Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Király István: A Kapos völgye somogyi részének történeti-gazdasági elhatárolása és tipizálása 1848 és 1944 között.

A KAPOS VÖLGYE SOMOGYI RÉSZÉNEK TÖRTÉNETI-GAZDASÁGI ELHATÁROLÁSA 345 az agrárviszonyok hatottak, hanem a tágabb vidék állattenyésztése szintén visszahatott az egész mezőgazdaságra. Ezt, mint régióformáló erőt, a kutatónak szintén figyelembe kell vennie. Aki csak egy kissé is veszi a fáradságot, hogy megismerje a Kapós völgy településeit, annak egy érdekes sajátosság tűnik fel: csak a tolnai települések egy része és a baranyai települések hasonlíthatók hozzá. Ez az apró falvas, kis lélekszámú, kis határú településrendszer szinte sehol sem található meg az országban. A falvak egy-két kilométerre vannak egymástól, határuk 1000-2000 kert. hold között ingadozik. A huszonkét Kapós völgyi falu közül mindössze háromnak nagyobb a határa, mint 5000 kat. hold. Somogy megye déli és nyugati felén a falvak távolsága 5—10 km között váltakozik, és határaik lényegesen nagyobbak, mint a Kapós völgyében. Ennek a településrendszernek természetesen megvan a maga szerepe, jelentősége az állattenyésztés fellendülésében. Az istállózott állattartás mindig nagy tömegű takarmány és alomanyag házhoz szállítását igényli, de nem kevésbé a megtermelt trágya kiszállítását a termőföldekre. Ezért az istállózó állattartás ott ki sem fejlődhet, ahol a község határának szélső területei 5—10 km között fekszenek. Ebben az esetben a paraszt túl sok időt tölt el szállítással, és nem marad ideje az állatok gondozására. A Kapós völgyére ható állandó és változó tényezők közül sokat meg kellene még vizsgálni ahhoz, hogy ennek a mikrorégiónak történeti-gazdasági sajátossága teljesen kibontakozzon előttünk. Ez ebben a pillanatban nem is cél, és a későbbi, mélyreható kutatásoknak csak akadályává válna. A Kapós völgy egynémely és fontosnak nevezhető sajátosságával viszont foglalkozni kellett, hogy bizonyos határok meghúzhatok legyenek. Azt hiszem: aki ezt az írást végigolvasta, már kezdettől ott kíváncsiskodik benne a kérdés, hogy miért a felsorolt 22 falvat tartom csak a Kapós völgyének. Hiszen úgy látszik, mintha délről Kaposhomok, Rakó puszta, Kisberki, Kaposkeresztúr, nyugatról Kaposújlak, Kaposmérő, Hetes, Juta, északról pedig Kaposfüred, Somogyaszaló, sőt Várda és Magyaregres is ehhez a völgységhez tartozna. Először is bizonyos földrajzi határokat nem lehet elvitatni; ez délről a zselici dombok, nyugatról a közép-somogyi homokhátság, Das Kapostal hat sich von der umliegenden Somogyer Gebieten am Ende des XIX-ten und am Anfang des XX-sten Jahrhunderts getrennt, und wurde zu einer eigenartigen Mikroregion von Transdanubien. Den Charakter der Mikroregion in dem Kapostal determinierten grundlegend die Rinderzucht und die in deren Dienst gestellte Landwirtschaft. Zur Erkennung der sich hier ausgestalteten eigenartigen landwirtészakról pedig a somogy-tolnai dombság, amely egészen Igáiig húzódik be Tolna megyéből. Ezért Kaposhomok, Rakó puszta, Kisberki, Kaposkeresztúr nem tartozik a szigorúan Kapós völgyi falvakhoz. Határuknak területe erősen belenyúlik a zselici dombok 'közé, és ez meghatározza a művelési ágankénti megoszlást is. Igaz, hogy a taszáriaknak, a batéiakna'k, sőt még a fonalaknak, a mosdósiaknak, a nagyberkieknek, a csomaszabadiaknak, az attalaiaknak és a kapospuI a iáknak is van szőlejük a zselici dombok között, és ez meglátszik a művelési ágak megoszlásában is, mégis, a felsorolt falvak lakóinak többsége mezőgazdasági tevékenységét a Kapóstól északra fekvő termőterületeken fejtette ki. Ugyanis a paraszti családi munkamegosztásban a fiatal és középkorú férfiak és nők a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgoztak, az idősebbek tevékenységi területe a szőlőhegy volt. A Kaposvártól nyugatra eső falvak esetében Kisasszondot és Kaposfőt (régi nevén Szomajomot) ki kell zárni, mert talajuk homokos, állattenyésztésük pedig gyenge volt. Kaposújlak, Kaposmérő, Hetes, Kaposfüred, Magyaregres, Várda, Somogyaszaló, Mernye pedig azért esik ki, mert ezeknek a falvaknak a határából jelentős hányad a nagybirtokosoké volt, sőt Kaposvár határából is. Ezen nagybirtokok termelése az állattenyésztésben az egységnyi területre vonatkoztatva, valamint az élőtömeg eltartására nézve elmaradt a feltüntetett 22 Kapós völgyi falu mögött.- Viszont a paraszti állattartás mind a tejtermelés, mind a tenyészállatnevelés területén lemaradt az utóbb felsorolt falvakban. A tenyésztett szarvasmarhában ezek a falvak kevéssé képviselték a bonyhádi tájfajtát, lovakban pedig a nehéz, hideg vérűeket, itt a sertésállományban is kisebb arányú volt az ,,angol" fajták jelenléte. A tej szövetkezeti mozgalom és a tej folyamatos termelése olyan falvakban, mint Kaposújlak, Kaposmérő, Kaposfő, Kisasszond, Hetes, Somogyaszaló, Magyaregres állandóan akadozott. Ezek a falvak a legjobb esetben is csak a Kapós völgy tágabban értelmezett területéhez tartoznak. Északról Gadács és Igal helyzete kissé kritikus, mert ezen falvak területe viszont a somogy-tolnai dombság területéből foglal el már egy darabot. Mégis a Kapós völgyhöz soroltam őket, különösen Igalt, mert a jelleget az állattenyésztés határozta meg. Király István schaftlichen Produktion ist die eine grundlegende methodische Annäherung die Untersuchung dessen, wie die Nährgebiete sich nach Anbauzweigen verteilten. Denn die naive Ansicht geht davon aus, dass das Talgebiet günstige Wiese - und Weiderverhältnisse bot, und die venhältnissmässig entwickelte Rinder — und Viehzucht dem zu danken sei. Die konkrete Untersuchung in den Anbauzweigen aber beweist HISTORISCH-WIRTSCHAFTLICHE BEGRENZUNG UND TYPISIERUNG DES TEILES VOM KAPOSTAL IN SOMOGY ZWISCHEN 1848 UND 1944