Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához

288 EGYÜD ÁRPAD A törökkopányi ifjú Sümegi Györgyné (193.) az alábbi kiszámoló szöveget mondotta magnóba: Egy, megérett a meggy. Kettő, feneketlen teknyő, Három, te vagy az én párom, Négy, megcsípett a légy, öt, hasgd a tök, Hat, hasad a pad, Hét, zsömlét süt a pék, Nyolc, feneketlen polc, Kilenc, kis Ferenc, Tíz, tiszta víz, Ha nem tiszta, Vidd vissza, Majd a cica megissza. Tizenegy, tik seggibe bizseregj, Tizenkettő, segg-billentő, Tizenhárom, vasas járom, Tizennégy, eb seggibe szányon mégy, Tizenöt, kutya seggit böködöd. A körben állók közül mindig kiállt az, akire a 15 került. Érdekessége ennek a számvers-játéknak az, hogy az eddigi általában 10-ig menő számsor helyett itt tizenötöt találunk. Hadd idézzem gyermekkori játékunk hasonló versét: Egy, érik a meggy, Kettő, feneketlen teknyő, Három, bíz' oda nem várom. Nígy, bíz' oda nem mígy. öt, szalad a köd (szakad a köd). Hat, szalad a vad, Hét, tanúd az ábécét. Nyóc, üres a póc. Kilenc, kis Ferenc, Tíz, tiszta víz, Akár a seggembe níz. Ennek a csoportban történő felmondásnak az volt a lényege, hogy ki tudja minél gyorsabban és hibátlanul elmondani a szöveget. Aki tévesztett, az nagy szégyen volt és kinevettük, s kiállt a játékból. Szülőfalumban, Perőcsényben játszottuk a 20-as években, de ma is sokan tudják még. Ez о számvers-forma természetesen az egész magyar nyelvterületen elterjedt volt. Az alábbit Domokos Pál Péter tanár úr szíves támogatásával közölhetem, amit Boga István, volt csíkszentdomokosi plébános küldött neves kutatónknak: ..Egy Érik a meggy. Kettő Csipkebokor, vessző. Három Én tovább nem várom. Négy Köpjön be a légy. öt Érik a tök. Hat Felszáradt a harmat. Hét Telik a hét. Nyolc üres a polc. Kilenc Kicsi liku perec (Ferenc). Tíz, tíz Tiszta víz, Három cseber hideg (meleg) víz. Beleesett mátkája, Mivel menjünk utánna? Sippal, doronggal, Szép nagy muzsikaszóval." Az elmondó szerint: Aztán ritmikusan rázott a térdén és folytatta: Cu' el lovam Barassóba! Péter Pungó városába Hús, kenyér olcsó . . . stb., stb." A szöveg tovább nem folytatódik. Nem tudom, nem tartotta-e lényegesnek, vagy nem tudta tovább a szöveget, avagy közismertnek vélte talán, hogy mások is ismerik? A csíkszeredai Szegedi Anna (1926) nemrégiben így énekelte magnóra a számverses kiszámolót: Egy, megérett a meggy. Kettő, csipkebokor-vessző. Három, eltörött a járom. Négy, csípjen meg a légy. öt, megfőtt a tök. Hat, ropog a pad. Hét, süt a pék. Nyolc, pad alatt póc. Kilenc, kicsi liku Ferenc. Tíz, neked a fing is annyi, mint a víz." ,,A fiúk bevettek egy vesszőt a lábuk közé, s akkor ütték a vesszőnek a végit, hogy: Gyí lovam Barassóba, Mit hozok én Jánoskának? Csengőt bongót a nyakára, Hosszú vesszőt a likára." Talán fölösleges is hangsúlyozni a Boga-féle csíkszentdomokosi játékkal való hasonlóságot, hiszen arról a tájról való. Figyelemre méltó viszont, hogy a Boga utáni nemzedék máig is őrzi ezt az elterjedt kiszámolót. Bár az egyes számokhoz kapcsolódó játékos szavak, fogalmak koronként, s falvanként más-más csatlakozásúak, mint jelen esetben is láthattuk. A fentiekhez hasonló szövegeket majd minden somogyi faluban lehet még gyűjteni (egyéb gyermekversekkel egyetemben). Ezekben a változatokban