Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

320 LÓCZY ISTVÁN Evlia Cselebi, a porta szolgálatában álló török utazó leírása a Balatonról kedvezőbb helyzetet fest: „Oly tiszta vize van, hogy az ember, ha egy egész bárányt megeszik is, és reá ebből az éltető vízből iszik, egy kis idő múlva már újra éhes; tehát az emésztést elősegítő, tiszta üde víz ez. A parton lakók a riihamosásnál szappant soha sem használnak, s mégis tiszta fehér lesz a ruha, ha ebben mossák. . . Ebben ezernél többféle hal van, melyek ízletesebbek, mint a más országbeliek. Van rajta 40—50 hajó, melyek egyik várból a másik várba viszik a kereskedőket és látogatókat" (1664-6Ó).

6 A BALATONI TÁJ A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN Az 1700-as évek elején Bél Mátyás „Notitia Go mitatum Vesprimiensis, Simighiensis et Saladiensis" című kézirata alapján szinte teljesen pontos képet rajzolhatunk a Balaton és közvetlen környékéről, s a Balaton használatáról. „Akárhogyan is van, a tó nagyon gazdag halakban és a parti lakosságnak nem csekély előnyére szolgál. Ugyanis bőségesen öntözi a földeket és a jószágnak itatási és usztatási lehetőséget nyújt."

7 „. . . de legnevezetesebb a szőlőművelés ... a Badacsony és más partfoki hegyeken . . . hogy ha ezen a Balaton parton a szokottnál bővebb termések vannak, épp azért olyan potom olcsó borárak alakulnak ki, hogy a nyomorult parasztok a szüretjüket felváltva tartott, kölcsönös mulatozásokkal maguk elfogyasztják."

8 A balatoni bor elszállítása is piacra várt. Nem volt lényegesnek nevezhető kapcsolat a Balaton déli és északi partja között, mivel az egymáshoz erősített ladik sem volt biztonságos, és nem sok személyt, sem jelentős terhet szállítani nem lehetett. ,,. . .'kénytelenek az egymásközti forgalomról lemondani".

9 A tó jegén való közlekedés és szállítás jelentősebb volt annál is inkább, mert főleg a déli parton „Egyebütt hol széles posvány, hol ingovány, hol sűrű vízerek szűkítik a megmunkálható föld területét, vagy akadályozzák a közlekedést."

10 Nagyon értékes Bél következő megállapítása több okból is: ,,. . . a poshadó vizeknek rossz szaguk van, a kutak pedig savasak . . . Épp ez okból a levegő sem nagyon ajánlható egészségi szempontból, hacsak közvetlenül a tó partszegélye körül nem, ahol a terep magasabb".

11 A leírásból következtetni lehet a korábbi évszázadok gazdasági fejlettségére, a közlekedés és a kereskedelem helyzetére. Megállapítható, hogy útvonalak a déli parton nem alakulhattak ki, csak a berkek vidékét kísérő, magasabb részeken, mert „legalább 4 mfd hoszszan terül el a tó mellett, hol szélesebb, hol keske6. KANYAR J.: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár. 1967. 70. I. 7. BÉL M.: Notitia Comitatum Vesprimiensis, Simighiensis et Saladiensis. LUKÁCS K.: A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt. Tihany. 1943. 235. I. A Balaton ábrázolása a Müüer-féle térképen (1709) nyebb sávban ... ez a hatalmas mocsár, melyet a magyarok Bozóthságnak neveznek. Hullámuk mosta partja annyira bizonytalan, hogy még gyalogosok részére sem mutat ösvényt". A szilárd talajú helyekre kijutni nem lehet, „hacsak a tóparttal nincs összefüggésük".

12 A déli parton a boglári hegy után száraz partszegély következik, s ettől keletre alakulhatott ki az ún. királyi útvonal (postaút), amely a leilei és szemesi berket délről kísérte. Itt távolodott el a Balaton partjától, s a Nagyberek mocsaras területét kerülgetve Marcaliba, onnan Nagykanizsára vezetett. Az északi parton (a nyugati és keleti partot is ide sorolva) Szalavár, Fenékvár, Keszthely, Győrök, Tapolca, Csobárc-vára, Tihany-vára helységeket említi meg, s kiemeli, hogy Keszthely a Festetics család Kristófi ágának hódol, hogy Tapolca a Lengyel család birtoka, Csobánc vára az Eszterházyaké, Tihany várát a pannonhalmi apátság igazgatja, s hogy Kenése jezsuita birtok, lakói a távolabbi pusztákon keresnek munkát. A déli part települései közül a következőket említi meg: Fok (Siófok), ahol a török az egész vidék védelmére és uralmának biztosítása céljából védőművet épített. A település a török kiűzése után újra benépesült. „Azok tehát, akik ehelyen évi bérért lakhelyet foglaltak, a falut és kis templomukat a veszprémi oldalra építették fel, de földjeiket nagyobbára, s rétjeiket meg szőlői'ket is a somogyi részen választották ki maguknak." Félve az esetleges újabb támadás lehetőségétől, a lakosság a Balaton védelmét keresi. A déli parton fellendül az állattenyésztés mellett a földművelés és a gyümölcstermesztés. Kiüti falu és Török puszta (Töreki) a tópartig, Szabadi a tószegélytől a Sióig terjed. ,,. . . és mivel a királyi 8. Uo. 236. I. 9. Uo. 255. I. 10. Uo. 11. Uo. 12. Uo.