Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához

ADATOK A LÁNCVERSEK SZÁMSZIMBOLIKAJÁHOZ 291 Ki üdvét óhajtja, azokat megtartsa, (. . . az . . .) Szeressed az Istent, teremtő atyádat, — (... atyánkat,) És felebarátodat, mint saját magadat, — (Felebarátunkat . . . önön magunkat,) Három óra: midőn hármat üt az óra, — (. . . órakor is a Szentháromságra,) Emelkedjél a Szentháromságról, — (Fordítsuk gondunkat a teremtő atyánkra,) Kitől mindent vevél, teremtőd, — (Atya, Fiú és Szentlélekre,) Megváitód és megszentelődről, — (Teremtőnk . . . megszentelőnkre.) Négy órakor: hogy lelked lehessen boldog, — (... lelkünk ...) Jussanak eszedbe a négy végső dolgok; — (. . . eszünkbe . . . utolsó .. .) A halál, ítélet, pokol és mennyország, Ha jól élsz, jutalmad qz örök boldogság. öt órakor: Krisztus öt szent sebeire, Fordíts gondolatodat kíntszenvedésére, — (Fordítsuk gondunkat. . .) És lelkednek sebeit azoknak ajánljad, — (Lelkünknek ... ajánljuk,) öt érzékeidet minden bűntől óvjad. — (... érzékeinket . . . óvjuk.) Hat óra: hat napot szentelt az Isten munkára, Ki híven dolgozik, válik majd javára. A hat óra tehát buzdítson fel, — (. . . arra . . .) Hogy minden dolgodat kezd Jézus nevével. — (. . . tedd . ..) Nyolc óra: jelenti a nyolc boldogságot, — (. . . is a nyolcz . . . jelzi,) Mejet az Úrjézus a hegyen tanított, — (Melyeket. . .) Elmúlnak, elhagynak a világ csábjai, Boldogítók csak a szívnek jóságai. Kilenc óra: tegyen figyelmessé, ha 9 az óra, — (. . . a kilencz ...) Az angyalok dicső kilenc karaira, — (. . . dicső kilencz karjaira,) És kit szeretsz ezek közül őrző angyalodat, — (Tiszteljük ezek közt őrangyaljainkat,) Hallgasd intésére, bizd reá magadat, — (Hallgassunk intésére, bizzuk reá magunkat,) Tíz óra: az Isten tízparancsát jelzi, Amejek az embernek a legfőbb törvényei. Ezeket megtartva jársz az Úr kedvébe, Ha pedig megszeged, bánkódj rajt méjen. A tizenegy óra pedig arra figyelmeztet, — (. . . is ...) Hogyha már vég felé közelget az élet, — (. .. közeleg életed,) Még akkor sem késő, hogy térj az Istenhez, Ki megadja béred és számít híveihez. Tizenkét órakor pedig azt vedd fontolóra, Hogy földi óráid meg vannak számolva. És nem tudod tizenkét közül mellik lészen, — (Nem tudja azt senki, mely utolsó óránk,) Utolsó órán légy hát mindig készen, (Legyünk mindig készen a Jézus nevében.) (Asszonyunk Mária Istennek szent Anyja.) (Légy velünk, ha eljön éltünk végórája. Amen.) Ez utóbbi 2 sor csak a nyomtatványon szerepel, hahasonlóan egy 1886-ból származó ponyva anyagához. Több irányú érdeklődéseimre az alábbiakat • mondotta az idős adatközlő, özv. Nemes Józsefné (1891) skapuláré-tag: „Még kislánkoromban t-anutam. Hát tuggya, szerettem én valamikor is ojan szép könyvet olvasnyi . . . Igen régi könyvbü ... nem az iskolában; nem tudta anyám, csak én magam ... a pap se tudta ..." - Nemes néni Somogyzsitfán született, de 9 éves kora óta Horvátkúton él. Az éneket maga nevezte „Órahirdetésnek", s ezt a nagyon is célszerű elnevezést magunk is átvettük típusjelölő definícióként. Igen értékesnek kell tartanunk az idős asszony énektudását és kitűnő memóriáját is (számtalan búcsúséneket, imát és dalt mondott még el magnóra). A ponyván való terjedés nyomait, valamint a népi gyakorlatba kerülés körülményei következtében beájlt némi változásokat nem nehéz leolvasni szövegeinkről. Ezek további bizonyítására közlöm Domokos tanár úr által küldött, kézírásos „Székely óraütését", amit a már említett Boga Istvántól kapott. A „székely óra" ezt üti, így üti: Az óra hirdeti Élted gyors futását, Testedből lelkednek Istenhez jutását. Székely! dolgaid közt Figyelj az órára S ezt rebegje nyelved Annak hallatára Egy. Egy óra jelenti, Hogy egy Isten vagyon, Ki mindent alkotott, S mi van a világon. Ö igaz bírája A jónak, rosszaknak, S minden lelkek neki Híven szolgáljanak. Kettő. Kettő az Istennek Legfőbb szent parancsa;