Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA KIALAKULÁSA 333 IRODALOM BACSÓ S.: Magyarország éghajlata. Budapest, 1959. Balaton Monográfiája. Budapest, 1974. Balaton (útikönyv). Budapest, 1958. BËKEFI R.; A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. BELL B.-TAKÁCS L: A Balaton éghajlata. Budapest, 1974. BÍRÓ J.: Hajók a Balatonon. Tihany, 1966. BULLA В.: Magyarország természeti földrajza. Budapest. Distanzen tabella für das Somogyer Comitat 1856. Nagykanizsa, 1857. DÖMÖTÖR S.: Hajóutazás a Balatonon 1808-ban. Balatoni Kurír. Keszthely, 1808. EÖTVÖS K.: Utazás a Balaton körül. Budapest, 1916. FÉNYES E.: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak. . . Pest, 1840. FÉNYES E.: Ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása. Budapest, 1857. FÉNYES E. : Magyarország ismertetése statisztikai, földrajzi s történelmi szempontból. Pest, 1865. FÉNYES E. : Magyarország leírása. Pest, 1847. FODOR F.: Magyarország gazdasági földrajza. Budapest, 1924. Hármas Kis-Tükör. Pest, 1849. és 1850. évi kiadás. Helységnévtár: Somogy vármegye helységnévtára. Kaposvár, 1924. KANYAR J.: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1967. KARDOS l.-SIMÁLYA V. F.: A Balaton összes fürdő- és üdülőhelyeinek leírása. Kaposvár, 1907. LUKÁCS K.: A Baíatonvidéik földrajza kétszáz év előtt. Bél Mátyás „Notitia Comitatum Veszprimiensis, Somoghiensis, et Saladiensis" с kéziratának fordítása és ismertetése. Tihany, 1943. LENKEI V.: A Balaton mint gyógytényező. Budapest, 1912. LIGETI L. : A Balaton és szabályozása. Vízügyi történetek. 7. sz. füzet. Budapest, 1974. LÓCZY I.: Somogy legfontosabb postaútjai az 1700-as évek végén... Várostörténeti tanulmányok. Kaposvár, 1976. LÓCZY I.: Posta- és kereskedő utak Somogyban a XIX. sz. végén. Uo. Kaposvár, 1976. LÓCZY L. : A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása. Budapest, 1920. In der Ausbildung der Baderkultur am Balaton kam die Domination zweier Faktoren zustande, die einen bedeutenden Einfluss auf die Veränderungen der entwicklungsgeschichtlichen Abschnitte der Baderkultur in Raum und Zeit ausübend, den Ort und die Zeitfolge der Ausbildung von der Badekultur des Balatons in zwei grosse Teile trennte. Der eine Zweig der Badekultur entwickelte sich an den Heil- und Termalquellen (Hévíz, Balatonfüred). Der andere Zweig, die Kaltwasserbadekultur bildete sich auf die Gewässer des Balatons angesiedelt unmittelbar am Ufer von den 60-er Jaihren des XlX-ten Jahrhunderts aus. Den Beginn der Entwicklung der Balatoner Landschaft kann man bis zus Ursteinzeit zurückzuführen: die „Szeleta-Kultur", „Gravetti-Kultur". In der NeuLÓCZY L: A Balaton térképe 1902-ből. Budapest. A balatoni fürdőkultúra első szakaszának lezárása tanulmányomban ehhez a térképhez fűződik. A térkép pontosan a századforduló idejére kialakult fürdőkultúra kezdeti szakaszát ábrázolja, s tágabb környezeti viszonyainak bemutatásával nagyon pontos képet fest az elért fejlődésről. A térkép elemzése során szembetűnő, hogy a Balaton mellett milyen jelentős volt az állattenyésztés és a szőlőművelés. Ez utóbbi főleg az északi parton. Az állattenyésztés és a Balaton kapcsolatát, az ún. „Itató", „Itatói boczka", „Úsztató eleje" stb. igazolják. MADARÁSZ A.: A Balaton világa. Budapest, 1953. MAKAY В.: A Balaton a történeti korokban. Budapest, 1913. MAROSI S.-SZILÁRD J.: Balaton menti tájtípusok ökológiai jellemzése és áttekintése. Földrajzi értesítő. XXIV. évf. 4. füzet. MTA Budapest, 1975. NAGY J.: Somogy megye tériképe. Kaposvár, 1802. Levéltár. NÁDASDI S. I.: Tekintetes Nemes Somogy Vármegyében lévő minden helyiségnek... Buda, 1811. R. Bright utazásai a Dunántúlon 1815-ben. Budapest, 1970. ROBOZ I.: A Balaton szerelme. Pest, 1856. RUPP J.: Magyarország helyrajzi története. Pest, 1870. SÁGI J.: A Balaton írásba n és képben. Keszthely, 1902. SÁGI K.-ZÁKONYI F.: Balaton. Budapest, 1970. SCHMIDT F.: A balatoni szőlőgyógymód. Budapest, 1933. SCHULHOFF ö. : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Budapest, 1957. Somogy с újság I., 111., III. és IV. évfolyamainak számai az 1866., 1867., 1868. és 1869-es évekből. Kaposvár, levéltár. Az újság hasábjain megbízható adatokat tartalmazó, érdekes riportokat, beszámolókat olvashatunk a balatoni fürdőkultúra fejlődésének kezdeti lépéseiről, a problémák okairól s a fejlődés tényeiről. SÜMEGI J.: A Balaton gyógytényezői. Budapest, 1935. SZAPOLCZAY M.: A somogyi Balatonpart községei, mint nyaraló- és fürdőhelyek. Kaposvár, 1896. SZILÁRD J.: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana, Budapest. VÖRÖS L. : Rajzképe Somogy megye VII. járására felosztott területének. Kaposvár, 1850, Levéltár. Steinzeit bildete sich die sogenannte „Péczeler-Kultur". Die Erdfestungen erscheinen in dem letzten Abschnitt den Bronzezeit, hauptsächlich aber in der frühen Eisenzeit. Die Kelten folgten die Römer, aber damals konnte sich noch keine Badekultur entwickeln. Wichtigere römische Wege führten unmittelbar am Nord- und Südufer des Balatons wegen des umfangreichen Sumpfes und Moors nicht. Nach den Römern folgte die Herrschaft der Hunnen (um 433), der Ostgoten, der Longobarden, der Awaren. Die Awaren erlitten im Jahre 803 eine Niederlage von den Franken, und so wurde Transdanubien zu einer Provinz des fränkischen Reiches. HISTORISCHER ÜBERBLICK DER AUSBILDUNG DER BALATONER BADERKULTUR, MIT BESONDEREM HINDBLICK AUF DAS SÜDUFER