Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

322 LOCZY ISTVÁN ben az évben kezdte meg működését Európa első rendszeres gazdasági iskolája, a Georgikon. Alapítója, a felvilágosodott Festetics György, a Habsburgok politikájának ellensúlyozását is szolgálta vele. A Festetics kastély 1750 körül meginduló építkezéseiben, a 72 holdas park elrendezésében, végleges kialakításában még a neves magyar botanikus, Kitaibel Pál is segédkezett, s megkezdte a Balaton első tudományos elemzését a víz minőségének vizsgálataival kapcsolatosan. A Balaton vizének halászatával kapcsolatosan korábban többször tettem említést. A XVIII. század végén a halászat fellendül annak ellenére, hogy a vízpart halászati jogával a község tulajdonosa rendelkezett. A hal egyik részének beszolgáltatása ellenére is egyre nagyobb arányokat ölt a balatoni halászat. Később a földbirtokos a halászati jogot bérbe is adja, s így nagyobb, s állandóbb jövedelemhez jut. A bérlőnek pedig az a célja, hogy a bérleti időben növelhesse a zsákmányolt hal mennyiségét. A Balaton vidék egyre inkább ismertté és vonzóbbá kezd válni. Nincsenek statisztikai adataink a balatoni fürdőzéssel kapcsolatosan, de tudjuk, hogy a környék lakói nemcsak az állatok fürdőztetése, itatása és a halászat céljából keresték fel az üdítő vizet, hanem fürdőzés céljából is. A fürdőzés egyben tisztasági fürdőt is jelentett, s inkább a késő délutáni, esti órákban került rá sor. Ez a fürdőzés, amely elsősorban a Balaton déli partjához közeli lakosokat érintette, még nem jelentette a fürdőkultúra kialakulásának kezdetét. A gyógy- és termálvízre épülő balatoni, ún. melegvizes fürdőkultúra a XVIII. században indul nagyobb arányú fejlődésnek két központtal: Balatonfüred és Hévíz. Balatonfüreden a régóta ismert „savanyú" vízre települt fürdőkultúra kezdetét 1743-ban kereshetjük, amikor a források környékét megtisztították. A vendégek számszerű növekedése miatt megkezdték a Nagyvendéglő építkezését 1775-ben, addig a vendégek sátrakban laktak. Az első fürdőorvos 1786-ban kezdte meg működését Füreden, amely a XVIII. század végére már Európa-szerte ismert fürdőhely lett. A hévízi fürdőkultúra csak a XVIII. század utolsó évtizedében kezd kialakulni, annak ellenére, hogy vizét az 1300-as évektől kezdve felhasználják. 1794-1800 között a tó fölösleges vizét a hévízi patakon keresztül a Balatonba vezették, s a tó túlfolyó részén ,,feredő házat" emeltek. A BALATON KÖRNYÉK A XIX. SZÁZADBAN A melegvizes fürdőkultúra két központjának fejlődési üteme s méretei között igen nagy eltérés mutatkozott Balatonfüred javára. A külföld érdeklődése a Balaton mellett Balatonfüred gyógyvizére és a keszthelyi gazdasági akadémiára irányult. ,,A Balaton, mint különleges táj, mint érdekesség ekkor már meglehetősen nagy hírnek örvendett, azonban a külföldi vendég által kívánt kultúráról álmodni sem lehetett. A külföldi ilyen formán, mint érdekességet emlegette a Balatont, ahová azonban jól felkészülve kell menni, mert furcsa kalandok érhetik az embert. "

16 A Balatoni Kurír 3. oldalán olvashatjuk, hogy ,,A Balaton nagyon sokáig volt Magyarországnak elhanyagoltan pompázó természeti kincse". Az a hajóút, amelyről a Balatoni Kurír tájékoztat, Keszthelyről Kenésére vezetett 1808-ban. A nyugat— keleti irányú hajóút egyetlen szakaszának esetleges fürdőzéséről sem tesz említést, kivéve Füredet. Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815-ben arról tanúskodnak, hogy Füred fejlődése és híre túljutott a határokon és növekedett a látogatottsága is. ,,A Magyarország minden vfidékén előforduló ásványvizek az ország természetrajzának uralkodó vonását alkotják. Különösen gyakoriak az északi megyékben. A leghíresebb ásványvizek közé tartozik a füredi. Forrása a Balaton partján tör elő, és Balatonfüredet Magyarország egyik leglátogatottabb fürdőhelyévé avatja. Az ásványvizeket az ország minden részébe szétküldik." Hévíz fejlődése alig mozdult valamit a fürdőkultúrában. „Keszthely mellett van egy melegforrás, amely egy tavat táplál. A tóból csatorna vezet ki. A növényzet fejlődése és az iszaplerakódás oly rohamos, hogy eldugulással fenyeget. Azon esetben a szomszédos nagy rét víz alá kerülne. Sokáig nagy üggyel-bajjal járt ennek a csatornának a rendbentartása. De most nem kell semmi mást tenn<i, mint belehajtani a bivalyokat. Az állatok hol előre, hol hátrafelé mozognak benne és kitépdesnek és letaposnak mindent, ami idővel eltöltené a csatornát."

17 ,,A környékbeli melegfürdőt néztük meg, amely két mérföldnyire, a Hévíz-patak forrásánál fekszik. Mint fürdőhelyet alig érdemes említeni. A gróf nyilván csak az alsóbb népréteg számára rendezte be. A parasztok nyáron eljönnek és a helyszínen orvost kapnak, aki a vérvétel vagy köpölyözés annyira kedvelt orvoslásmódjával kezeli őket."

18 A Balaton vidék fejlődése az ország általános fejlődését tükrözi. Richard Bright írja a keszthelyi helyzetről: ,,A gazdasági újításoknak ezen gócpontján is észre lehet venni a magyar gazdaság nagy elhanyagoltságát. Fedetlen szénakazlakat találunk, a gabonát lovakkal, vagy ökrökkel tipratták, és olyan cséphadaróval csépeltek, amely ahelyett, hogy egész hosszával esett volna a szalmára, a végén súlyos ólomgolyóval volt ellátva, ez azután szétzúzta azt a néhány kalászt, amelyre rázuhant." „Badacsonyból Szigligetre men16. Balatoni Kurír. Uo. 17. R. BRIGHT utazásai a Dunántúlon (1815). Veszprém, 1970. 49. I. 18. Uo. 51. I.