Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához
ADATOK A LÁNCVERSEK SZÁMSZIMBOLIKÁJÁHOZ 293 A szöveg után az alábbi megjegyzés olvasható (a már idézett számverssel együtt): ,,A székely óra ütéseit apai nagyapámtól tanultam egészen kicsi koromban. Sok minden jót és a következőt mindgyárt, ahogy a nyelvem megindult! A térgyire vett és mondta az éneket és énekelte." „Négy szép ének és két imádság az élő szent olvasó rózsafüzér királynéjához. Budapesten, 1886. Nyomatott Bagó Márton és fiánál. Első ének. Dallama: Előtted Jézusom leborulok. Az óra hirdeti éltünk gyors futását, Testünkből lelkünknek Istenhez szállását, Azért dolgaidban figyelj az órára, Ezt rebegje nyelved annak hallatára. Egy óra jelenti, hogy egy Isten vagyon, Ki mindent alkotott, mi van a világon, Ö igaz bírája jónak és a rossznak, Minden lelkek neki híven szolgáljanak. Kettő az Istennek legfőbb szent parancsa, Ki üdvét óhajtja, az megtartsa, Szeressük az Istent, teremtő atyánkat, Felebarátunkat mint önön magunkat. Három órakor is a Szentháromságra Fordítsuk gondunk a teremtő atyánkra, Atya, Fiú és a Szentlélekre, Teremtőnk, Megváltónk és megszentelőnkre. Négy órakor lelkünk, hogy lehessen boldog, Jussanak eszünkbe négy utolsó dolgok, A halál, ítélet, pokol és mennyország, Ha jól élsz, jutalmad az örök boldogság. öt órakor Krisztus öt szent sebeire, Fordítsuk gondunkat kínszenvedéseire, Lelkünknek sebeit ezekbe ajánljuk, öt érzékeinket minden bűntől óvjuk. Hat napot rendelt Isten a munkára, Ki híven dolgozik, válik majd javára, A hat óra tehát arra buzdítson fel, Hogy minden dolgodat tedd Jézus nevében. Hét óra zengése azokat hirdeti, Melyek a Szentlélek hét ajándékai, Buzgón törekedjél ezeket elnyerni, Kerüld minta kígyót, a hét főbűnöket. Nyolcz óra is a nyolcz boldogságot jelzi, Melyeket úr Jézus a hegyen tanított, Elmúlnak, elhagynak a világ csábjai, Boldogító csak a szívnek jóságai. Tegyen figyelmessé a kilencz óra, Az angyalok dicső kilencz karjaira, Tiszteljük azok közt őrangyalainkat, Hallgassunk intésre, bizzuk rá magunkat. Tíz óra az Isten tíz parancsát jelzi, Melyek az embernek legfőbb törvényei, Ezeket megtartván, jársz az úr kedvében, Ha pedig megszeged, bánkódj rajta mélyen, Tizenegy óra is arra figyelmeztet, Hogy már vége felé közeleg életed, Még ekkor sem késő, hogy térj az Istenhez, Ki megadja béred, számít híveihez. Tizenkét órakor azt vedd fontolóra, Hogy földi óráid meg vannak számlálva, Nem tudja azt senki, melyik utolsó óránk, Legyünk mindig készen a Jézus nevében. Asszonyunk Mária, Istennek szent anyja, Légy velünk ha eljön életünk végórája. Amen. Külön kutatást érdemel majd ezeknek az egyházi befolyás alatt álló és keletkezett énekeknek elemzése, keletkezési körülménye; egyéb múlt századi énekektörténetek nyomtatott és kézírásos anyaga (amit következő kötetünkben közzé is teszünk a közeljövőben). E szövegeknek bizonyos fajtáiról már a XVII. századból vannak szövegelődeik. Hasonlót idézünk most Juhász Miklós rövid, de annál értékesebb cikkéből. Juhász (Sátoraljaújhely) jelzi, hogy a katolikus magyarság kukoricafosztáskor vagy lakodalomban énekli a „hitigazságokat számokkal asszociáló" éneket, majd így folytatja — Berze Nagy általunk is említett cikke nyomán — megjegyzéseit: „A XVII. század második felében jelent meg . . . Tarnóczy István Holtig való barátság című könyve. A munka 47—53. lapjain »mesterséges órát« állít fel a betegek és rabok számára. Az egész nem egyéb, mint az egyes órákhoz számasszociációval odafűzött elmélkedés az egyes hitigazságokról". 42 A mi énekeinkkel való összevetés kedvéért adjuk sematikus képletét Tarnóczy énekének, eszerint: Egy: egy az Isten, a hit, a keresztség; Kettő: test, lélekkel áldott meg az Isten; Három: a Szentháromságról szól; Négy: az utolsó-végső dolgokról szól; öt: az öt érzékről, Krisztus öt sebeiről beszél; Hat: a teremtés hat napját említi; Hét: az ember a Szentlélek hét ajándékát kapta a 7 cégéres vétkek el|en; Nyolc: a nyolc boldogságról tesz említést; Kilenc: g kilenc angyali kar őrizzen minden gonosztól; Tíz: bocsássa meg Isten, amit a tízparancsolat ellen vétett az ember; Tizenegy: a szőlősgazda a 11 órakor fogadottakat is úgy jutalmazza napi bérrel, mint az előbb 42. Ethn. 1943., 252-253. (Juhász M.: Adatok a Katekizmusi ének magyarországi történetéhetz.)