevő művelődési igényszintekre épülő, a szocialista társadalom fejlődésének érdekeit, a kulturális forradalom és az egyén önkifejtését egyszerre szolgáló iskola melletti és iskolán, valamint szakképzésen túli, önkéntességet és tudatosságot feltételező állandó nevelő, művelő, személyiségformáló tevékenység, amely a társadalom tagjai részéről a társadalom tárgyiasodott tudásának megszerzésére és saját személyiségük (képességeik, tulajdonságaik) sokrétű kiteljesítésére irányul" — határozta meg a közművelődés fogalmának értelmezésével foglalkozó országos munkabizottság. 1 1. Átmenet a szocialista kulturális forradalomba A fordulat éve után meggyorsult a fejlődés, azonban a szocialista kulturális forradalom kibontakozásához egy rövid átmeneti időszakra volt szükség. A szabadművelődés idején kialakult szervezeti és tevékenységi formák tovább éltek, a párt, a népművelést irányító szervek ezt a keretet igyekeztek szocialista tartalommal megtölteni, miközben új területekre is kiterjedt a nép művelése. Ez a folyamat Somogyban is ellentmondásosan, sok nehézséget leküzdve, néha-néha botladozva ment végbe. Középpontban az ismeretterjesztés állt. A Somogyvármegye, az MKP megyei lapja rendszeresen tájékoztatott az ún. Szabad Föld Téli Estékről. Az e néven ismert előadásrendszer célját abban jelölte meg, hogy ,,a falu dolgozói közé bevigye a tudást". A lap 1948. január 3-án (fél évvel a két munkáspárt egyesülése előtt) ezeket írta: ,,A népművelés terén a legnagyobb eredményeket eddig az SzFTE-k érték el. Ez a mozgalom az MKP kezdeményezésére jött létre... (az előadások tematikája) úgy van összeállítva, hogy felöleli mindazon kérdésekét, amelyek a falu parasztságát 1. A közművelődés fogalma. Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Országos Közművelődési Tanács 1976. 71. I. ISTVÁN leginkább érdeklik . .. közegészségügyi, közigazgatási, történelmi és mezőgazdasági szakkérdésekről . . . Mi, kommunisták, szívesen látjuk mindazokat, akik a Téli Esték keretében oktatni akarják a falu népét, de . . . azokat is, akik tanulni akarnak . . . akik ezeken az előadásokon akarnak hallani történelmi nagyjainkról : Dózsáról, Rákócziról, Kossuthról, Petőfiről . . . akik megmutatták, hogyan kell harcolni a magyar népszabadságáért". 2 Becslés szerint 200 községben szerveztek ilyen - 12 előadásból álló - sorozatot. A hallgatói átlag 60—70-re tehető, így az éves hallgatói összlétszám mintegy 164 ezer. 1948-ban már jóval szervezettebb a kaposvári városi ismeretterjesztés is, az előadások többsége azonban valamelyik városközponti hivatalban, intézményben hangzott el, az üzemi ismeretterjesztés még ekkor is eléggé esetleges. A városházán szabadegyetem működött. Széles körű programjában közgazdasági, filozófiai, irodalmi, történelmi, néprajzi, pedagógiai és egészségügyi előadások szerepeltek. Ilyen címekkel: Közgazdasági gondolkodásunk mai állása; Somogy megye gazdasági helyzetképe; A világgazdaság főbb problémái; Spinoza; A felvilágosulás filozófusai; Bánk bán; Vörösmarty; Csokonai; A Dunántúl a magyar irodalomban; Az ember tragédiája; Bevezetés a magyar irodalomba; Az erdélyi magyarság gazdasági helyzete; írásunk eredete; A somogyi pásztorok művészete; Népi táncok; A nevelő lélektana; A nemi betegségek és az ellenük való védekezés stb. Ezenkívül rendszeresen megtartották a munkásszeminárium néven szervezett előadásokat is Kaposváron. Témái a szabadegyeteméhez hasonlóak: Mi a célja a demokráciának?; A dunai népek gazdasági együttműködése; A nemzetek gazdálkodása; Fejlődő világgazdaság; A grafika művészete; Zenei anyanyelvünk; Az utolsó 100 év politikai irodalma; Modern természettudomány és világkép stb. Időközönként a megyeházán is tartottak előadást. Közülük I948 j ban egy lélektani előadássorozat és az állattenyésztés fejlesztését szolgáló előadássorozat emelkedik ki. Utóbbira az egész megye területéről toboroztak hallgatókat. Több társadalmi szervezet is bekapcsolódottá város ismeretterjesztő propagandájába. Kiemelkedő szerepe volt a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság előadásainak. A társaság rendezvényein a következő témák szerepeltek: A szovjet alkotmány; 1848 orosz vonatkozásai; Vallásszabadság a Szovjetunióban; A Szovjetunió és a kis népek stb. Esetenként előadást szervezett az MNDSZ városi szervezete, a Berzsenyi Társaság és a József Attila népi kollégium is. A kaposvári előadásokat nagyrészt országos nevű szakemberek tartották, de a korabeli tudósítások tanúsága szerint nem maradtak el mögöttük a helyi szakemberek sem. Ekkor gondoltak már az előadók 2. TAKÁCS I.: Elszakíthatatlan kapcsolatot létesít a somogyi falvak értelmisége és parasztsága köfeött a Szabad Föld Téli Esték. Somogyvármegye, 1948. január 3.
