Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A Kapos folyó völgyének rövid tájtörténeti áttekintése és a táj körülhatárolásának problémái.

352 LÓCZY ISTVÁN A Kapós folyó völgyét 2 vagy 4 részre oszthatjuk a forrástól a torkolatig : 1. A forrástól Dombóvárig, Dombóvártól a Mezőföldig. Az előbbire a Ny-K-i irányú, az utóbbira a DNy-ÉK-i irányú törés a jellemző. 2. A forrástól Kaposvárig, Kaposvártól Dombóvárig, Dombóvártól a Koppány torkolatáig, a Koppánytól Mezőföldig. Ezeknek a résztájaknak van egy-egy pontosan megjelölhető központi területe, ahol az eltérő termelést folytató táj termékcseréje megtörténik, az összegyűjtő és továbbító (szétosztó) kereskedelem révén. Ilyen pl. Kaposvár és környéke, Dombóvár és környéke. ACSÁDI I.: A népesség összeírás 1720-ban. BULLA В.: Magyarország természeti földrajza. Budapest, 1974. BRECHTER J.: Kaposberkének kiegyeztetési terve. 1942. Áll. Levéltár. FÉNYES E.: Ausztriai birodalom statisztikája. Kaposvár és földrajzi leírása. Pest, 1857. Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Pest, 1865. Magyarország leírása. Pest, 1847. Földrajzi értesítő: 1976. XXV. évf. 2—4. számából: ÁDÁM L. : A komplex természetföldrajzi térképezés a mezőgazdaság szolgálatában. MAROSI S.: Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet negyedszázados tájföldrajzi kutatásai. PAPP S. : Reprezentatív típusterületek agregeológiai vizsgálata. KOGOUTOWITZ K.: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. Szeged, 1930. LÓCZY I.: Posta- és kereskedő utak Somogyban a XIX. sz. végén. Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1976. MAROSI S.-SZILÁRD J.: A természeti földrajzi tájértékelés elvi-módszertani kérdéseiről. Föld. Ért. 12 p, 1963. A Kapós szabályozás után megépült vasutak és műutak révén kialakult vonzási körzet az eddig említett határokat túlnőtte. A forgalmi viszonyok kialakulásának irányai: a Kapos kelet—nyugati, s az erre futó északi—déli, illetve dél—északi forgalom — a szerkezeti irányokból adódóan — a Kapós völgy fejlődésének jelentős tényezőivé váltak. A forgalom a Kapós folyó völgye felé fordult úgy, hogy a Kapós folyó melléke és az azt kísérő területek állandó kölcsönhatásba kerültek egymással. A Kapós völgy határát tehát ott húzhatjuk meg, ahol ezek a gazdasági kapcsolatrendszerek, kölcsönhatások csökkennek, illetve ahol a tájat meghatározó potenciálok megváltoznak. Lóczy István NAGY J.: Mappa Fluvii Kapós a Poss Magyar et Német Puía, usque Perenuu Opp. Kaposvár. Áll. Levéltár. Kaposvár, 1807. Somogy megye tájképe. Áll. Levéltár. Kaposvár, 1802. RUPP J.: Magyarország helyrajzi története. Pest, 1870. Somogy. 1866., 1867., 1868., 1869. és az 1900-as évek száma. Áll. Levéltár. Kaposvár. SZILÁRD J.: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Budapests 967. Térképek: II. József korabeli térképek. Áll. Levéltár. Kaposvár. M. Kir. Honv. Térk. Intézet: 1. 1:75 000 mértékű. Javítva: 1929., 1930. 2. 1:750 000. 1. Kaposvár és környéke. 2. Magyarország és a szomszédos területek. TÖRÖK F.: Kapos mocsaránalk plánuma, melly annak vizes üdő jártakor és tökéletes kiszárítását célozza N. Somogy V. Pulátul Kaposvárig. VÁRKONYI l.-KIRÁLY L: So mogy megye földrajzi nevei. Budapest, 1974. VÖRÖS L.: Rajzképe Somogy megye VII. járására felosztott területének. Kaposvár, 1850. Áll. Levéltár. IRODALOM